A szakszervezet szerint nem kellene merev feltételként előírni az ötéves vezetői tapasztalatot a tankerületi központok leendő vezetőinek. Azt is szeretnék, ha az érdekképviseleteket bevonnák a pályázatok véleményezésébe, és megismerhetnék a jelentkezőket, illetve pályázataik szakmai tartalmát.
Levélben fordult Lannert Judit miniszterhez és Kókayné Lányi Marietta államtitkárhoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a tankerületi központok vezetői tisztségére kiírandó pályázatok miatt.
A szakszervezet két területen is változtatást szeretne. Egyrészt azt kérik, hogy a tankerületi vezetők kiválasztásának véleményezési folyamatába a köznevelésben dolgozókat képviselő szakszervezeteket, köztük a PDSZ-t is vonják be.
Szerintük a tankerületi központok vezetőinek munkája közvetlen hatással van az adott térség iskoláinak működésére, a pedagógusok és más köznevelési dolgozók munkakörülményeire, valamint az intézmények és a fenntartó kapcsolatára. Emiatt indokolatlannak tartanák, ha a kiválasztásnál a dolgozók érdekképviseleteinek tapasztalatai nem jelennének meg.
A PDSZ azzal érvel, hogy számos tankerületi központ működéséről vannak közvetlen tapasztalatai, és az intézményekben dolgozóktól is kapnak visszajelzéseket. Ezek szerintük segíthetnének annak megítélésében is, hogy egy-egy jelölt mennyire képes együttműködni az intézményvezetőkkel, a munkavállalókkal és az érdekképviseletekkel.
A levél másik fontos pontja a pályázati feltételekre vonatkozik. A PDSZ szerint Lannert Judit korábbi tájékoztatása alapján a tankerületi igazgatói tisztség megpályázásának egyik feltétele öt év vezetői tapasztalat lenne. A szakszervezet szerint ezt érdemes lenne újragondolni.
Úgy látják, az elmúlt évtizedekben a köznevelési vezetői pozíciók betöltése nem minden esetben nyílt versenyben, a szakmai alkalmasság átlátható vizsgálata alapján történt. Emiatt lehetnek olyan, megfelelő végzettséggel és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik alkalmasak lennének tankerületi vezetőnek, korábban azonban nem jutottak olyan pozícióhoz, amelyben megszerezhették volna az előírt ötéves vezetői gyakorlatot. Felteszik a kérdést:
Hogyan szerezhet valaki vezetői tapasztalatot, ha már a pályázat benyújtásakor kizárjuk azért, mert korábban nem volt vezetői pozícióban?
A szakszervezet szerint a vezetői múlt helyett – illetve mellett – egy többfordulós kiválasztási eljárásban kellene megvizsgálni a jelentkezők szakmai életútját, köznevelési tapasztalatait, vezetői kompetenciáit, problémamegoldó és együttműködési képességét, valamint azt is, milyen elképzeléseik vannak az adott tankerületi központ működtetéséről.
A PDSZ példaként említi, hogy öt év köznevelési szakértői tapasztalat bizonyos esetekben szélesebb rálátást adhat az oktatási rendszerre, az intézmények problémáira és a szakmai folyamatokra, mint egy formálisan igazolható vezetői jogviszony. A szakszervezet hangsúlyozza: nem azt szeretnék, hogy a vezetői tapasztalat egyáltalán ne számítson, hanem azt, hogy ne legyen kizárólagos, merev előfeltétele a jelentkezésnek.
A PDSZ azt is kéri, hogy a pályázók személyét és pályázataik szakmai tartalmát a szakmai és érdekképviseleti szervezetek olyan mértékben megismerhessék, amely lehetővé teszi a jelöltek érdemi véleményezését.
A szakszervezet összesen öt változtatást javasol: vizsgálják felül az ötéves vezetői gyakorlat előírását; tegyék lehetővé a megfelelő végzettséggel és széles körű köznevelési tapasztalattal rendelkező szakemberek indulását; legyen személyes meghallgatáson és szakmai szempontokon alapuló kiválasztás; vonják be a szakszervezeteket a véleményezésbe; valamint tegyék megismerhetővé a jelölteket és pályázataik szakmai tartalmát.
Ha a tankerületi központok rendszere fennmarad, akkor annak működését és vezetőinek kiválasztását éppen a szakmai nyitottság, az átláthatóság, a valódi verseny és az együttműködés irányába kell elmozdítani
– írják.
A szakszervezet azt kéri a minisztériumtól, hogy a pályázati feltételek kialakítása során velük is folytassanak érdemi egyeztetést, és adjanak tájékoztatást arról, mikor kerülhet sor a javaslataik megvitatására.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.
Összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt napok legkedvesebb és leghangulatosabb tanévkezdő videói közül.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.
Fontos kérdésre válaszolunk.
