Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban több javaslatot is megfogalmazott a köznevelés átalakítására, legutóbb a szakképzés teljesítményértékelési rendszerének felülvizsgálatáról és a gyógypedagógiai ellátás reformjáról beszéltek. Most az óvodák működésével kapcsolatban állítottak össze egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, amelyben többek között azt kezdeményezik, hogy egy óvodai csoportban legfeljebb 20 gyerek legyen.
A PSZ Országos Óvodapedagógiai Tagozata szerint az elmúlt években jelentősen megváltoztak az óvodák feladatai, miközben a gyerekek fejlesztési szükségletei és az óvodapedagógusokkal szembeni elvárások is növekedtek.
A szakszervezet egyik legfontosabb javaslata az óvodai csoportlétszámok csökkentése. A dokumentum szerint az óvodai csoportok maximális létszáma nem haladhatná meg a 20 főt, mert szerintük
az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés és a gyerekek biztonságos ellátása kisebb csoportlétszám mellett valósítható meg eredményesen.
A PSZ szerint ez különösen fontos azért is, mert egyre több sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel küzdő gyerek jár óvodába.
A javaslatcsomag szerint minden óvodai csoportban biztosítani kellene a megfelelő számú szakképzett óvodapedagógust, emellett növelni kellene a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek létszámát is a gyerekcsoport összetételéhez igazítva. A PSZ azt is kezdeményezi, hogy az óvodai nevelő végzettség önmagában ne legyen elegendő óvodapedagógusi állás betöltéséhez, valamint minden intézményben dolgozzon köznevelési foglalkoztatotti státuszban konyhai kisegítő is.
Az „óvodai nevelő” státusz kivezetését is javasolja a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
A szakszervezet szerint egyszerűsíteni kellene az óvodai adminisztrációt is, és tovább kellene fejleszteni a KRÉTA rendszert úgy, hogy az jobban igazodjon az óvodák sajátosságaihoz. Emellett azt is javasolják, hogy a jelenlegi több különálló informatikai rendszer helyett egyetlen átlátható rendszert használjanak az intézmények.
A PSZ emellett az önkormányzati fenntartású óvodák infrastrukturális fejlesztését, a pedagógus-életpályamodell felülvizsgálatát, a tapasztalt óvodapedagógusok nagyobb anyagi megbecsülését, a továbbképzési rendszer átalakítását, a NOKS-dolgozók helyzetének rendezését és az intézmények folyamatos finanszírozásának biztosítását is szükségesnek tartja.
A dokumentumban külön kitérnek az iskolaérettség kérdésére is. A PSZ szerint az iskolakezdésről szóló döntésben az óvodapedagógus szakmai véleményének kellene meghatározó szerepet kapnia, külső szakértő bevonását pedig elsősorban vitás esetekben tartják indokoltnak. Indoklásuk szerint az óvodapedagógus hosszú időn keresztül követi nyomon a gyerek fejlődését, ezért megalapozott képet tud adni arról, hogy rendelkezik-e az iskolakezdéshez szükséges készségekkel.
Hasonló változtatást sürget a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. A szervezet azt javasolja, hogy az iskolakezdésről szóló döntés joga kerüljön vissza az óvodapedagógusokhoz és a szülőkhöz, szakmai egyeztetéssel és a szükséges szakemberek bevonásával. A PDSZ szerint a jelenlegi központosított rendszer nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért azt is kezdeményezik, hogy a jelenlegi januári határidő helyett közvetlenül a beiratkozás előtt lehessen dönteni arról, hogy egy gyerek megkezdi-e az iskolát.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
