A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület nem ért egyet azzal, hogy ugyanannyit keres a kétéves technikusi képzés egy óvodai nevelő, mint egy diplomás óvodapedagógus.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület közösségi oldalán hosszú posztban fejtette ki többek között, hogy szerintük át kellene gondolnia a kormánynak az óvodai nevelők fizetését.
Véleményünk szerint átgondolást igényel a pályakezdő fiatal óvodapedagógusok számának növelése, és pályán maradásuk vonzóvá tétele. Ennek érdekében javasoljuk újragondolni a kétéves képzést elvégzett óvodai nevelők és a felsőfokú óvodapedagógus-képzést elvégzők bérének egy szintre hozását, amellyel NEM ÉRTÜNK EGYET!
- írták a bejegyzésben, majd kitértek arra is, hogy szerintük szükséges lenne a képzettségi szinthez, a végzettséghez és a felelősségi körhöz igazodó differenciált bérezési rendszer kialakítására.
A szakmai szervezet szerint ez "nemcsak az óvodapedagógusok szakmai megbecsülését erősítené, hanem hozzájárulna a pálya presztízsének növeléséhez és a minőségi nevelőmunka hosszú távú fenntarthatóságához is."
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy vannak olyan esetek, mikor egy óvodai nevelő többet keres egy diplomás óvodapedagógusnál. Például ha valaki később pályát vált, és hat év munkaviszony után szerzi meg a képesítést, akkor rögtön a magasabb fizetéssel járó pedagógus I. kategóriába sorolják be. Ehhez képest ha egy 18-19 éves fiatal felvesznek egyetemre, ahol óvodapedagógusi diplomát szerez, a felsőfokú végzettség ellenére gyakornok kategóriában alacsonyabb bérrel kezd.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
