Megvan a 2026/2027-es szakképzési tanév rendjének tervezete, mutatjuk a fontos dátumokat
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
A Tanítanék Mozgalom mellett a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület is véleményezte hivatalosan a 2026/2027-es tanév rendjének tervezetét. Az észrevételeiket azért tették, mert szerintük „az óvodák sajátos működési és szervezési feladatait is rendezni kell a kiszámíthatóbb és hatékonyabb működés érdekében”.
Ezek közül az egyik a nyári karbantartási szünet szabályozása. A MOE azt szeretné, ha július 1. és augusztus 31. között legalább két összefüggő hét intézményi leállást – nyári karbantartási szünetet – kellene kötelezően elrendelni az óvodákban, mert ez biztosítaná az összhangot a Munka Törvénykönyvével, amely előírja a 14 napos egybefüggő szabadságot. Hogy pontosan melyik két hétre állna le az óvoda, arról pedig a dolgozókat és a szülőket legkésőbb február 15-ig kellene értesíteni.
Jelenleg a kis létszámú – 1–3 csoportos – óvodákban a zárás hiánya miatt szinte lehetetlen a dolgozók törvényes szabadságának kiadása. A korai tájékoztatás és a kötelező ügyelet pedig segíti a családokat a nyári felügyelet zökkenőmentes megszervezésében
– írták a posztban.
A MOE ezen kívül a téli időszak működési rendjét is újraszabályozná. A javaslatuk szerint „bár az óvoda a nevelési év minden munkanapján köteles ellátást biztosítani, a fenntartó elrendelhetné a téli zárva tartást a hivatalos téli szünet idejére. Ez akkor lenne lehetséges, ha az előzetes felmérés alapján a szülők legalább 90%-a írásban nyilatkozik arról december 5-ig, hogy nem kéri az ellátást.”
A két ünnep között drasztikusan visszaesik a gyermeklétszám, az intézmények fenntartása ilyenkor rendkívül gazdaságtalan, és indokolatlanul magas fűtési és energiaköltségeket generál. A százalékos küszöb minden intézményméret esetén méltányos megoldást nyújt a fix létszámhoz kötött szabályozással szemben
– olvasható a bejegyzésben.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöksége hangsúlyozta, hogy a módosítások egyensúlyt teremtenének a rendszerben, hiszen egyszerre szolgálják többek között a gyerekek biztonságos és magas színvonalú ellátását, a racionális működést és az óvodapedagógusok, nevelőmunkát segítők munkaterhelésének kiegyensúlyozását.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.