„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A 2022-es PISA-felmérés adataiból kiderült, hogy a 15 éves magyar diákok átlagosan 26 órát töltenek az iskolában és ezen felül a házi feladatokra 10 órát fordítanak hetente.
Ha megnézzük az OECD-átlagot, láthatjuk, hogy a tanórák száma 24 óra/hét, viszont a házi feladatok megírása hetente átlagosan 10,8 órába telik. Vagyis nemzetközi összehasonlítást nézve a magyar diákok egy kicsivel több idő töltenek az iskolában, viszont kevesebb idő alatt írják meg a házit.
Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében. El kell gondolkodni azon, hogy ez jó-e, és hogy a tanulók csökkenő teljesítményét úgy próbáljuk megoldani, hogy még többet akarunk megtanítani nekik
- többek között erről is beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a szakszervezet 2025/2026-os tanévnyitójó sajtótájékoztatóján, ahol kitért arra is, hogy pont emiatt is lenne égető szükség a 2020-as NAT átdolgozására.
A 2022-es PISA-mérésből többek között az is kiderült, hogy 20-27 tanóra/ hét mellett javul a diákok teljesítménye, a túl sok házi (három óránál több naponta) viszont pont ellentétesen hat.
Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar diákok, főleg a felsősök és a középiskolások, az iskola után mennyit időt töltenek a házi feladataik megírásával, projektmunkával vagy éppenséggel a témazárókra, röpdolgozatokra való felkészüléssel otthon, ezért a Szülői Hang csoportban ezzel kapcsolatban közzétettünk egy felhívást, melyre mintegy negyvenen válaszoltak.
„A gyerekeknek nincs életük, ez egy droid-és rabszolgaképző rendszer. Minden nap van valami dolgozat, röpdolgozat, felelés vagy versmondás. Egy katasztrófa. És nem ötös a gyerek, mert félévkor három tárgyból négyese volt. Most pedig rontott, és öt tárgyból áll négyesre” – írta egy hetedikes anyukája, akinek a gyereke hétköznap és hétvégén is nagyjából négy-öt órát tanul.
Egy másik szülő is hasonló tapasztalatokból számolt be, szerinte „kegyetlen, ami folyik az oktatásban.” Az ő fia tizedikes egy kelet-magyarországi középiskolában, reggel korábban kezd, de délután 15 óra után érkezik haza. Jelenleg a tanuláson kívül semmi másra nincsen ideje, még a sportot is abbahagyta. Az elmondása szerint az ő helyzetüket nehezíti, hogy gyakran a következő napi órarendet csak előző este kapják meg, de a számonkérés ugyanolyan, mint normál esetben.
Több szülő azt emelte ki, hogy gyakran előfordul, hogy a felsős gyereküknek otthon segíteniük kell a leckében.
Egy hatodikos édesanyja úgy fogalmazott, hogy hiába kitűnő tanuló a fia, de ebben rengeteg munkájuk van. Matekból például sokszor el kell neki magyarázni az anyagot, és gyakorolni is kell vele pluszban. Ennek ellenére, esténként a fiának marad ideje olvasni és még edzésre is el tud menni heti háromszor.
A tankönyv használhatatlan, a tanár csak a füzetbe leírt dolgot kéri, már ha hozzájut a gyerek, mert ha beteg ennek kicsi az esélye
– mondta egy másik, hetedikes édesanyja, majd hozzátette, hogy napi szinten alsó hangon egy-két óra, míg végez a fia a házival és a következő órára tanulással, de van, hogy este 22 órakor még angol szavakat vagy kémiából a fogalmakat kell tanulni.
Persze, a szülő értsen mindenhez, amit a tanár nem magyaráz el normálisan, és szedjen össze egy normális tanulható jegyzetet. Legyél matektanár, magyartanár, fizika-, kémia- és biológiatanár, és nem árt, ha angol és német nyelven is el tudod magyarázni, a kiejtést, a nyelvtani szabályokat, mindent
- hangsúlyozta.
Voltak olyan szülők, akik azt emelték ki, hogy a legnehezebb helyzetben az SNI-s, BTMN-es diákok vannak felsőben, középiskolában, mert rengeteg a tananyag és differenciálásra egy 30+ fős osztályban gyakorlatilag nincsen lehetőség, ezért velük vagy külön tanulni kell otthon vagy pedig magántanár segítségével próbálják behozni a lemaradást.
Egy másik édesanya megjegyezte, hogy azok a diákok is nehéz helyzetben vannak, akik könnyen tanulnak.
„Az ötödikes gyerekem unatkozik az órákon, a házi feladatot általában már órán megcsinálja. Sajnos, az iskola nem igazán van felkészülve a differenciált oktatásra, alig kap külön feladatot, mindig a többséghez kell alkalmazkodik. Néhány tantárgyból versenyekre készül, azokra felkészüléshez kap néhány külön feladatot és én is próbálom felkészíteni pedig nem vagyok tanár” – tette hozzá
Azzal, hogy miért is lenne fontos a differenciált oktatás, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
