Ezért lehet baj, ha ugyanannyit keres egy óvodai nevelő, mint egy óvodapedagógus

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület nem ért egyet azzal, hogy ugyanannyit keres a kétéves technikusi képzés egy óvodai nevelő, mint egy diplomás óvodapedagógus.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület közösségi oldalán hosszú posztban fejtette ki többek között, hogy szerintük át kellene gondolnia a kormánynak az óvodai nevelők fizetését.

Véleményünk szerint átgondolást igényel a pályakezdő fiatal óvodapedagógusok számának növelése, és pályán maradásuk vonzóvá tétele. Ennek érdekében javasoljuk újragondolni a kétéves képzést elvégzett óvodai nevelők és a felsőfokú óvodapedagógus-képzést elvégzők bérének egy szintre hozását, amellyel NEM ÉRTÜNK EGYET!

- írták a bejegyzésben, majd kitértek arra is, hogy szerintük szükséges lenne a képzettségi szinthez, a végzettséghez és a felelősségi körhöz igazodó differenciált bérezési rendszer kialakítására.

 

A szakmai szervezet szerint ez "nemcsak az óvodapedagógusok szakmai megbecsülését erősítené, hanem hozzájárulna a pálya presztízsének növeléséhez és a minőségi nevelőmunka hosszú távú fenntarthatóságához is."

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy vannak olyan esetek, mikor egy óvodai nevelő többet keres egy diplomás óvodapedagógusnál. Például ha valaki később pályát vált, és hat év munkaviszony után szerzi meg a képesítést, akkor rögtön a magasabb fizetéssel járó pedagógus I. kategóriába sorolják be. Ehhez képest ha egy 18-19 éves fiatal felvesznek egyetemre, ahol óvodapedagógusi diplomát szerez, a felsőfokú végzettség ellenére gyakornok kategóriában alacsonyabb bérrel kezd.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.