Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) újabb részleteket tett közzé a KÖR-kép elnevezésű felmérésének eredményeiből. Ezúttal azt mutatták be, milyen változásokat tartanak a legfontosabbnak a köznevelésben dolgozók bérezésének javítása érdekében. A szakszervezet szerint a válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkavállalók nemcsak magasabb fizetést várnak, hanem igazságosabb és kiszámíthatóbb bérrendszert is.
A PDSZ egyik legfontosabb követelése egy olyan bértábla visszaállítása, amely ismét figyelembe veszi a pályán eltöltött éveket és a megszerzett végzettséget.
A szervezet szerint a jelenlegi rendszerben a bérek jelentősen összecsúsztak, ezért sok dolgozó úgy érzi, hogy a hosszabb szakmai tapasztalat vagy a magasabb végzettség nem jelenik meg megfelelően a fizetésében. A kérdőív nyílt kérdéseire adott válaszok alapján ezért egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb bérrendszert várnak.
A PDSZ szerint sürgős feladat a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók és más, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bérének rendezése is.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezése az elmúlt hónapokban többször is téma volt a szakmai szervezetek és a kormány közötti egyeztetéseken. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban arról beszélt, hogy a Tisza Párt programjába is bekerült az érintettek 25 százalékos béremelése, ugyanakkor a szervezet szerint ez csak az első lépés lehet. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy sok NOKS-dolgozó nettó fizetése ma is „kettessel kezdődik”, ezért hosszabb távon ennél jóval átfogóbb bérrendezésre lenne szükség.
A kérdés az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal folytatott egyeztetéseken is felmerült. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében megvizsgálják a NOKS-dolgozók, a pedagógiai asszisztensek és más köznevelési munkavállalók béremelésének lehetőségét.
A szakszervezet követelései között szerepel az is, hogy minden túlmunka és helyettesítés után automatikusan járjon díjazás. A kérdés az elmúlt években több vitát is kiváltott: noha a jogszabály meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban ez nem minden intézményben történik meg automatikusan.
2022-ben a PDSZ pert nyert a fizetés nélküli helyettesítések ügyében. A bíróság akkor kimondta, hogy a pedagógusokra is vonatkoznak a Munka törvénykönyvének szabályai, vagyis a szabálytalanul elrendelt többletmunka után díjazás jár. Azonban a 2023-ban hatályba lépett státusztörvény új rendszert vezetett be: jelenleg teljes munkaidő esetén tanévenként legfeljebb 60 óra eseti helyettesítés rendelhető el külön díjazás nélkül. A PDSZ álláspontja szerint ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és minden helyettesítésért járnia kellene a megfelelő díjazásnak.
A felmérés szerint sok dolgozó hiányolja a cafetéria-rendszert is, amely az elmúlt években a köznevelésben csak elvétve volt része a juttatásoknak. A PDSZ ezért azt szeretné, hogy a cafetériát ismét általánosan vezessék be az ágazatban, emellett pedig vizsgálják felül és emeljék a különböző pótlékokat is.
A pedagógusok bére idén januárban 10 százalékkal emelkedett, ezt a kormány a közelmúltban további átlagosan 0,4 százalékpontos korrekcióval egészíti ki annak érdekében, hogy a pedagógusok átlagbére továbbra is elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A módosítás 2026. január 1-jétől visszamenőleg érvényes. A most megjelent kormányrendelet szerint a munkáltatóknak legkésőbb augusztus 19-ig kell közölniük a módosított kinevezési okmányokat vagy munkaszerződéseket, a január óta járó bérkülönbözetet pedig egy összegben, augusztusban kell kifizetniük.
A rendelet azt is rögzíti, hogy a gyakornok fokozat kivételével minden pedagógus illetményét legalább 0,3 százalékkal emelni kell, a fennmaradó rész elosztásáról pedig a munkáltató dönthet úgy, hogy az intézményi átlagos, 0,4 százalékos emelés teljesüljön.
Bár az elmúlt hónapokban újraindultak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések, a pedagógusok jelentős része továbbra sem érzi úgy, hogy következmények nélkül elmondhatja a véleményét a közoktatásban.
Hagyományos osztályozás helyett tanulást segítő, fejlesztő szöveges értékelés – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) átfogó oktatásfejlesztési javaslatcsomagjában. A Nahalka István oktatáskutató által jegyzett stratégia szerint az osztályozás mára elveszítette eredeti funkcióját. Azonban a szülők nem feltétlen örülnek, ha az ötös helyett egy négy-öt mondatos szöveg szerepel a naplóban.
A tragikus esemény megrázta az iskola közösségét, az érintett tanulók és pedagógusok számára az intézmény biztosítja a szükséges lelki támogatást és pszichológiai segítséget.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
