Nyugdíjba megy a Klebelsberg Központ elnöke, miközben átalakítanák a rendszert

A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.

A Népszava értesüléseit erősítette meg a Klebelsberg Központ kommunikációs osztálya: július közepén nyugdíjba vonul Hajnal Gabriella, az intézmény elnöke. Hajnal Gabriella 2018 augusztusa óta vezette a tankerületi központokért is felelős intézményt, előtte 2017 januárjától szakmai elnökhelyettesként dolgozott a szervezetnél, írja a Népszava. Korábban iskolaigazgató volt, valamint az azóta megszűnt Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökeként is tevékenykedett.

A vezetőváltás egy olyan időszakban történik, amikor a kormány több ponton is átalakítaná a közoktatási rendszert. A Tisza-kormány korábban bejelentette: felülvizsgálják a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését, különösen azt, hogy mennyire működtek szakszerűen és jogszerűen az elmúlt években, illetve szükség van-e a KK jelenlegi formájára.

A Klebelsberg Központ a Népszava kérdésére azt írta: tudomásul veszik a kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak a vizsgálatokhoz. Hozzátették, hogy szerintük a KK működése továbbra is szükséges ahhoz, hogy az állami fenntartói rendszer „megfelelően és hatékonyan működjön”.

Arra a kérdésre, hogy előfordulhatott-e szakszerűtlen működés egyes tankerületekben, a központ azt válaszolta: a tankerületek a jogszabályok alapján jártak el, az illetékes állami ellenőrző szervek felügyelete mellett. Mint írták:

Ahol szükséges volt, a kapott jelzések alapján a korrekciókat megtették.

A szerdai kormányinfón Magyar Éva kormányszóvivő arról beszélt, hogy 2010 óta a túlzott központosítás inkább növelte, mint megoldotta az oktatás problémáit. A kormány célja ezért az intézmények önállóságának erősítése.

Ennek részeként június 15-éig ki kell dolgozni annak jogszabályi hátterét is, hogy az iskolaigazgatók szélesebb döntési és munkáltatói jogköröket kapjanak. A kormány ugyanakkor nem tervezi, hogy az állami iskolák fenntartását teljes egészében visszaadja az önkormányzatoknak, de nagyobb beleszólást adnának a helyi közösségeknek az intézmények működésébe.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Az oktatással kapcsolatos kormányzati tervek között szerepel továbbá a pedagógus-szakszervezetek jogainak helyreállítása, a sztrájkot korlátozó szabályok módosítása, valamint egy 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás előkészítése is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.