„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A 2022-es PISA-felmérés adataiból kiderült, hogy a 15 éves magyar diákok átlagosan 26 órát töltenek az iskolában és ezen felül a házi feladatokra 10 órát fordítanak hetente.
Ha megnézzük az OECD-átlagot, láthatjuk, hogy a tanórák száma 24 óra/hét, viszont a házi feladatok megírása hetente átlagosan 10,8 órába telik. Vagyis nemzetközi összehasonlítást nézve a magyar diákok egy kicsivel több idő töltenek az iskolában, viszont kevesebb idő alatt írják meg a házit.
Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében. El kell gondolkodni azon, hogy ez jó-e, és hogy a tanulók csökkenő teljesítményét úgy próbáljuk megoldani, hogy még többet akarunk megtanítani nekik
- többek között erről is beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a szakszervezet 2025/2026-os tanévnyitójó sajtótájékoztatóján, ahol kitért arra is, hogy pont emiatt is lenne égető szükség a 2020-as NAT átdolgozására.
A 2022-es PISA-mérésből többek között az is kiderült, hogy 20-27 tanóra/ hét mellett javul a diákok teljesítménye, a túl sok házi (három óránál több naponta) viszont pont ellentétesen hat.
Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar diákok, főleg a felsősök és a középiskolások, az iskola után mennyit időt töltenek a házi feladataik megírásával, projektmunkával vagy éppenséggel a témazárókra, röpdolgozatokra való felkészüléssel otthon, ezért a Szülői Hang csoportban ezzel kapcsolatban közzétettünk egy felhívást, melyre mintegy negyvenen válaszoltak.
„A gyerekeknek nincs életük, ez egy droid-és rabszolgaképző rendszer. Minden nap van valami dolgozat, röpdolgozat, felelés vagy versmondás. Egy katasztrófa. És nem ötös a gyerek, mert félévkor három tárgyból négyese volt. Most pedig rontott, és öt tárgyból áll négyesre” – írta egy hetedikes anyukája, akinek a gyereke hétköznap és hétvégén is nagyjából négy-öt órát tanul.
Egy másik szülő is hasonló tapasztalatokból számolt be, szerinte „kegyetlen, ami folyik az oktatásban.” Az ő fia tizedikes egy kelet-magyarországi középiskolában, reggel korábban kezd, de délután 15 óra után érkezik haza. Jelenleg a tanuláson kívül semmi másra nincsen ideje, még a sportot is abbahagyta. Az elmondása szerint az ő helyzetüket nehezíti, hogy gyakran a következő napi órarendet csak előző este kapják meg, de a számonkérés ugyanolyan, mint normál esetben.
Több szülő azt emelte ki, hogy gyakran előfordul, hogy a felsős gyereküknek otthon segíteniük kell a leckében.
Egy hatodikos édesanyja úgy fogalmazott, hogy hiába kitűnő tanuló a fia, de ebben rengeteg munkájuk van. Matekból például sokszor el kell neki magyarázni az anyagot, és gyakorolni is kell vele pluszban. Ennek ellenére, esténként a fiának marad ideje olvasni és még edzésre is el tud menni heti háromszor.
A tankönyv használhatatlan, a tanár csak a füzetbe leírt dolgot kéri, már ha hozzájut a gyerek, mert ha beteg ennek kicsi az esélye
– mondta egy másik, hetedikes édesanyja, majd hozzátette, hogy napi szinten alsó hangon egy-két óra, míg végez a fia a házival és a következő órára tanulással, de van, hogy este 22 órakor még angol szavakat vagy kémiából a fogalmakat kell tanulni.
Persze, a szülő értsen mindenhez, amit a tanár nem magyaráz el normálisan, és szedjen össze egy normális tanulható jegyzetet. Legyél matektanár, magyartanár, fizika-, kémia- és biológiatanár, és nem árt, ha angol és német nyelven is el tudod magyarázni, a kiejtést, a nyelvtani szabályokat, mindent
- hangsúlyozta.
Voltak olyan szülők, akik azt emelték ki, hogy a legnehezebb helyzetben az SNI-s, BTMN-es diákok vannak felsőben, középiskolában, mert rengeteg a tananyag és differenciálásra egy 30+ fős osztályban gyakorlatilag nincsen lehetőség, ezért velük vagy külön tanulni kell otthon vagy pedig magántanár segítségével próbálják behozni a lemaradást.
Egy másik édesanya megjegyezte, hogy azok a diákok is nehéz helyzetben vannak, akik könnyen tanulnak.
„Az ötödikes gyerekem unatkozik az órákon, a házi feladatot általában már órán megcsinálja. Sajnos, az iskola nem igazán van felkészülve a differenciált oktatásra, alig kap külön feladatot, mindig a többséghez kell alkalmazkodik. Néhány tantárgyból versenyekre készül, azokra felkészüléshez kap néhány külön feladatot és én is próbálom felkészíteni pedig nem vagyok tanár” – tette hozzá
Azzal, hogy miért is lenne fontos a differenciált oktatás, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
