Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban több javaslatot is megfogalmazott a köznevelés átalakítására, legutóbb a szakképzés teljesítményértékelési rendszerének felülvizsgálatáról és a gyógypedagógiai ellátás reformjáról beszéltek. Most az óvodák működésével kapcsolatban állítottak össze egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, amelyben többek között azt kezdeményezik, hogy egy óvodai csoportban legfeljebb 20 gyerek legyen.
A PSZ Országos Óvodapedagógiai Tagozata szerint az elmúlt években jelentősen megváltoztak az óvodák feladatai, miközben a gyerekek fejlesztési szükségletei és az óvodapedagógusokkal szembeni elvárások is növekedtek.
A szakszervezet egyik legfontosabb javaslata az óvodai csoportlétszámok csökkentése. A dokumentum szerint az óvodai csoportok maximális létszáma nem haladhatná meg a 20 főt, mert szerintük
az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés és a gyerekek biztonságos ellátása kisebb csoportlétszám mellett valósítható meg eredményesen.
A PSZ szerint ez különösen fontos azért is, mert egyre több sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel küzdő gyerek jár óvodába.
A javaslatcsomag szerint minden óvodai csoportban biztosítani kellene a megfelelő számú szakképzett óvodapedagógust, emellett növelni kellene a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek létszámát is a gyerekcsoport összetételéhez igazítva. A PSZ azt is kezdeményezi, hogy az óvodai nevelő végzettség önmagában ne legyen elegendő óvodapedagógusi állás betöltéséhez, valamint minden intézményben dolgozzon köznevelési foglalkoztatotti státuszban konyhai kisegítő is.
Az „óvodai nevelő” státusz kivezetését is javasolja a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
A szakszervezet szerint egyszerűsíteni kellene az óvodai adminisztrációt is, és tovább kellene fejleszteni a KRÉTA rendszert úgy, hogy az jobban igazodjon az óvodák sajátosságaihoz. Emellett azt is javasolják, hogy a jelenlegi több különálló informatikai rendszer helyett egyetlen átlátható rendszert használjanak az intézmények.
A PSZ emellett az önkormányzati fenntartású óvodák infrastrukturális fejlesztését, a pedagógus-életpályamodell felülvizsgálatát, a tapasztalt óvodapedagógusok nagyobb anyagi megbecsülését, a továbbképzési rendszer átalakítását, a NOKS-dolgozók helyzetének rendezését és az intézmények folyamatos finanszírozásának biztosítását is szükségesnek tartja.
A dokumentumban külön kitérnek az iskolaérettség kérdésére is. A PSZ szerint az iskolakezdésről szóló döntésben az óvodapedagógus szakmai véleményének kellene meghatározó szerepet kapnia, külső szakértő bevonását pedig elsősorban vitás esetekben tartják indokoltnak. Indoklásuk szerint az óvodapedagógus hosszú időn keresztül követi nyomon a gyerek fejlődését, ezért megalapozott képet tud adni arról, hogy rendelkezik-e az iskolakezdéshez szükséges készségekkel.
Hasonló változtatást sürget a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. A szervezet azt javasolja, hogy az iskolakezdésről szóló döntés joga kerüljön vissza az óvodapedagógusokhoz és a szülőkhöz, szakmai egyeztetéssel és a szükséges szakemberek bevonásával. A PDSZ szerint a jelenlegi központosított rendszer nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért azt is kezdeményezik, hogy a jelenlegi januári határidő helyett közvetlenül a beiratkozás előtt lehessen dönteni arról, hogy egy gyerek megkezdi-e az iskolát.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.
