Nyugdíjba megy a Klebelsberg Központ elnöke, miközben átalakítanák a rendszert

A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.

A Népszava értesüléseit erősítette meg a Klebelsberg Központ kommunikációs osztálya: július közepén nyugdíjba vonul Hajnal Gabriella, az intézmény elnöke. Hajnal Gabriella 2018 augusztusa óta vezette a tankerületi központokért is felelős intézményt, előtte 2017 januárjától szakmai elnökhelyettesként dolgozott a szervezetnél, írja a Népszava. Korábban iskolaigazgató volt, valamint az azóta megszűnt Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökeként is tevékenykedett.

A vezetőváltás egy olyan időszakban történik, amikor a kormány több ponton is átalakítaná a közoktatási rendszert. A Tisza-kormány korábban bejelentette: felülvizsgálják a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését, különösen azt, hogy mennyire működtek szakszerűen és jogszerűen az elmúlt években, illetve szükség van-e a KK jelenlegi formájára.

A Klebelsberg Központ a Népszava kérdésére azt írta: tudomásul veszik a kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak a vizsgálatokhoz. Hozzátették, hogy szerintük a KK működése továbbra is szükséges ahhoz, hogy az állami fenntartói rendszer „megfelelően és hatékonyan működjön”.

Arra a kérdésre, hogy előfordulhatott-e szakszerűtlen működés egyes tankerületekben, a központ azt válaszolta: a tankerületek a jogszabályok alapján jártak el, az illetékes állami ellenőrző szervek felügyelete mellett. Mint írták:

Ahol szükséges volt, a kapott jelzések alapján a korrekciókat megtették.

A szerdai kormányinfón Magyar Éva kormányszóvivő arról beszélt, hogy 2010 óta a túlzott központosítás inkább növelte, mint megoldotta az oktatás problémáit. A kormány célja ezért az intézmények önállóságának erősítése.

Ennek részeként június 15-éig ki kell dolgozni annak jogszabályi hátterét is, hogy az iskolaigazgatók szélesebb döntési és munkáltatói jogköröket kapjanak. A kormány ugyanakkor nem tervezi, hogy az állami iskolák fenntartását teljes egészében visszaadja az önkormányzatoknak, de nagyobb beleszólást adnának a helyi közösségeknek az intézmények működésébe.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Az oktatással kapcsolatos kormányzati tervek között szerepel továbbá a pedagógus-szakszervezetek jogainak helyreállítása, a sztrájkot korlátozó szabályok módosítása, valamint egy 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás előkészítése is.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.