Ezért lehet baj, ha ugyanannyit keres egy óvodai nevelő, mint egy óvodapedagógus

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület nem ért egyet azzal, hogy ugyanannyit keres a kétéves technikusi képzés egy óvodai nevelő, mint egy diplomás óvodapedagógus.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület közösségi oldalán hosszú posztban fejtette ki többek között, hogy szerintük át kellene gondolnia a kormánynak az óvodai nevelők fizetését.

Véleményünk szerint átgondolást igényel a pályakezdő fiatal óvodapedagógusok számának növelése, és pályán maradásuk vonzóvá tétele. Ennek érdekében javasoljuk újragondolni a kétéves képzést elvégzett óvodai nevelők és a felsőfokú óvodapedagógus-képzést elvégzők bérének egy szintre hozását, amellyel NEM ÉRTÜNK EGYET!

- írták a bejegyzésben, majd kitértek arra is, hogy szerintük szükséges lenne a képzettségi szinthez, a végzettséghez és a felelősségi körhöz igazodó differenciált bérezési rendszer kialakítására.

 

A szakmai szervezet szerint ez "nemcsak az óvodapedagógusok szakmai megbecsülését erősítené, hanem hozzájárulna a pálya presztízsének növeléséhez és a minőségi nevelőmunka hosszú távú fenntarthatóságához is."

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy vannak olyan esetek, mikor egy óvodai nevelő többet keres egy diplomás óvodapedagógusnál. Például ha valaki később pályát vált, és hat év munkaviszony után szerzi meg a képesítést, akkor rögtön a magasabb fizetéssel járó pedagógus I. kategóriába sorolják be. Ehhez képest ha egy 18-19 éves fiatal felvesznek egyetemre, ahol óvodapedagógusi diplomát szerez, a felsőfokú végzettség ellenére gyakornok kategóriában alacsonyabb bérrel kezd.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.