A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
Újabb lépést tett a minisztérium a magyarérettségi átalakítása felé. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán jelentette be, hogy már zajlanak az első szakmai egyeztetések az új szabályozás előkészítéséről.
A miniszter közlése szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítésével párhuzamosan a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is felülvizsgálják. Ennek részeként a közelmúltban a Magyartanárok Egyesületének és a Történelemtanárok Egyletének képviselőivel is egyeztettek.
Lannert Judit azt írta, hogy az elmúlt években számos szakmai kritika érte a jelenlegi magyar nyelv és irodalom érettségi szerkezetét és tartalmát, ezért már megkezdték a vizsga átalakítását. Ennek első lépéseként teljesen megújították az érettségitétel-előkészítő bizottságot, az új szabályozás tervezetét pedig már ez a testület készíti el.
A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
– fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter azt is bejelentette, hogy a nyár végén széles körű szakmai egyeztetés indul a tervezetről, hogy a végleges szabályozás a pedagógusok és a szakmai szervezetek tapasztalataira is épüljön.
Ezzel végleg felszámoltuk azt a gyakorlatot, hogy egy politikai bizalmi tanácsadó egy személyben határozza meg egy ágazat jelenét és jövőjét, Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására
– tette hozzá.
A tárca tervei szerint az új, átmeneti szabályozás végleges formája ősszel kerülhet a nyilvánosság elé.
Az Eduline korábban beszámolt arról, hogy a 2026-os érettségin középszinten magyar nyelv és irodalomból romlottak leginkább az országos eredmények. A vizsgázók százalékos átlaga 63,9 százalékról 60,69 százalékra csökkent, ami több mint három százalékpontos visszaesést jelentett. Emelt szinten viszont javultak az eredmények. A százalékos átlag 65,01-ről 67,65 százalékra emelkedett, az osztályzatátlag pedig 4,44-ről 4,52-re nőtt. Ez azért is érdekes, mert a diákok rendkívül eltérően értékelték a vizsgát.
A gyengébb eredményekhez hozzájárulhatott, hogy a vizsga második részében a diákoknak kizárólag lírai művekkel kellett dolgozniuk: a műértelmezési feladatban Arany János egyik versét kellett elemezni, míg az esszé a létösszegző költészetről szólt. Több vizsgázó és az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár is úgy vélte, szerencsésebb lett volna, ha a verselemzés mellett egy epikai mű – például novella – elemzésére is lehetőséget kapnak a diákok.
Dolgozatírás, felelés, érettségi, továbbtanulás – ezek mind egy átlagos magyar középiskolás mindennapjainak meghatározó kihívásai. Egy friss kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a diákok aggodalmai korántsem merülnek ki ezekben.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
