A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
A PDSZ javaslata úgy fogalmaz, hogy „az iskolakezdésről szóló döntés joga kerüljön vissza az óvodapedagógusokhoz és a szülőkhöz, szakmai egyeztetéssel és a szükséges szakemberek bevonásával”, mert a jelenlegi rendszerben a gyerekek fejlődési különbségei nem mindig tudnak megfelelően érvényesülni.
A PDSZ emellett azt is kifogásolja, hogy az iskolaérettségről szóló döntéseket jelenleg viszonylag korai időpontban kell meghozni. Álláspontjuk szerint a januári határidő helyett későbbi időpont lenne indokolt, közvetlenül az iskolai beiratkozást megelőzően, amikor a gyerekek fejlődése már pontosabban megítélhető. A szakszervezet szerint ez különösen azoknál a gyerekeknél fontos, akiknél az érési folyamat lassabb ütemű.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy 2020 óta nem dönthetnek a szülők és óvodapedagógusok a gyerekek iskolaérettségéről. A szülők csak kérelmet nyújthatnak be az Oktatási Hivatalba, indoklással és szakértői dokumentumokkal. A változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyerek maradhatott plusz egy évet az óvodában.
2021-ben már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz, de az elmúlt években folyamatosan nőtt ez a szám: 2025-ben már 26,2 ezren kérelmezték a plusz egy év ovit, tehát öt év alatt közel tízezerrel nőtt ez a szám.
Plusz egy év óvoda: az OH megyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről
A Szülői Hang évek óta rengeteget foglalkozik a témával, 2025 decemberében például azt közölték, hogy körülbelül ötezer elsősnek kellett évet ismételnie a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója korábban az Eduline-nak azt nyilatkozta, sokszor nem azért nem marad a gyerek óvodában, mert nincs rá szüksége, hanem azért, mert a szülőkben nem tudatosul a januári határidőig, hogy van lehetőségük kérelmezni.
A PDSZ vizsgálná az óvodában a tanköteles korú gyerekek kötelező, napi 45 perces külön fejlesztésének rendszerét is, és a játékos, gyermekközpontú fejlesztés elsődlegességét hangsúlyozza az óvodai nevelés teljes időszakában.
A szakszervezet szerint alapvető probléma az óvodai szakemberhiány is. Azt kérik, hogy minden csoportban biztosított legyen a teljes napos, szakképzett óvodapedagógusi jelenlét, valamint rendezni kell az óvodai nevelők és a pedagógiai munkát segítő dolgozók jogállását is.
Kiemelt figyelmet kap az integrált nevelés kérdése is. A PDSZ szerint a jelenlegi feltételek nem minden esetben teszik lehetővé a megfelelő színvonalú ellátást, ezért több pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra és egyéb szakemberre van szükség, különösen a magas létszámú vagy sajátos nevelési igényű gyerekeket nevelő csoportokban.
A követeléscsomag kitér az adminisztrációs terhek csökkentésére is, beleértve az OviKRÉTA-rendszer felülvizsgálatát, az óvodai infrastruktúra fejlesztését, valamint azt az elvet, hogy az adminisztrációs feladatoknak minden esetben a munkaidő részét kell képezniük.
A PDSZ hangsúlyozza: a problémák nem csupán az óvodapedagógusokat érintik, hanem a teljes intézményi működést, beleértve a NOKS-dolgozókat, dajkákat és konyhai kisegítőket is, akiknek a munkafeltételei és bérezése szintén rendezésre szorulnak.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja – ilyeneket és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
