Nyugdíjba megy a Klebelsberg Központ elnöke, miközben átalakítanák a rendszert

A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.

A Népszava értesüléseit erősítette meg a Klebelsberg Központ kommunikációs osztálya: július közepén nyugdíjba vonul Hajnal Gabriella, az intézmény elnöke. Hajnal Gabriella 2018 augusztusa óta vezette a tankerületi központokért is felelős intézményt, előtte 2017 januárjától szakmai elnökhelyettesként dolgozott a szervezetnél, írja a Népszava. Korábban iskolaigazgató volt, valamint az azóta megszűnt Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökeként is tevékenykedett.

A vezetőváltás egy olyan időszakban történik, amikor a kormány több ponton is átalakítaná a közoktatási rendszert. A Tisza-kormány korábban bejelentette: felülvizsgálják a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését, különösen azt, hogy mennyire működtek szakszerűen és jogszerűen az elmúlt években, illetve szükség van-e a KK jelenlegi formájára.

A Klebelsberg Központ a Népszava kérdésére azt írta: tudomásul veszik a kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak a vizsgálatokhoz. Hozzátették, hogy szerintük a KK működése továbbra is szükséges ahhoz, hogy az állami fenntartói rendszer „megfelelően és hatékonyan működjön”.

Arra a kérdésre, hogy előfordulhatott-e szakszerűtlen működés egyes tankerületekben, a központ azt válaszolta: a tankerületek a jogszabályok alapján jártak el, az illetékes állami ellenőrző szervek felügyelete mellett. Mint írták:

Ahol szükséges volt, a kapott jelzések alapján a korrekciókat megtették.

A szerdai kormányinfón Magyar Éva kormányszóvivő arról beszélt, hogy 2010 óta a túlzott központosítás inkább növelte, mint megoldotta az oktatás problémáit. A kormány célja ezért az intézmények önállóságának erősítése.

Ennek részeként június 15-éig ki kell dolgozni annak jogszabályi hátterét is, hogy az iskolaigazgatók szélesebb döntési és munkáltatói jogköröket kapjanak. A kormány ugyanakkor nem tervezi, hogy az állami iskolák fenntartását teljes egészében visszaadja az önkormányzatoknak, de nagyobb beleszólást adnának a helyi közösségeknek az intézmények működésébe.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Az oktatással kapcsolatos kormányzati tervek között szerepel továbbá a pedagógus-szakszervezetek jogainak helyreállítása, a sztrájkot korlátozó szabályok módosítása, valamint egy 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás előkészítése is.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.