Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban több javaslatot is megfogalmazott a köznevelés átalakítására, legutóbb a szakképzés teljesítményértékelési rendszerének felülvizsgálatáról és a gyógypedagógiai ellátás reformjáról beszéltek. Most az óvodák működésével kapcsolatban állítottak össze egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, amelyben többek között azt kezdeményezik, hogy egy óvodai csoportban legfeljebb 20 gyerek legyen.
A PSZ Országos Óvodapedagógiai Tagozata szerint az elmúlt években jelentősen megváltoztak az óvodák feladatai, miközben a gyerekek fejlesztési szükségletei és az óvodapedagógusokkal szembeni elvárások is növekedtek.
A szakszervezet egyik legfontosabb javaslata az óvodai csoportlétszámok csökkentése. A dokumentum szerint az óvodai csoportok maximális létszáma nem haladhatná meg a 20 főt, mert szerintük
az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés és a gyerekek biztonságos ellátása kisebb csoportlétszám mellett valósítható meg eredményesen.
A PSZ szerint ez különösen fontos azért is, mert egyre több sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel küzdő gyerek jár óvodába.
A javaslatcsomag szerint minden óvodai csoportban biztosítani kellene a megfelelő számú szakképzett óvodapedagógust, emellett növelni kellene a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek létszámát is a gyerekcsoport összetételéhez igazítva. A PSZ azt is kezdeményezi, hogy az óvodai nevelő végzettség önmagában ne legyen elegendő óvodapedagógusi állás betöltéséhez, valamint minden intézményben dolgozzon köznevelési foglalkoztatotti státuszban konyhai kisegítő is.
Az „óvodai nevelő” státusz kivezetését is javasolja a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
A szakszervezet szerint egyszerűsíteni kellene az óvodai adminisztrációt is, és tovább kellene fejleszteni a KRÉTA rendszert úgy, hogy az jobban igazodjon az óvodák sajátosságaihoz. Emellett azt is javasolják, hogy a jelenlegi több különálló informatikai rendszer helyett egyetlen átlátható rendszert használjanak az intézmények.
A PSZ emellett az önkormányzati fenntartású óvodák infrastrukturális fejlesztését, a pedagógus-életpályamodell felülvizsgálatát, a tapasztalt óvodapedagógusok nagyobb anyagi megbecsülését, a továbbképzési rendszer átalakítását, a NOKS-dolgozók helyzetének rendezését és az intézmények folyamatos finanszírozásának biztosítását is szükségesnek tartja.
A dokumentumban külön kitérnek az iskolaérettség kérdésére is. A PSZ szerint az iskolakezdésről szóló döntésben az óvodapedagógus szakmai véleményének kellene meghatározó szerepet kapnia, külső szakértő bevonását pedig elsősorban vitás esetekben tartják indokoltnak. Indoklásuk szerint az óvodapedagógus hosszú időn keresztül követi nyomon a gyerek fejlődését, ezért megalapozott képet tud adni arról, hogy rendelkezik-e az iskolakezdéshez szükséges készségekkel.
Hasonló változtatást sürget a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. A szervezet azt javasolja, hogy az iskolakezdésről szóló döntés joga kerüljön vissza az óvodapedagógusokhoz és a szülőkhöz, szakmai egyeztetéssel és a szükséges szakemberek bevonásával. A PDSZ szerint a jelenlegi központosított rendszer nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért azt is kezdeményezik, hogy a jelenlegi januári határidő helyett közvetlenül a beiratkozás előtt lehessen dönteni arról, hogy egy gyerek megkezdi-e az iskolát.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
