Véleményezőként venne részt a PSZ a szakképzési teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálatában

Megkezdődött az egyeztetés a szakképzésért felelős államtitkárság és a szakszervezetek között. Több, régóta napirenden lévő probléma is felmerült: a teljesítményértékelési rendszer átalakítása, a bérrendezés, a túlórák elszámolása és a technikumi képzés egyes szabályainak felülvizsgálata.

A Pedagógusok Szakszervezetének tájékoztatása szerint június 24-én Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral és Pálmai Gergely helyettes államtitkárral egyeztettek a három érdekvédelmi szervezet képviselői.

A szakszervezet szerint pozitív fejlemény, hogy az államtitkárság néhány napon belül reagált az általuk összeállított problémalistára, ugyanakkor a rendelkezésre álló idő nem tette lehetővé, hogy minden kérdésben részletes tárgyalás induljon.

A közlemény szerint az egyeztetés egyik központi témája a minőségirányítási rendszer (MIR), ezen belül az oktatók teljesítményértékelése volt. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy csökkenjen a rendszerhez kapcsolódó adminisztráció, rendeződjenek a minőségirányítás szakmai és anyagi feltételei, az oktatók értékelése pedig objektívebbé váljon. Ennek érdekében kezdeményezték a rendszer felülvizsgálatát, amelyben véleményezőként maguk is részt kívánnak venni.

Az érdekvédelmi szervezetek ismét felvetették a bérek rendezésének szükségességét. A közlemény szerint kérték a bérben lemaradók felzárkóztatását, valamint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és a technikai dolgozók – a szakképzési törvény szóhasználata szerint a „további foglalkoztatottak” – bérrendezését is.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

Emellett napirendre került a szakképzésben dolgozók jövőbeni jogállásának kérdése, amelyről az államtitkárság egyelőre nem tudott tájékoztatást adni. A szakszervezetek szerint ugyanakkor szükség lenne a tárgyalások megkezdésére, különösen az eseti helyettesítések, a munkaidőkeret és a ki nem fizetett túlórák problémája miatt.

A találkozón felvetették azt is, hogy a technikumok 12. évfolyamán továbbra sincs külön érettségi szünet. A szakszervezetek jelezték, hogy ezt a problémát a következő tanév rendjének véleményezésekor is ismét napirendre tűzik.

Élénk szakmai vita alakult ki a technikumi iskolaszerkezetről is. A szakszervezetek rendszerszintű megoldásokat szeretnének a tanulók közötti átjárhatóság javítására, míg az államtitkárság álláspontja szerint a jelenlegi szabályok is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a diákok könnyebben váltsanak képzést, vagy akár a 12. évfolyamon kilépjenek.

A PSZ közleménye szerint az államtitkár azt kérte, hogy a jövőben is ugyanezekkel az érdekvédelmi szervezetekkel folytassák a rendszeres szakmai egyeztetéseket.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.