Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
Augusztus 13-án egyeztetett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral. A találkozó középpontjában a két szakszervezet közös, óvodai nevelést érintő javaslatcsomagja állt, amelyről korábban az Eduline-on is részletesen beszámoltunk. A minisztériumi egyeztetésről közzétett közös beszámolóból most az is kiderült, hogy több területen már konkrét változtatásokat készítenek elő.
Az egyik legfontosabb változás az iskolakezdés szabályait érintheti: Kereki Judit tájékoztatta a szakszervezeteket, miszerint egy készülő jogszabálytervezettel rugalmasabbá tennék az iskolakezdést. Ennek részeként az iskolaérettség megállapításánál az Oktatási Hivatal szerepe kiiktatásra kerülne, és a szülők, pedagógusok, valamint a szakszolgálatok kapnának nagyobb szerepet.
Ez egybecseng a PSZ és a PDSZ korábbi javaslatával, mivel a két szakszervezet közös tervezetében azt kérte, hogy az iskolaérettségről elsősorban az óvodapedagógus és a szülő dönthessen, külső szervre pedig csak vitás esetekben legyen szükség.
A szakszervezetek korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás szakmai és bérfeszültségeket okoz az óvodapedagógusok és az óvodai nevelők között. Kereki Judit a beszámoló szerint azt mondta, hogy az óvodai nevelő képzést kivezetnék a rendszerből, és helyette a pedagógiai, illetve gyógypedagógiai asszisztensek képzésére helyeznék a hangsúlyt.
Azt még vizsgálják, hogy a már elvégzett óvodai nevelő képzést hogyan lehetne beszámítani a felsőoktatási továbbtanulás során, de abban a minisztérium és a szakszervezetek is egyetértettek, hogy azok, akik már megszerezték ezt a végzettséget, nem kerülhetnek hátrányba.
Kereki Judit arról is beszámolt, hogy elkészült az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ÓNOAP) módosításának első tervezete – ezt ősszel a szülők és a szakemberek bevonásával véleményeztetnék, és csak ezt követően bocsátanák társadalmi egyeztetésre a jogszabálytervezetet.
A minisztérium emellett augusztus végén kérdőívet küldene az óvodákban dolgozóknak, hogy országosan felmérjék az intézmények személyi és tárgyi ellátottságát.
Hosszabb távon a pedagógiai szakszolgálatokon belül kora gyermekkori nevelést segítő központokat is létrehoznának és megerősítenének, a minisztériumon belül pedig külön főosztályt hoznának létre az óvodai területnek.
A minisztérium augusztus végén tervez egy kérdőívet kiküldeni az óvodákban dolgozóknak, amellyel mind a személyi, mind a tárgyi ellátottságot szeretnék felmérni az intézményekben. Továbbá a minisztérium célja, hogy az adminisztrációs rendszerek összehangoltan működjenek, így arról is kapnak majd augusztus végén információt a munkavállalók, hogy az oviKRÉTA-ban mely funkciókat nem kell használniuk szeptembertől
– olvasható a beszámolóban.
Emellett kivezetnék az oviKRÉTA jelenlegi iskolaérettségi kérdőívét, és helyette egy bemért, a gyermekek fejlődését nyomon követő kérdőívet alkalmaznának.
A szakszervezetek az egyeztetésen ismét jelezték, hogy az óvodák személyi feltételein is javítani kell: szerintük növelni kellene a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek számát, az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények (EGYMI-k) kapacitáshiánya miatt pedig nem maradhatnának gyerekek megfelelő ellátás nélkül. Kereki Judit szerint ehhez a felsőoktatás átalakítására is szükség van, és az óvodapedagógus-képzésben nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a gyógypedagógiai ismereteknek.
A NOKS- és technikai dolgozók béremelését ugyancsak felvetették a szakszervezetek, s noha az államtitkár erről pontos információt nem tudott adni, a beszámoló szerint azt jelezte, hogy a minisztérium részéről megvan a szándék a bérek rendezésére.
A PSZ és a PDSZ az óvodai bullying problémáját is felvetette. Erre reagálva Kereki Judit azt közölte: szeretne egy korai mentális egészség-munkacsoportot létrehozni, amely a probléma megoldásán dolgozna. A szakszervezetek emellett a dolgozókat érintő munkahelyi zaklatásra is felhívták a figyelmet, és olyan intézményi garanciarendszert javasoltak, amely biztosítaná a munkavállalók biztonságát, szakmai autonómiáját és emberi méltóságát.
Az egyeztetésen az intézményvezetők kiválasztásának módja is előkerült. Az államtitkár felvetette az intézményvezetői pályázatok újbóli bevezetését, amit a szakszervezetek azzal a feltétellel támogattak, hogy a vezetőkről a nevelőtestület, a szülők és a fenntartó közösen dönthessen.
Kereki Judit tájékoztatása szerint a minisztérium a Klebelsberg Központot a jövőben módszertani központtá alakítaná át, amely többek között képzéseket szervezne a szakemberhiány enyhítésére. A szakszervezetek jelezték, hogy
a mesterséges intelligencia megjelenésével a minősítéseknél aránytalanok a portfólióra és a gyakorlati ismeretekre kapható pontszámok. Államtitkár asszony egyetértett abban, hogy a hospitálásnak, a gyakorlati ismereteknek és a reflektálásnak kell nagyobb hangsúlyt kapnia a minősítéseknél.
A Klebelsberg Központ működésének átalakítása nem előzmény nélküli. Ahogyan arról korábban az Eduline is beszámolt, a minisztérium átvilágítása szerint az elmúlt években fokozatosan visszaépült egy túlzottan központosított irányítási modell. A vizsgálat többek között azt állapította meg, hogy bár a KK és a tankerületi központok jogilag önálló, azonos szintű költségvetési szervek, a Klebelsberg Központ a gyakorlatban olyan engedélyezési és operatív irányítási rendszert működtetett, amelyhez nem volt megfelelő jogszabályi felhatalmazása.
A szakszervezet szerint nem kellene merev feltételként előírni az ötéves vezetői tapasztalatot a tankerületi központok leendő vezetőinek. Azt is szeretnék, ha az érdekképviseleteket bevonnák a pályázatok véleményezésébe, és megismerhetnék a jelentkezőket, illetve pályázataik szakmai tartalmát.
Nyitókép: Facebook / Pedagógusok Szakszervezete PSZ
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
A tegnap megválasztott köztársasági elnök Budapesten érettségizett, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Később főiskolai vezető, országgyűlési képviselő, majd strasbourgi bíró lett, hazatérése után pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
@eduline.hu “Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.
