A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület nem ért egyet azzal, hogy ugyanannyit keres a kétéves technikusi képzés egy óvodai nevelő, mint egy diplomás óvodapedagógus.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület közösségi oldalán hosszú posztban fejtette ki többek között, hogy szerintük át kellene gondolnia a kormánynak az óvodai nevelők fizetését.
Véleményünk szerint átgondolást igényel a pályakezdő fiatal óvodapedagógusok számának növelése, és pályán maradásuk vonzóvá tétele. Ennek érdekében javasoljuk újragondolni a kétéves képzést elvégzett óvodai nevelők és a felsőfokú óvodapedagógus-képzést elvégzők bérének egy szintre hozását, amellyel NEM ÉRTÜNK EGYET!
- írták a bejegyzésben, majd kitértek arra is, hogy szerintük szükséges lenne a képzettségi szinthez, a végzettséghez és a felelősségi körhöz igazodó differenciált bérezési rendszer kialakítására.
A szakmai szervezet szerint ez "nemcsak az óvodapedagógusok szakmai megbecsülését erősítené, hanem hozzájárulna a pálya presztízsének növeléséhez és a minőségi nevelőmunka hosszú távú fenntarthatóságához is."
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy vannak olyan esetek, mikor egy óvodai nevelő többet keres egy diplomás óvodapedagógusnál. Például ha valaki később pályát vált, és hat év munkaviszony után szerzi meg a képesítést, akkor rögtön a magasabb fizetéssel járó pedagógus I. kategóriába sorolják be. Ehhez képest ha egy 18-19 éves fiatal felvesznek egyetemre, ahol óvodapedagógusi diplomát szerez, a felsőfokú végzettség ellenére gyakornok kategóriában alacsonyabb bérrel kezd.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
