Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Így alakultak az országos százalékos átlagok, zárójelben jeleztük, hogy a tavalyi évhez képest nőtt vagy csökkent az átlag a mentességek nélkül vizsgázók körében.
A négy érettségi tárgy közül középszinten magyar nyelv és irodalomból történt a legnagyobb visszaesés, történelemből pedig a legnagyobb javulás. Emelt szinten pedig épp fordítva történt: magyarból jobban, történelemből viszont lényegesen gyengébben teljesítettek a diákok, mint tavaly.
Matematikából közép- és emelt szinten is enyhén javultak az eredmények, angolból pedig csak minimális változás történt. Az országos átlagok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a vizsga után megfogalmazott első benyomások nem minden esetben jelezték előre pontosan a tényleges teljesítményeket.
Felvételi 2026: itt nézheted meg az összes ponthatárt egy helyen
A középszintű magyarérettségi százalékos átlaga a 2025-ös 63,90 százalékról 2026-ban 60,69 százalékra csökkent. Ez 3,21 százalékpontos visszaesést jelent. Az osztályzatátlag pedig 3,81-ről 3,67-re romlott.
A gyengébb eredmények egybecsengenek azzal, hogy a vizsga második részét sok diák nehéznek érezte. Idén ugyanis gyakorlatilag nem lehetett kikerülni a verseket: a műértelmezési feladatban egy Arany János-verset kellett elemezni, az általános témakifejtő esszé pedig a létösszegző versekről szólt. Több vizsgázó novellára számított, és nehezen birkózott meg a verselemzéssel. Volt, aki szerint már a minimumterjedelem elérése is problémát okozott, mások a feladatban megadott elemzési szempontokat tartották szokatlannak. A szövegértést ugyanakkor a legtöbben könnyebbnek ítélték.
Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a szövegértési feladatsor kifejezetten diákbarát volt, és az esszét is jól teljesíthetőnek lehetett tekinteni. A műértelmezésnél azonban szerencsésebb lett volna egy epikai művet, például novellát adni alternatívaként. A kizárólag lírai választási lehetőség azoknak kedvezett kevésbé, akik nehezebben mozognak az elvontabb verselemzésben.
Emelt szinten viszont javultak az eredmények. A százalékos átlag 65,01-ről 67,65 százalékra emelkedett, az osztályzatátlag pedig 4,44-ről 4,52-re nőtt. Ez azért is érdekes, mert a diákok rendkívül eltérően értékelték a vizsgát. Voltak, akik az eddigi egyik legnehezebb feladatsornak tartották, különösen a hosszú műveltségi feladatok és a Vas István-vers elemzése miatt. Mások viszont könnyebbnek érezték a vizsgát a próbaérettséginél vagy akár a korábbi évek feladatsorainál. Az emelt szintű magyareredmények tehát azt mutatják, hogy a vizsga szubjektív nehézségérzete nem feltétlenül jelent rosszabb országos teljesítményt.
Középszintű matematikából gyakorlatilag ugyanúgy teljesítettek a diákok, mint tavaly. A százalékos átlag 57,69-ről 57,88 százalékra nőtt, az osztályzatátlag pedig 3,43-ról 3,45-ra emelkedett.
A vizsgázók többsége átlagos nehézségűnek és teljesíthetőnek tartotta a feladatsort. Az első részt sokan könnyebbnek érezték, a második részben viszont több hosszú szövegezésű feladat is szerepelt. Egy diák például arról beszélt, hogy a 16-os feladatot körülbelül tízszer kellett elolvasnia, mire megértette, pontosan mit kérnek tőle.
A szaktanárok és a Studium Generale szakértői szerint a vizsga összességében korrekt volt, ugyanakkor több szokatlan vagy könnyen félreérthető részletet tartalmazott. Középszinten a megszokottnál mélyebben jelent meg a halmazelmélet, és a kölcsönösen egyértelmű függvény fogalmára is rákérdeztek, amit korábban ezen a szinten nem kértek számon. A szakértők szerint ugyanakkor a hosszabb szöveges feladatok matematikai szempontból nem voltak kirívóan nehezek. Inkább az okozhatott pontvesztést, ha valaki nem olvasta el elég figyelmesen a feltételeket, elnézett egy mértékegységet vagy nem vette észre a feladat valamelyik apró részletét.
Emelt szinten szintén javulás történt: az átlag 66,40-ről 67,41 százalékra, az osztályzatátlag pedig 4,34-ről 4,38-ra nőtt. Ez némileg ellentmond a diákok első reakcióinak. Többen már a vizsga elején bepánikoltak vagy leblokkoltak, és volt, aki a korábbi évekénél nehezebbnek érezte a feladatsort. A beszámolók alapján különösen a valószínűségszámítás, a kombinatorika, az egyenletrendszerek és egyes geometriai feladatok okoztak gondot. Az eredmények alapján azonban az emelt szintű feladatsor összességében mégsem bizonyult rosszabbul teljesíthetőnek a tavalyinál. A diákok által érzékelt nehézségben a feladatok mellett a vizsgadrukk és az időbeosztás is jelentős szerepet játszhatott.
A középszintű történelemérettségi eredménye javult a legnagyobb mértékben a négy vizsgált tárgy közül. A százalékos átlag 59,35-ről 62,28 százalékra nőtt, ami 2,93 százalékpontos emelkedés. Az osztályzatátlag 3,59-ről 3,73-ra javult.
A magasabb átlag egybeesik a diákok és a szaktanár véleményével. A vizsgázók többsége kifejezetten diákbarátnak és jól teljesíthetőnek tartotta az idei feladatsort. Többen azt mondták, hogy a rövid feladatoknál a forrásokból is ki lehetett következtetni a válaszokat, az esszétémák pedig kedvezőek voltak. A diákok a céhekről, Károly Róbert uralkodásáról, a Rákosi-diktatúráról és Németország 1938-as terjeszkedéséről írhattak. Bár sokan számítottak arra, hogy a mohácsi csata ötszázadik évfordulója miatt ez a téma is megjelenik, végül nem került be a feladatsorba. A szaktanár szerint a vizsga összességében nem volt nehéz, és azoknak, akik rendesen végigkészülték a négy évet, nem okozhatott komoly problémát. Néhány kérdés ugyanakkor kevésbé volt egyértelmű, ezért még a legjobb tanulók is veszíthettek négy-öt pontot.
Emelt szinten ezzel szemben jelentős visszaesés történt. A százalékos átlag 66,90-ről 62,70 százalékra csökkent, vagyis 4,20 százalékponttal lett alacsonyabb. Az osztályzatátlag 4,53-ról 4,32-ra esett vissza. Ez a legnagyobb romlás a vizsgált közép- és emelt szintű eredmények között. A diákok az esszétémákat többnyire kedvezőnek tartották. Választhattak többek között az amerikai elnöki rendszerről, a bolsevik hatalomátvételről, Mária Terézia rendeleteiről, az 1956-os forradalom nemzetközi reakcióiról, valamint a kapitalizmus történetéről. A rövid feladatokat viszont többen lényegesen nehezebbnek érezték. Különösen a népirtásokhoz kapcsolódó táblázatos feladat és a demográfiai kérdés okozott problémát. A vizsga a diákok szerint kevés lexikális tudást kért számon, inkább a szövegértésen és a forráselemzésen volt a hangsúly. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a barátságos esszéválaszték nem tudta ellensúlyozni az első feladatrész nehézségeit.
Középszintű angolból az országos százalékos átlag 71,58-ról 71,80 százalékra nőtt, az osztályzatátlag pedig változatlanul 4,11 maradt.
A minimális javulás annak fényében érdekes, hogy a szaktanár az idei feladatsort nehezebbnek tartotta a tavalyinál. Véleménye szerint a vizsga több ponton is távolodott a középszinthez elvileg kapcsolódó B1-es nyelvi szinttől. Különösen az olvasott szövegértésben szerepeltek olyan szavak és kifejezések, amelyek meghaladhatták ezt a szintet. A nyelvhelyességi feladatoknál a helyesírás is könnyen pontvesztéshez vezethetett, az íráskészségnél pedig az evészavarok témájáról kellett 100-120 szóban úgy írni, hogy minden megadott szempont szerepeljen a szövegben.
A diákok többsége mégis könnyűnek vagy átlagosnak érezte a vizsgát. Sokan a szövegértést tartották a legegyszerűbb résznek, és inkább a nyelvhelyességet, a levélírást vagy a hallott szövegértést emelték ki nehezebbként. Az eredmények alapján a feladatsor esetleges nehezedése országos szinten nem okozott teljesítményromlást. Az átlag lényegében ugyanott maradt, mint 2025-ben.
Emelt szinten kisebb visszaesés történt: a százalékos átlag 79,17-ről 78,50 százalékra, az osztályzatátlag pedig 4,87-ről 4,84-ra csökkent. A diákok szerint az emelt szintű angolérettségi összességében korrekt és kiszámítható volt. Az olvasott szövegértést és az íráskészséget sokan könnyűnek találták, a hallott szövegértést viszont jóval nehezebbnek. Többen arra panaszkodtak, hogy a beszélők túl gyorsan beszéltek, és nem volt elég idő leírni a hiányzó szavakat. Az emelt szintű eredmények romlása ugyanakkor mindössze 0,67 százalékpont, vagyis az angol teljesítmények egyik szinten sem változtak érdemben.
A 2026-os érettségi eredményei alapján nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az idei vizsgák könnyebbek vagy nehezebbek voltak a tavalyiaknál. Középszintű magyarból a diákok nehézségekről számoltak be, és az országos átlag valóban jelentősen romlott. Középszintű történelemből viszont a vizsgázók és a tanár is barátságosnak tartotta a feladatsort, amit a csaknem három százalékpontos javulás is visszaigazolt.
Más tárgyaknál azonban kevésbé volt egyértelmű az összefüggés. Emelt matekból többen nehéznek és stresszesnek érezték a vizsgát, az eredmények mégis javultak. Emelt magyarból szintén megoszlottak a vélemények, de az átlag több mint két és fél százalékponttal nőtt. A legnagyobb visszaesés emelt történelemből történt, ahol nem az esszék, hanem elsősorban a rövid, forrásalapú feladatok foghattak ki a vizsgázókon.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
