"Sikeresen gyilkolják a diákok agyát" - tényleg leterheltek a magyar középiskolások?

Tényleg túlterheltek a magyar diákok? Túl sok órájuk van, túl sok leckét kapnak? Vagy éppen ellenkezőleg: lenne még mit belepasszírozni a tantervekbe?

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, „Ne menj suliba!” címmel szerveznek demonstrációt január 19-ére a Kossuth térre. A diákok kezdeményezésére szerveződött tiltakozás az oktatási rendszer gyenge pontjaira, többek között a tanulók túlterheltségére, magas óraszámára szeretnék felhívni a figyelmet.

Kiürülnek az iskolák január 19-én? Demonstrációt szerveznek

„Ne menj suliba!" címmel szerveznek demonstrációt január 19-ére a Kossuth térre. A diákok kezdeményezésére szerveződött tiltakozás az oktatási rendszer minőségére akarja felhívni a figyelmet. Az atv.hu azt írja, a szervezők több ezer résztvevőre számítanak. „Elegünk van, hogy a 19.

Az Eduline olvasói is leírták véleményüket, a kommentek közül válogattunk.

Támogatom a fölösleges, lexikális ismeretek csökkentésének elvárását - azok összefüggéseinek felismerését, annak alkalmazására való képesség növelését viszont kívánatosnak tartom.

Sírnak, hogy sokáig vannak a suliban, meg mert leterheltek. Ha meg 2-kor kibocsájtják a suliból, akkor azért sírnak, mert nincs felügyelet. Ha nincs délutáni foglalkoztatás, akkor majd a szülő szervez a gyereknek.

Én még szombatonként is jártam iskolába, volt, hogy váltott műszakban. Gyerekek, teher alatt nő a pálma.

Egy hatéves diáknak miért kell hat órát végignyögnie? - döbbenetes óraszámok

Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom az ATV-nek múlt héten azt mondta, nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy csökkenteni kellene a tananyagot.

Nagyon sajnálom a diákokat, s egyben gyermekeimet ,akik pont ebben a cipőben járnak. Minden nap 8 óra, egyszer 9 a nulladik órában. 70 perc a suli nem messze Pesttől. 6-kor kelés, du.fél ötre haza. Ebéd, egy szusszanásnyi szünet, biológiai, higéniai szükségletek és máris este 6 óra. Másnapra tanulni, vacsi, fürdés. Hol lenne egy sportolás, különóra, családi esti beszélgetés.

Lehet óraszámokkal dobálózni, de nagyon nem mindegy, hogy a diákok mivel töltik az időt. A naponta változó iskolai környezet, a rossz tankönyvek, a fölösleges magolás és a poroszosan bájos frontális oktatás már kis óraszámban is sikeresen gyilkolják az agyat, és nagyon fárasztóak tudnak lenni.

Igen, nekem is mindig az jut eszembe, hogy még szombaton is volt tanítás; tagozatos osztályban szombat kivételével minden nap 6 óránk volt - és akkor is volt házi feladat, lecke még hétvégére is! Senki nem sajnált bennünket, - még mi sem magunkat - mert tudtuk, hogy ez az élet rendje! Ráadásul nem csak tanulgattunk, hanem megtanultunk dolgokat! Nagyon nagy tisztelet a mai kivételeknek! Tények nélkül meg kíváncsi lennék, hogy mik között lehet összefüggéseket találni! De be tudtuk osztani az időnket; futotta játékra, olvasásra, mozira - viszont nem kellett még órákat lógni a közösségi oldalakon! Mert most az a fő életcél sokak számára!

Az én iskolai éveimben az órák 50 percesek voltak, hosszú szünet nem volt, és szombaton is volt tanítás. Nem a gyerekeket kell kérdezni, hogy mit akarnak, mert a végén nem járnak iskolába.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.