Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) újabb részleteket tett közzé a KÖR-kép elnevezésű felmérésének eredményeiből. Ezúttal azt mutatták be, milyen változásokat tartanak a legfontosabbnak a köznevelésben dolgozók bérezésének javítása érdekében. A szakszervezet szerint a válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkavállalók nemcsak magasabb fizetést várnak, hanem igazságosabb és kiszámíthatóbb bérrendszert is.
A PDSZ egyik legfontosabb követelése egy olyan bértábla visszaállítása, amely ismét figyelembe veszi a pályán eltöltött éveket és a megszerzett végzettséget.
A szervezet szerint a jelenlegi rendszerben a bérek jelentősen összecsúsztak, ezért sok dolgozó úgy érzi, hogy a hosszabb szakmai tapasztalat vagy a magasabb végzettség nem jelenik meg megfelelően a fizetésében. A kérdőív nyílt kérdéseire adott válaszok alapján ezért egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb bérrendszert várnak.
A PDSZ szerint sürgős feladat a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók és más, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bérének rendezése is.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezése az elmúlt hónapokban többször is téma volt a szakmai szervezetek és a kormány közötti egyeztetéseken. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban arról beszélt, hogy a Tisza Párt programjába is bekerült az érintettek 25 százalékos béremelése, ugyanakkor a szervezet szerint ez csak az első lépés lehet. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy sok NOKS-dolgozó nettó fizetése ma is „kettessel kezdődik”, ezért hosszabb távon ennél jóval átfogóbb bérrendezésre lenne szükség.
A kérdés az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal folytatott egyeztetéseken is felmerült. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében megvizsgálják a NOKS-dolgozók, a pedagógiai asszisztensek és más köznevelési munkavállalók béremelésének lehetőségét.
A szakszervezet követelései között szerepel az is, hogy minden túlmunka és helyettesítés után automatikusan járjon díjazás. A kérdés az elmúlt években több vitát is kiváltott: noha a jogszabály meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban ez nem minden intézményben történik meg automatikusan.
2022-ben a PDSZ pert nyert a fizetés nélküli helyettesítések ügyében. A bíróság akkor kimondta, hogy a pedagógusokra is vonatkoznak a Munka törvénykönyvének szabályai, vagyis a szabálytalanul elrendelt többletmunka után díjazás jár. Azonban a 2023-ban hatályba lépett státusztörvény új rendszert vezetett be: jelenleg teljes munkaidő esetén tanévenként legfeljebb 60 óra eseti helyettesítés rendelhető el külön díjazás nélkül. A PDSZ álláspontja szerint ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és minden helyettesítésért járnia kellene a megfelelő díjazásnak.
A felmérés szerint sok dolgozó hiányolja a cafetéria-rendszert is, amely az elmúlt években a köznevelésben csak elvétve volt része a juttatásoknak. A PDSZ ezért azt szeretné, hogy a cafetériát ismét általánosan vezessék be az ágazatban, emellett pedig vizsgálják felül és emeljék a különböző pótlékokat is.
A pedagógusok bére idén januárban 10 százalékkal emelkedett, ezt a kormány a közelmúltban további átlagosan 0,4 százalékpontos korrekcióval egészíti ki annak érdekében, hogy a pedagógusok átlagbére továbbra is elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A módosítás 2026. január 1-jétől visszamenőleg érvényes. A most megjelent kormányrendelet szerint a munkáltatóknak legkésőbb augusztus 19-ig kell közölniük a módosított kinevezési okmányokat vagy munkaszerződéseket, a január óta járó bérkülönbözetet pedig egy összegben, augusztusban kell kifizetniük.
A rendelet azt is rögzíti, hogy a gyakornok fokozat kivételével minden pedagógus illetményét legalább 0,3 százalékkal emelni kell, a fennmaradó rész elosztásáról pedig a munkáltató dönthet úgy, hogy az intézményi átlagos, 0,4 százalékos emelés teljesüljön.
Bár az elmúlt hónapokban újraindultak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések, a pedagógusok jelentős része továbbra sem érzi úgy, hogy következmények nélkül elmondhatja a véleményét a közoktatásban.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
