A szakszervezet szerint nem kellene merev feltételként előírni az ötéves vezetői tapasztalatot a tankerületi központok leendő vezetőinek. Azt is szeretnék, ha az érdekképviseleteket bevonnák a pályázatok véleményezésébe, és megismerhetnék a jelentkezőket, illetve pályázataik szakmai tartalmát.
Levélben fordult Lannert Judit miniszterhez és Kókayné Lányi Marietta államtitkárhoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a tankerületi központok vezetői tisztségére kiírandó pályázatok miatt.
A szakszervezet két területen is változtatást szeretne. Egyrészt azt kérik, hogy a tankerületi vezetők kiválasztásának véleményezési folyamatába a köznevelésben dolgozókat képviselő szakszervezeteket, köztük a PDSZ-t is vonják be.
Szerintük a tankerületi központok vezetőinek munkája közvetlen hatással van az adott térség iskoláinak működésére, a pedagógusok és más köznevelési dolgozók munkakörülményeire, valamint az intézmények és a fenntartó kapcsolatára. Emiatt indokolatlannak tartanák, ha a kiválasztásnál a dolgozók érdekképviseleteinek tapasztalatai nem jelennének meg.
A PDSZ azzal érvel, hogy számos tankerületi központ működéséről vannak közvetlen tapasztalatai, és az intézményekben dolgozóktól is kapnak visszajelzéseket. Ezek szerintük segíthetnének annak megítélésében is, hogy egy-egy jelölt mennyire képes együttműködni az intézményvezetőkkel, a munkavállalókkal és az érdekképviseletekkel.
A levél másik fontos pontja a pályázati feltételekre vonatkozik. A PDSZ szerint Lannert Judit korábbi tájékoztatása alapján a tankerületi igazgatói tisztség megpályázásának egyik feltétele öt év vezetői tapasztalat lenne. A szakszervezet szerint ezt érdemes lenne újragondolni.
Úgy látják, az elmúlt évtizedekben a köznevelési vezetői pozíciók betöltése nem minden esetben nyílt versenyben, a szakmai alkalmasság átlátható vizsgálata alapján történt. Emiatt lehetnek olyan, megfelelő végzettséggel és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik alkalmasak lennének tankerületi vezetőnek, korábban azonban nem jutottak olyan pozícióhoz, amelyben megszerezhették volna az előírt ötéves vezetői gyakorlatot. Felteszik a kérdést:
Hogyan szerezhet valaki vezetői tapasztalatot, ha már a pályázat benyújtásakor kizárjuk azért, mert korábban nem volt vezetői pozícióban?
A szakszervezet szerint a vezetői múlt helyett – illetve mellett – egy többfordulós kiválasztási eljárásban kellene megvizsgálni a jelentkezők szakmai életútját, köznevelési tapasztalatait, vezetői kompetenciáit, problémamegoldó és együttműködési képességét, valamint azt is, milyen elképzeléseik vannak az adott tankerületi központ működtetéséről.
A PDSZ példaként említi, hogy öt év köznevelési szakértői tapasztalat bizonyos esetekben szélesebb rálátást adhat az oktatási rendszerre, az intézmények problémáira és a szakmai folyamatokra, mint egy formálisan igazolható vezetői jogviszony. A szakszervezet hangsúlyozza: nem azt szeretnék, hogy a vezetői tapasztalat egyáltalán ne számítson, hanem azt, hogy ne legyen kizárólagos, merev előfeltétele a jelentkezésnek.
A PDSZ azt is kéri, hogy a pályázók személyét és pályázataik szakmai tartalmát a szakmai és érdekképviseleti szervezetek olyan mértékben megismerhessék, amely lehetővé teszi a jelöltek érdemi véleményezését.
A szakszervezet összesen öt változtatást javasol: vizsgálják felül az ötéves vezetői gyakorlat előírását; tegyék lehetővé a megfelelő végzettséggel és széles körű köznevelési tapasztalattal rendelkező szakemberek indulását; legyen személyes meghallgatáson és szakmai szempontokon alapuló kiválasztás; vonják be a szakszervezeteket a véleményezésbe; valamint tegyék megismerhetővé a jelölteket és pályázataik szakmai tartalmát.
Ha a tankerületi központok rendszere fennmarad, akkor annak működését és vezetőinek kiválasztását éppen a szakmai nyitottság, az átláthatóság, a valódi verseny és az együttműködés irányába kell elmozdítani
– írják.
A szakszervezet azt kéri a minisztériumtól, hogy a pályázati feltételek kialakítása során velük is folytassanak érdemi egyeztetést, és adjanak tájékoztatást arról, mikor kerülhet sor a javaslataik megvitatására.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
