Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A Tanítanék véleményezte a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendelet tervezetét, és ennek kapcsán több fontos módosítást javasoltak, melyről a közösségi oldalukon is beszámoltak.
Ezek közül a legfontosabbak:
A Tanítnék javaslatai kapcsán érdemes megjegyezni, hogy korábban az Eduline-on foglalkoztunk azzal, hogy évek óta májusban és júniusban hőhullám tombol itthon, ugyanakkor csak kevés iskolában van légkondicionáló, így a gyerekek kénytelenek a 33-35 fokos termekben tanulni. Ez pedig rontja a koncentrációt és a minőségi munkát.
Ha elfogadják a szervezet módosítását a téli szünetre áthelyezett munkanap szombati pótlása kapcsán, akkor pedig nagy eséllyel a köznevelési törvényt is módosítani kell, hiszen az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha egy ünnepnap miatt egy munkanapot áthelyeznek szombatra, akkor aznap az iskoláknak kötelező a dolgozó szülők gyerekeinek felügyeletet biztosítaniuk. Emiatt a ledolgozós szombat is számozott tanítási napnak minősül.
A 2026/2027-es tanév rendjének tervezetét június 23-ig lehet véleményezni.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, az érettségik, és meddig tart majd az első félév. A központi írásbeli pontos időpontja is szerepel a tervezetben. Arról nem beszélve, hogy a kompetenciaméréseket jelentősen átalakítják.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
