A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
A PDSZ javaslata úgy fogalmaz, hogy „az iskolakezdésről szóló döntés joga kerüljön vissza az óvodapedagógusokhoz és a szülőkhöz, szakmai egyeztetéssel és a szükséges szakemberek bevonásával”, mert a jelenlegi rendszerben a gyerekek fejlődési különbségei nem mindig tudnak megfelelően érvényesülni.
A PDSZ emellett azt is kifogásolja, hogy az iskolaérettségről szóló döntéseket jelenleg viszonylag korai időpontban kell meghozni. Álláspontjuk szerint a januári határidő helyett későbbi időpont lenne indokolt, közvetlenül az iskolai beiratkozást megelőzően, amikor a gyerekek fejlődése már pontosabban megítélhető. A szakszervezet szerint ez különösen azoknál a gyerekeknél fontos, akiknél az érési folyamat lassabb ütemű.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy 2020 óta nem dönthetnek a szülők és óvodapedagógusok a gyerekek iskolaérettségéről. A szülők csak kérelmet nyújthatnak be az Oktatási Hivatalba, indoklással és szakértői dokumentumokkal. A változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyerek maradhatott plusz egy évet az óvodában.
2021-ben már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz, de az elmúlt években folyamatosan nőtt ez a szám: 2025-ben már 26,2 ezren kérelmezték a plusz egy év ovit, tehát öt év alatt közel tízezerrel nőtt ez a szám.
Plusz egy év óvoda: az OH megyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről
A Szülői Hang évek óta rengeteget foglalkozik a témával, 2025 decemberében például azt közölték, hogy körülbelül ötezer elsősnek kellett évet ismételnie a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója korábban az Eduline-nak azt nyilatkozta, sokszor nem azért nem marad a gyerek óvodában, mert nincs rá szüksége, hanem azért, mert a szülőkben nem tudatosul a januári határidőig, hogy van lehetőségük kérelmezni.
A PDSZ vizsgálná az óvodában a tanköteles korú gyerekek kötelező, napi 45 perces külön fejlesztésének rendszerét is, és a játékos, gyermekközpontú fejlesztés elsődlegességét hangsúlyozza az óvodai nevelés teljes időszakában.
A szakszervezet szerint alapvető probléma az óvodai szakemberhiány is. Azt kérik, hogy minden csoportban biztosított legyen a teljes napos, szakképzett óvodapedagógusi jelenlét, valamint rendezni kell az óvodai nevelők és a pedagógiai munkát segítő dolgozók jogállását is.
Kiemelt figyelmet kap az integrált nevelés kérdése is. A PDSZ szerint a jelenlegi feltételek nem minden esetben teszik lehetővé a megfelelő színvonalú ellátást, ezért több pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra és egyéb szakemberre van szükség, különösen a magas létszámú vagy sajátos nevelési igényű gyerekeket nevelő csoportokban.
A követeléscsomag kitér az adminisztrációs terhek csökkentésére is, beleértve az OviKRÉTA-rendszer felülvizsgálatát, az óvodai infrastruktúra fejlesztését, valamint azt az elvet, hogy az adminisztrációs feladatoknak minden esetben a munkaidő részét kell képezniük.
A PDSZ hangsúlyozza: a problémák nem csupán az óvodapedagógusokat érintik, hanem a teljes intézményi működést, beleértve a NOKS-dolgozókat, dajkákat és konyhai kisegítőket is, akiknek a munkafeltételei és bérezése szintén rendezésre szorulnak.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja – ilyeneket és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
