A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
Újabb lépést tett a minisztérium a magyarérettségi átalakítása felé. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán jelentette be, hogy már zajlanak az első szakmai egyeztetések az új szabályozás előkészítéséről.
A miniszter közlése szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítésével párhuzamosan a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is felülvizsgálják. Ennek részeként a közelmúltban a Magyartanárok Egyesületének és a Történelemtanárok Egyletének képviselőivel is egyeztettek.
Lannert Judit azt írta, hogy az elmúlt években számos szakmai kritika érte a jelenlegi magyar nyelv és irodalom érettségi szerkezetét és tartalmát, ezért már megkezdték a vizsga átalakítását. Ennek első lépéseként teljesen megújították az érettségitétel-előkészítő bizottságot, az új szabályozás tervezetét pedig már ez a testület készíti el.
A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
– fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter azt is bejelentette, hogy a nyár végén széles körű szakmai egyeztetés indul a tervezetről, hogy a végleges szabályozás a pedagógusok és a szakmai szervezetek tapasztalataira is épüljön.
Ezzel végleg felszámoltuk azt a gyakorlatot, hogy egy politikai bizalmi tanácsadó egy személyben határozza meg egy ágazat jelenét és jövőjét, Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására
– tette hozzá.
A tárca tervei szerint az új, átmeneti szabályozás végleges formája ősszel kerülhet a nyilvánosság elé.
Az Eduline korábban beszámolt arról, hogy a 2026-os érettségin középszinten magyar nyelv és irodalomból romlottak leginkább az országos eredmények. A vizsgázók százalékos átlaga 63,9 százalékról 60,69 százalékra csökkent, ami több mint három százalékpontos visszaesést jelentett. Emelt szinten viszont javultak az eredmények. A százalékos átlag 65,01-ről 67,65 százalékra emelkedett, az osztályzatátlag pedig 4,44-ről 4,52-re nőtt. Ez azért is érdekes, mert a diákok rendkívül eltérően értékelték a vizsgát.
A gyengébb eredményekhez hozzájárulhatott, hogy a vizsga második részében a diákoknak kizárólag lírai művekkel kellett dolgozniuk: a műértelmezési feladatban Arany János egyik versét kellett elemezni, míg az esszé a létösszegző költészetről szólt. Több vizsgázó és az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár is úgy vélte, szerencsésebb lett volna, ha a verselemzés mellett egy epikai mű – például novella – elemzésére is lehetőséget kapnak a diákok.
Dolgozatírás, felelés, érettségi, továbbtanulás – ezek mind egy átlagos magyar középiskolás mindennapjainak meghatározó kihívásai. Egy friss kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a diákok aggodalmai korántsem merülnek ki ezekben.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
