A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is elengedhetetlennek tartja a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és technikai alkalmazottak bérének emelését. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke beszélt erről a szakszervezet csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a PSZ Országos NOKS-tagozata másfél éve végez következetes szervezőmunkát, ennek eredményének tartják azt is, hogy a Tisza Párt programjába bekerült az érintett munkavállalók 25 százalékos béremelése.
Ez egy szükséges, ám még nem elégséges mértékű béremelés, hiszen az érintett munkavállalók többsége továbbra is megalázóan alacsony fizetésért dolgozik. Az érintett kollégák nettó fizetése sok esetben még mindig kettessel kezdődik
– fogalmazott.
Az MTI kérdésére az alelnök azt mondta, hogy a PSZ elfogadna egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely szerint idén július 1-jétől megvalósulna a 25 százalékos béremelés. A szakszervezet ugyanakkor azt szeretné, ha 2027. január 1-jétől az érintett munkavállalók bére elérné a garantált bérminimum 150 százalékát. Hosszú távon pedig azt tartanák szükségesnek, hogy a NOKS-dolgozók számára is újra bevezessék a bértáblát.
Tóth Tünde arról is beszélt, hogy a NOKS-tagozat nemcsak a béremelés ügyében dolgozott ki javaslatokat, hanem összegyűjtötte az egyes munkakörökben jelentkező problémákat is. Az elkészült szakmai anyagot elküldik a minisztériumnak, és egyeztetéseket kezdenek róla.
Az alelnök szerint ha tárgyalásos úton nem történik előrelépés, a tagozat folytatja az elmúlt másfél évben megkezdett szervezőmunkát. Emlékeztetett: korábban papíralapú aláírásgyűjtést, levélküldő és képeslapküldő kampányokat is szerveztek, ősszel pedig újabb figyelemfelhívó akciók jöhetnek.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint az új kormánynak egységes szabályozást kellene kialakítania a közoktatásban a bölcsődéktől a középiskolákig, valamint újjá kellene építenie a munkaadók, a munkavállalók és az állam közötti szociális párbeszédet.
A szakszervezet emellett a sztrájkjog visszaállítását, a politikai kinevezések megszüntetését és az intézményvezetői pozíciók szakmai alapú betöltését sürgeti. Támogatják az intézmények átvilágítását is, de azt várják, hogy annak eredményeként valóban szakmai döntések szülessenek.
A PSZ szerint tisztázni kellene az iskolák esetleges önkormányzati fenntartásba adásának feltételeit, valamint a pedagógusok teljesítményértékelését inkább intézményi, mint egyéni szinten kellene vizsgálni.
Gosztonyi Gábor alelnök a szakképzés kapcsán arról beszélt, hogy a kancellári rendszer megszüntetése önmagában nem elég, a szakképzési centrumokban is átfogó átvilágításra lenne szükség. A PSZ egységes szabályozást vár a köznevelés és a szakképzés között, többek között a vezetői jogkörök, a kötelező óraszámok és a helyettesítések elszámolása terén.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
