Sok gyereknek életre szóló hátrányt és kudarcélményt okoz, éretlenül kerül be az iskolába. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy több intézményben előfordul, hogy a létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene.
L. Ritók Nóra Facebook-bejegyzésében élesen bírálta a hatéves korban kötelező iskolakezdés rendszerét, amely szerinte túl sok gyereket kényszerít olyan helyzetbe, amire még nem áll készen.
Magyarországon a 2025/2026-os tanévben azok a gyerekek válnak tankötelessé, akik 2025. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Ők szeptembertől kötelesek megkezdeni az általános iskolát.
Az alapítvány vezetője szerint a hatéves kori iskolakezdés bevezetése óta meggyőződése, hogy sok gyerek túl korán kerül be az iskolába. Úgy látja, az első osztály ismétléséről szóló statisztikák sem adnak pontos képet a helyzetről.
Szerinte több intézményben előfordul, hogy létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene. Így azonban később bukik meg, és addigra már komoly, nehezen ledolgozható hátrányba kerül.
Az Igazgyöngy délutáni művészeti foglalkozásain gyakran tapasztalják, hogy az elsősök kimerültek. „Nagyon gyakori, hogy egy-egy elsős gyerek a padra bukva elalszik. Mert annyira fáradt” – írta.
A szülők ugyan kérvényezhetik, hogy gyermekük még egy évig óvodában maradhasson, de ez komoly bizonytalanságot jelent számukra. Nem mindegy, milyen szakemberhez kerül a gyerek, és hogy a döntés során mennyire veszik figyelembe az egyéni fejlődési ütemet.
És sokan nem kérelmezik. Azok, akik nem értik ezt az egészet, mert nem tanultak, és a paternalista rendszerben szó nélkül elfogadják, amit az intézményrendszer mond. Hogy betöltötte a hat évet, és mennie kell.
– írta L. Ritók Nóra.
Az augusztus végéig született gyerekeknek kötelező az iskolakezdés, míg a szeptember után születettek automatikusan maradhatnak még egy évet az óvodában – pedig ebben az életkorban néhány hónapnyi különbség is jelentős fejlettségbeli eltérést jelenthet.
L. Ritók Nóra szerint a túl korai iskolakezdés meghatározhatja a gyerekek későbbi tanuláshoz való viszonyát. A sorozatos kudarcélmények, a fáradtság és a figyelmi nehézségek könnyen vezethetnek tartós lemaradáshoz.
Kritikája túlmutat a tankötelezettség kérdésén: szerinte a rendszer egyre kevésbé veszi figyelembe az egyéni fejlődési különbségeket, és hajlamos a problémákat elbagatellizálni.
„Ma a rendszernek a gyerek számít a legkevésbé. Egyéni fejlődési ütem? Ugyan már! Kit érdekel?” – fogalmazott.
A pedagógus úgy látja, azok a rendszerek, amelyek nem alkalmazkodnak a változó világhoz, egyre több konfliktust és hibát termelnek ki. A kérdés szerinte az, hogy a döntéshozók hajlandóak lesznek-e újragondolni a szabályozást – a gyerekek érdekében.
Január 19-én járt le a plusz egy év óvoda kérelmezésének határideje. Az előzetes adatokból az látszik, hogy az Oktatási Hivatal gyakorlata nem egységes, a kérelmek elbírálása jelentősen eltér vármegyénként.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
