A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
Újabb lépést tett a minisztérium a magyarérettségi átalakítása felé. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán jelentette be, hogy már zajlanak az első szakmai egyeztetések az új szabályozás előkészítéséről.
A miniszter közlése szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítésével párhuzamosan a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is felülvizsgálják. Ennek részeként a közelmúltban a Magyartanárok Egyesületének és a Történelemtanárok Egyletének képviselőivel is egyeztettek.
Lannert Judit azt írta, hogy az elmúlt években számos szakmai kritika érte a jelenlegi magyar nyelv és irodalom érettségi szerkezetét és tartalmát, ezért már megkezdték a vizsga átalakítását. Ennek első lépéseként teljesen megújították az érettségitétel-előkészítő bizottságot, az új szabályozás tervezetét pedig már ez a testület készíti el.
A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
– fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter azt is bejelentette, hogy a nyár végén széles körű szakmai egyeztetés indul a tervezetről, hogy a végleges szabályozás a pedagógusok és a szakmai szervezetek tapasztalataira is épüljön.
Ezzel végleg felszámoltuk azt a gyakorlatot, hogy egy politikai bizalmi tanácsadó egy személyben határozza meg egy ágazat jelenét és jövőjét, Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására
– tette hozzá.
A tárca tervei szerint az új, átmeneti szabályozás végleges formája ősszel kerülhet a nyilvánosság elé.
Az Eduline korábban beszámolt arról, hogy a 2026-os érettségin középszinten magyar nyelv és irodalomból romlottak leginkább az országos eredmények. A vizsgázók százalékos átlaga 63,9 százalékról 60,69 százalékra csökkent, ami több mint három százalékpontos visszaesést jelentett. Emelt szinten viszont javultak az eredmények. A százalékos átlag 65,01-ről 67,65 százalékra emelkedett, az osztályzatátlag pedig 4,44-ről 4,52-re nőtt. Ez azért is érdekes, mert a diákok rendkívül eltérően értékelték a vizsgát.
A gyengébb eredményekhez hozzájárulhatott, hogy a vizsga második részében a diákoknak kizárólag lírai művekkel kellett dolgozniuk: a műértelmezési feladatban Arany János egyik versét kellett elemezni, míg az esszé a létösszegző költészetről szólt. Több vizsgázó és az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár is úgy vélte, szerencsésebb lett volna, ha a verselemzés mellett egy epikai mű – például novella – elemzésére is lehetőséget kapnak a diákok.
Dolgozatírás, felelés, érettségi, továbbtanulás – ezek mind egy átlagos magyar középiskolás mindennapjainak meghatározó kihívásai. Egy friss kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a diákok aggodalmai korántsem merülnek ki ezekben.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Egy gyerek akár úgy is küzdhet az olvasással, hogy a hagyományos tesztekből nem derül ki, pontosan mi okozza a problémát.
Magyar Péter hétfő reggel első alkalommal adott interjút a megújult közmédiának. A miniszterelnök a Kossuth rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszolva többek között a családi pótlék emeléséről és a gyermekvédelem átalakításáról beszélt.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Jelenleg a gyógypedagógiai magánpraxisok szakmai kontroll nélkül működnek.
Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.
