Sok gyereknek életre szóló hátrányt és kudarcélményt okoz, éretlenül kerül be az iskolába. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy több intézményben előfordul, hogy a létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene.
L. Ritók Nóra Facebook-bejegyzésében élesen bírálta a hatéves korban kötelező iskolakezdés rendszerét, amely szerinte túl sok gyereket kényszerít olyan helyzetbe, amire még nem áll készen.
Magyarországon a 2025/2026-os tanévben azok a gyerekek válnak tankötelessé, akik 2025. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Ők szeptembertől kötelesek megkezdeni az általános iskolát.
Az alapítvány vezetője szerint a hatéves kori iskolakezdés bevezetése óta meggyőződése, hogy sok gyerek túl korán kerül be az iskolába. Úgy látja, az első osztály ismétléséről szóló statisztikák sem adnak pontos képet a helyzetről.
Szerinte több intézményben előfordul, hogy létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene. Így azonban később bukik meg, és addigra már komoly, nehezen ledolgozható hátrányba kerül.
Az Igazgyöngy délutáni művészeti foglalkozásain gyakran tapasztalják, hogy az elsősök kimerültek. „Nagyon gyakori, hogy egy-egy elsős gyerek a padra bukva elalszik. Mert annyira fáradt” – írta.
A szülők ugyan kérvényezhetik, hogy gyermekük még egy évig óvodában maradhasson, de ez komoly bizonytalanságot jelent számukra. Nem mindegy, milyen szakemberhez kerül a gyerek, és hogy a döntés során mennyire veszik figyelembe az egyéni fejlődési ütemet.
És sokan nem kérelmezik. Azok, akik nem értik ezt az egészet, mert nem tanultak, és a paternalista rendszerben szó nélkül elfogadják, amit az intézményrendszer mond. Hogy betöltötte a hat évet, és mennie kell.
– írta L. Ritók Nóra.
Az augusztus végéig született gyerekeknek kötelező az iskolakezdés, míg a szeptember után születettek automatikusan maradhatnak még egy évet az óvodában – pedig ebben az életkorban néhány hónapnyi különbség is jelentős fejlettségbeli eltérést jelenthet.
L. Ritók Nóra szerint a túl korai iskolakezdés meghatározhatja a gyerekek későbbi tanuláshoz való viszonyát. A sorozatos kudarcélmények, a fáradtság és a figyelmi nehézségek könnyen vezethetnek tartós lemaradáshoz.
Kritikája túlmutat a tankötelezettség kérdésén: szerinte a rendszer egyre kevésbé veszi figyelembe az egyéni fejlődési különbségeket, és hajlamos a problémákat elbagatellizálni.
„Ma a rendszernek a gyerek számít a legkevésbé. Egyéni fejlődési ütem? Ugyan már! Kit érdekel?” – fogalmazott.
A pedagógus úgy látja, azok a rendszerek, amelyek nem alkalmazkodnak a változó világhoz, egyre több konfliktust és hibát termelnek ki. A kérdés szerinte az, hogy a döntéshozók hajlandóak lesznek-e újragondolni a szabályozást – a gyerekek érdekében.
Január 19-én járt le a plusz egy év óvoda kérelmezésének határideje. Az előzetes adatokból az látszik, hogy az Oktatási Hivatal gyakorlata nem egységes, a kérelmek elbírálása jelentősen eltér vármegyénként.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
