Véleményezőként venne részt a PSZ a szakképzési teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálatában

Megkezdődött az egyeztetés a szakképzésért felelős államtitkárság és a szakszervezetek között. Több, régóta napirenden lévő probléma is felmerült: a teljesítményértékelési rendszer átalakítása, a bérrendezés, a túlórák elszámolása és a technikumi képzés egyes szabályainak felülvizsgálata.

A Pedagógusok Szakszervezetének tájékoztatása szerint június 24-én Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral és Pálmai Gergely helyettes államtitkárral egyeztettek a három érdekvédelmi szervezet képviselői.

A szakszervezet szerint pozitív fejlemény, hogy az államtitkárság néhány napon belül reagált az általuk összeállított problémalistára, ugyanakkor a rendelkezésre álló idő nem tette lehetővé, hogy minden kérdésben részletes tárgyalás induljon.

A közlemény szerint az egyeztetés egyik központi témája a minőségirányítási rendszer (MIR), ezen belül az oktatók teljesítményértékelése volt. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy csökkenjen a rendszerhez kapcsolódó adminisztráció, rendeződjenek a minőségirányítás szakmai és anyagi feltételei, az oktatók értékelése pedig objektívebbé váljon. Ennek érdekében kezdeményezték a rendszer felülvizsgálatát, amelyben véleményezőként maguk is részt kívánnak venni.

Az érdekvédelmi szervezetek ismét felvetették a bérek rendezésének szükségességét. A közlemény szerint kérték a bérben lemaradók felzárkóztatását, valamint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és a technikai dolgozók – a szakképzési törvény szóhasználata szerint a „további foglalkoztatottak” – bérrendezését is.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

Emellett napirendre került a szakképzésben dolgozók jövőbeni jogállásának kérdése, amelyről az államtitkárság egyelőre nem tudott tájékoztatást adni. A szakszervezetek szerint ugyanakkor szükség lenne a tárgyalások megkezdésére, különösen az eseti helyettesítések, a munkaidőkeret és a ki nem fizetett túlórák problémája miatt.

A találkozón felvetették azt is, hogy a technikumok 12. évfolyamán továbbra sincs külön érettségi szünet. A szakszervezetek jelezték, hogy ezt a problémát a következő tanév rendjének véleményezésekor is ismét napirendre tűzik.

Élénk szakmai vita alakult ki a technikumi iskolaszerkezetről is. A szakszervezetek rendszerszintű megoldásokat szeretnének a tanulók közötti átjárhatóság javítására, míg az államtitkárság álláspontja szerint a jelenlegi szabályok is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a diákok könnyebben váltsanak képzést, vagy akár a 12. évfolyamon kilépjenek.

A PSZ közleménye szerint az államtitkár azt kérte, hogy a jövőben is ugyanezekkel az érdekvédelmi szervezetekkel folytassák a rendszeres szakmai egyeztetéseket.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Hozzászólások

Ezeken a szakokon jóval több ponttal lehetett bejutni fizetősre, mint állami ösztöndíjasra

Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.