A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is elengedhetetlennek tartja a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és technikai alkalmazottak bérének emelését. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke beszélt erről a szakszervezet csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a PSZ Országos NOKS-tagozata másfél éve végez következetes szervezőmunkát, ennek eredményének tartják azt is, hogy a Tisza Párt programjába bekerült az érintett munkavállalók 25 százalékos béremelése.
Ez egy szükséges, ám még nem elégséges mértékű béremelés, hiszen az érintett munkavállalók többsége továbbra is megalázóan alacsony fizetésért dolgozik. Az érintett kollégák nettó fizetése sok esetben még mindig kettessel kezdődik
– fogalmazott.
Az MTI kérdésére az alelnök azt mondta, hogy a PSZ elfogadna egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely szerint idén július 1-jétől megvalósulna a 25 százalékos béremelés. A szakszervezet ugyanakkor azt szeretné, ha 2027. január 1-jétől az érintett munkavállalók bére elérné a garantált bérminimum 150 százalékát. Hosszú távon pedig azt tartanák szükségesnek, hogy a NOKS-dolgozók számára is újra bevezessék a bértáblát.
Tóth Tünde arról is beszélt, hogy a NOKS-tagozat nemcsak a béremelés ügyében dolgozott ki javaslatokat, hanem összegyűjtötte az egyes munkakörökben jelentkező problémákat is. Az elkészült szakmai anyagot elküldik a minisztériumnak, és egyeztetéseket kezdenek róla.
Az alelnök szerint ha tárgyalásos úton nem történik előrelépés, a tagozat folytatja az elmúlt másfél évben megkezdett szervezőmunkát. Emlékeztetett: korábban papíralapú aláírásgyűjtést, levélküldő és képeslapküldő kampányokat is szerveztek, ősszel pedig újabb figyelemfelhívó akciók jöhetnek.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint az új kormánynak egységes szabályozást kellene kialakítania a közoktatásban a bölcsődéktől a középiskolákig, valamint újjá kellene építenie a munkaadók, a munkavállalók és az állam közötti szociális párbeszédet.
A szakszervezet emellett a sztrájkjog visszaállítását, a politikai kinevezések megszüntetését és az intézményvezetői pozíciók szakmai alapú betöltését sürgeti. Támogatják az intézmények átvilágítását is, de azt várják, hogy annak eredményeként valóban szakmai döntések szülessenek.
A PSZ szerint tisztázni kellene az iskolák esetleges önkormányzati fenntartásba adásának feltételeit, valamint a pedagógusok teljesítményértékelését inkább intézményi, mint egyéni szinten kellene vizsgálni.
Gosztonyi Gábor alelnök a szakképzés kapcsán arról beszélt, hogy a kancellári rendszer megszüntetése önmagában nem elég, a szakképzési centrumokban is átfogó átvilágításra lenne szükség. A PSZ egységes szabályozást vár a köznevelés és a szakképzés között, többek között a vezetői jogkörök, a kötelező óraszámok és a helyettesítések elszámolása terén.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
