Megkezdődött az egyeztetés a szakképzésért felelős államtitkárság és a szakszervezetek között. Több, régóta napirenden lévő probléma is felmerült: a teljesítményértékelési rendszer átalakítása, a bérrendezés, a túlórák elszámolása és a technikumi képzés egyes szabályainak felülvizsgálata.
A Pedagógusok Szakszervezetének tájékoztatása szerint június 24-én Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral és Pálmai Gergely helyettes államtitkárral egyeztettek a három érdekvédelmi szervezet képviselői.
A szakszervezet szerint pozitív fejlemény, hogy az államtitkárság néhány napon belül reagált az általuk összeállított problémalistára, ugyanakkor a rendelkezésre álló idő nem tette lehetővé, hogy minden kérdésben részletes tárgyalás induljon.
A közlemény szerint az egyeztetés egyik központi témája a minőségirányítási rendszer (MIR), ezen belül az oktatók teljesítményértékelése volt. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy csökkenjen a rendszerhez kapcsolódó adminisztráció, rendeződjenek a minőségirányítás szakmai és anyagi feltételei, az oktatók értékelése pedig objektívebbé váljon. Ennek érdekében kezdeményezték a rendszer felülvizsgálatát, amelyben véleményezőként maguk is részt kívánnak venni.
Az érdekvédelmi szervezetek ismét felvetették a bérek rendezésének szükségességét. A közlemény szerint kérték a bérben lemaradók felzárkóztatását, valamint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és a technikai dolgozók – a szakképzési törvény szóhasználata szerint a „további foglalkoztatottak” – bérrendezését is.
Emellett napirendre került a szakképzésben dolgozók jövőbeni jogállásának kérdése, amelyről az államtitkárság egyelőre nem tudott tájékoztatást adni. A szakszervezetek szerint ugyanakkor szükség lenne a tárgyalások megkezdésére, különösen az eseti helyettesítések, a munkaidőkeret és a ki nem fizetett túlórák problémája miatt.
A találkozón felvetették azt is, hogy a technikumok 12. évfolyamán továbbra sincs külön érettségi szünet. A szakszervezetek jelezték, hogy ezt a problémát a következő tanév rendjének véleményezésekor is ismét napirendre tűzik.
Élénk szakmai vita alakult ki a technikumi iskolaszerkezetről is. A szakszervezetek rendszerszintű megoldásokat szeretnének a tanulók közötti átjárhatóság javítására, míg az államtitkárság álláspontja szerint a jelenlegi szabályok is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a diákok könnyebben váltsanak képzést, vagy akár a 12. évfolyamon kilépjenek.
A PSZ közleménye szerint az államtitkár azt kérte, hogy a jövőben is ugyanezekkel az érdekvédelmi szervezetekkel folytassák a rendszeres szakmai egyeztetéseket.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
