A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
A Népszava értesüléseit erősítette meg a Klebelsberg Központ kommunikációs osztálya: július közepén nyugdíjba vonul Hajnal Gabriella, az intézmény elnöke. Hajnal Gabriella 2018 augusztusa óta vezette a tankerületi központokért is felelős intézményt, előtte 2017 januárjától szakmai elnökhelyettesként dolgozott a szervezetnél, írja a Népszava. Korábban iskolaigazgató volt, valamint az azóta megszűnt Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökeként is tevékenykedett.
A vezetőváltás egy olyan időszakban történik, amikor a kormány több ponton is átalakítaná a közoktatási rendszert. A Tisza-kormány korábban bejelentette: felülvizsgálják a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését, különösen azt, hogy mennyire működtek szakszerűen és jogszerűen az elmúlt években, illetve szükség van-e a KK jelenlegi formájára.
A Klebelsberg Központ a Népszava kérdésére azt írta: tudomásul veszik a kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak a vizsgálatokhoz. Hozzátették, hogy szerintük a KK működése továbbra is szükséges ahhoz, hogy az állami fenntartói rendszer „megfelelően és hatékonyan működjön”.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhatott-e szakszerűtlen működés egyes tankerületekben, a központ azt válaszolta: a tankerületek a jogszabályok alapján jártak el, az illetékes állami ellenőrző szervek felügyelete mellett. Mint írták:
Ahol szükséges volt, a kapott jelzések alapján a korrekciókat megtették.
A szerdai kormányinfón Magyar Éva kormányszóvivő arról beszélt, hogy 2010 óta a túlzott központosítás inkább növelte, mint megoldotta az oktatás problémáit. A kormány célja ezért az intézmények önállóságának erősítése.
Ennek részeként június 15-éig ki kell dolgozni annak jogszabályi hátterét is, hogy az iskolaigazgatók szélesebb döntési és munkáltatói jogköröket kapjanak. A kormány ugyanakkor nem tervezi, hogy az állami iskolák fenntartását teljes egészében visszaadja az önkormányzatoknak, de nagyobb beleszólást adnának a helyi közösségeknek az intézmények működésébe.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Az oktatással kapcsolatos kormányzati tervek között szerepel továbbá a pedagógus-szakszervezetek jogainak helyreállítása, a sztrájkot korlátozó szabályok módosítása, valamint egy 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás előkészítése is.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
