A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is elengedhetetlennek tartja a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és technikai alkalmazottak bérének emelését. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke beszélt erről a szakszervezet csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a PSZ Országos NOKS-tagozata másfél éve végez következetes szervezőmunkát, ennek eredményének tartják azt is, hogy a Tisza Párt programjába bekerült az érintett munkavállalók 25 százalékos béremelése.
Ez egy szükséges, ám még nem elégséges mértékű béremelés, hiszen az érintett munkavállalók többsége továbbra is megalázóan alacsony fizetésért dolgozik. Az érintett kollégák nettó fizetése sok esetben még mindig kettessel kezdődik
– fogalmazott.
Az MTI kérdésére az alelnök azt mondta, hogy a PSZ elfogadna egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely szerint idén július 1-jétől megvalósulna a 25 százalékos béremelés. A szakszervezet ugyanakkor azt szeretné, ha 2027. január 1-jétől az érintett munkavállalók bére elérné a garantált bérminimum 150 százalékát. Hosszú távon pedig azt tartanák szükségesnek, hogy a NOKS-dolgozók számára is újra bevezessék a bértáblát.
Tóth Tünde arról is beszélt, hogy a NOKS-tagozat nemcsak a béremelés ügyében dolgozott ki javaslatokat, hanem összegyűjtötte az egyes munkakörökben jelentkező problémákat is. Az elkészült szakmai anyagot elküldik a minisztériumnak, és egyeztetéseket kezdenek róla.
Az alelnök szerint ha tárgyalásos úton nem történik előrelépés, a tagozat folytatja az elmúlt másfél évben megkezdett szervezőmunkát. Emlékeztetett: korábban papíralapú aláírásgyűjtést, levélküldő és képeslapküldő kampányokat is szerveztek, ősszel pedig újabb figyelemfelhívó akciók jöhetnek.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint az új kormánynak egységes szabályozást kellene kialakítania a közoktatásban a bölcsődéktől a középiskolákig, valamint újjá kellene építenie a munkaadók, a munkavállalók és az állam közötti szociális párbeszédet.
A szakszervezet emellett a sztrájkjog visszaállítását, a politikai kinevezések megszüntetését és az intézményvezetői pozíciók szakmai alapú betöltését sürgeti. Támogatják az intézmények átvilágítását is, de azt várják, hogy annak eredményeként valóban szakmai döntések szülessenek.
A PSZ szerint tisztázni kellene az iskolák esetleges önkormányzati fenntartásba adásának feltételeit, valamint a pedagógusok teljesítményértékelését inkább intézményi, mint egyéni szinten kellene vizsgálni.
Gosztonyi Gábor alelnök a szakképzés kapcsán arról beszélt, hogy a kancellári rendszer megszüntetése önmagában nem elég, a szakképzési centrumokban is átfogó átvilágításra lenne szükség. A PSZ egységes szabályozást vár a köznevelés és a szakképzés között, többek között a vezetői jogkörök, a kötelező óraszámok és a helyettesítések elszámolása terén.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
