Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) újabb részleteket tett közzé a KÖR-kép elnevezésű felmérésének eredményeiből. Ezúttal azt mutatták be, milyen változásokat tartanak a legfontosabbnak a köznevelésben dolgozók bérezésének javítása érdekében. A szakszervezet szerint a válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkavállalók nemcsak magasabb fizetést várnak, hanem igazságosabb és kiszámíthatóbb bérrendszert is.
A PDSZ egyik legfontosabb követelése egy olyan bértábla visszaállítása, amely ismét figyelembe veszi a pályán eltöltött éveket és a megszerzett végzettséget.
A szervezet szerint a jelenlegi rendszerben a bérek jelentősen összecsúsztak, ezért sok dolgozó úgy érzi, hogy a hosszabb szakmai tapasztalat vagy a magasabb végzettség nem jelenik meg megfelelően a fizetésében. A kérdőív nyílt kérdéseire adott válaszok alapján ezért egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb bérrendszert várnak.
A PDSZ szerint sürgős feladat a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók és más, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bérének rendezése is.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezése az elmúlt hónapokban többször is téma volt a szakmai szervezetek és a kormány közötti egyeztetéseken. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban arról beszélt, hogy a Tisza Párt programjába is bekerült az érintettek 25 százalékos béremelése, ugyanakkor a szervezet szerint ez csak az első lépés lehet. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy sok NOKS-dolgozó nettó fizetése ma is „kettessel kezdődik”, ezért hosszabb távon ennél jóval átfogóbb bérrendezésre lenne szükség.
A kérdés az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal folytatott egyeztetéseken is felmerült. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében megvizsgálják a NOKS-dolgozók, a pedagógiai asszisztensek és más köznevelési munkavállalók béremelésének lehetőségét.
A szakszervezet követelései között szerepel az is, hogy minden túlmunka és helyettesítés után automatikusan járjon díjazás. A kérdés az elmúlt években több vitát is kiváltott: noha a jogszabály meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban ez nem minden intézményben történik meg automatikusan.
2022-ben a PDSZ pert nyert a fizetés nélküli helyettesítések ügyében. A bíróság akkor kimondta, hogy a pedagógusokra is vonatkoznak a Munka törvénykönyvének szabályai, vagyis a szabálytalanul elrendelt többletmunka után díjazás jár. Azonban a 2023-ban hatályba lépett státusztörvény új rendszert vezetett be: jelenleg teljes munkaidő esetén tanévenként legfeljebb 60 óra eseti helyettesítés rendelhető el külön díjazás nélkül. A PDSZ álláspontja szerint ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és minden helyettesítésért járnia kellene a megfelelő díjazásnak.
A felmérés szerint sok dolgozó hiányolja a cafetéria-rendszert is, amely az elmúlt években a köznevelésben csak elvétve volt része a juttatásoknak. A PDSZ ezért azt szeretné, hogy a cafetériát ismét általánosan vezessék be az ágazatban, emellett pedig vizsgálják felül és emeljék a különböző pótlékokat is.
A pedagógusok bére idén januárban 10 százalékkal emelkedett, ezt a kormány a közelmúltban további átlagosan 0,4 százalékpontos korrekcióval egészíti ki annak érdekében, hogy a pedagógusok átlagbére továbbra is elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A módosítás 2026. január 1-jétől visszamenőleg érvényes. A most megjelent kormányrendelet szerint a munkáltatóknak legkésőbb augusztus 19-ig kell közölniük a módosított kinevezési okmányokat vagy munkaszerződéseket, a január óta járó bérkülönbözetet pedig egy összegben, augusztusban kell kifizetniük.
A rendelet azt is rögzíti, hogy a gyakornok fokozat kivételével minden pedagógus illetményét legalább 0,3 százalékkal emelni kell, a fennmaradó rész elosztásáról pedig a munkáltató dönthet úgy, hogy az intézményi átlagos, 0,4 százalékos emelés teljesüljön.
Bár az elmúlt hónapokban újraindultak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések, a pedagógusok jelentős része továbbra sem érzi úgy, hogy következmények nélkül elmondhatja a véleményét a közoktatásban.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
