A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is elengedhetetlennek tartja a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és technikai alkalmazottak bérének emelését. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke beszélt erről a szakszervezet csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a PSZ Országos NOKS-tagozata másfél éve végez következetes szervezőmunkát, ennek eredményének tartják azt is, hogy a Tisza Párt programjába bekerült az érintett munkavállalók 25 százalékos béremelése.
Ez egy szükséges, ám még nem elégséges mértékű béremelés, hiszen az érintett munkavállalók többsége továbbra is megalázóan alacsony fizetésért dolgozik. Az érintett kollégák nettó fizetése sok esetben még mindig kettessel kezdődik
– fogalmazott.
Az MTI kérdésére az alelnök azt mondta, hogy a PSZ elfogadna egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely szerint idén július 1-jétől megvalósulna a 25 százalékos béremelés. A szakszervezet ugyanakkor azt szeretné, ha 2027. január 1-jétől az érintett munkavállalók bére elérné a garantált bérminimum 150 százalékát. Hosszú távon pedig azt tartanák szükségesnek, hogy a NOKS-dolgozók számára is újra bevezessék a bértáblát.
Tóth Tünde arról is beszélt, hogy a NOKS-tagozat nemcsak a béremelés ügyében dolgozott ki javaslatokat, hanem összegyűjtötte az egyes munkakörökben jelentkező problémákat is. Az elkészült szakmai anyagot elküldik a minisztériumnak, és egyeztetéseket kezdenek róla.
Az alelnök szerint ha tárgyalásos úton nem történik előrelépés, a tagozat folytatja az elmúlt másfél évben megkezdett szervezőmunkát. Emlékeztetett: korábban papíralapú aláírásgyűjtést, levélküldő és képeslapküldő kampányokat is szerveztek, ősszel pedig újabb figyelemfelhívó akciók jöhetnek.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint az új kormánynak egységes szabályozást kellene kialakítania a közoktatásban a bölcsődéktől a középiskolákig, valamint újjá kellene építenie a munkaadók, a munkavállalók és az állam közötti szociális párbeszédet.
A szakszervezet emellett a sztrájkjog visszaállítását, a politikai kinevezések megszüntetését és az intézményvezetői pozíciók szakmai alapú betöltését sürgeti. Támogatják az intézmények átvilágítását is, de azt várják, hogy annak eredményeként valóban szakmai döntések szülessenek.
A PSZ szerint tisztázni kellene az iskolák esetleges önkormányzati fenntartásba adásának feltételeit, valamint a pedagógusok teljesítményértékelését inkább intézményi, mint egyéni szinten kellene vizsgálni.
Gosztonyi Gábor alelnök a szakképzés kapcsán arról beszélt, hogy a kancellári rendszer megszüntetése önmagában nem elég, a szakképzési centrumokban is átfogó átvilágításra lenne szükség. A PSZ egységes szabályozást vár a köznevelés és a szakképzés között, többek között a vezetői jogkörök, a kötelező óraszámok és a helyettesítések elszámolása terén.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
