Ilyen mélységű halmazelmélet még nem volt középszinten matekból a szaktanárok szerint

A 2026-os középszintű matekérettségi összességében hozta a megszokott szintet a matektanár és a Studium Generale matekszekciójának szakértői szerint. A vizsga „korrekt” volt, de a figyelmetlenség könnyen pontokba kerülhetett – különösen a hosszabb szövegezésű példáknál.

„Az első rész kifejezetten könnyűnek mondható, hiszen a feladatokban alapösszefüggésekre kérdeztek rá” – mondta az Eduline-nak Töreky Szilvia, a matekmentor.hu matektanára, majd hozzátette, hogy a második rész első fele a megszokotthoz képest nehezebb volt.

Ez a halmazos feladattípus nem az a tipikus példa, amit a diákok az érettségi előtt alaposan begyakoroltak, ez egy kicsit meglephette az érettségizőket

– jegyezte meg a matektanár.

A tizenhármas feladatban a másodfokú egyenlet megoldásánál az egyik nevezetes azonosságra is szükség volt, ami általában elég lassan rögzül a diákoknál, de remélhetőleg az érettségire már mindenkinél sikerül.

Matekérettségi 2026
- Exponenciális függvény és gráfok – ilyen feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi első részében
- Mintapéldák néhol trükkösebb megfogalmazással – szakértők szerint ilyen volt a matekérettségi első része
- Függvényelemzés és falusi focicsapatok – ezeket a feladatokat kapták a diákok a matekérettségi második részében
- Szinte mindegyik feladatban volt egy mumus alkérdés – ilyennek látták a szakértők a matekérettségi második részét
- Itt van a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldása
- „Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem” – Ilyennek látták a diákok középszinten a matekérettségit
- Mutatjuk a matekérettségi 13–15-ös feladatainak nem hivatalos megoldásait
- Itt van a matekérettségi 16-os feladatának nem hivatalos megoldása
- Így kellett megoldani a matekérettségi 17-es feladatát
- Itt van a matekérettségi 18-as feladatának nem hivatalos megoldása
- „Már az elején bepánikoltam, és sok időt vesztettem” – ilyen volt az emelt matekérettségi a diákok szerint

A II. B rész kapcsán Töreky kiemelte, hogy a szokásoshoz képest a 16–18. feladatnál legfeljebb a szöveg hosszúsága okozhatott gondot, de matematikai szempontból a megszokottnál viszonylag könnyebben meg lehetett őket oldani. Pontot viszont könnyedén veszíthetett az a diák, aki nem olvasta el alaposan a feladatot, és nem vette észre, hogy például az utolsó feladatban a bőrönd térfogatát nem literre, hanem 10 literre kell kerekíteni.

Korrekt első rész

„Nagyon korrekt” – mondták az Eduline-nak a Studium Generale matekszekciójának szakértői, majd hozzátették, hogy a középszintű matekérettségi első része olyan volt, mind nehézségében, mind feladataiban, amire a korábbi évek tapasztalatai alapján számítani lehetett.

Az első, halmazelméletes példánál egyedül annyi volt a csavar, hogy az unió alapján egy másik halmaz elemeit kellett felírni. A második feladatnál egy kicsit trükkösebb volt a megfogalmazás. A harmadiknál pedig csak a Pitagorasz-tételbe kellett behelyettesíteniük az érettségizőknek, hogy kiszámolják a megadott derékszögű háromszög befogóját.

A 4–8. feladatnál, ha valaki tudta, hol kell keresni az adott a képletet a függvénytáblázatban, akkor csak be kellett helyettesítenie a számokat, és ha az egészet jól bepötyögte a számológépbe, akkor megkapta a helyes végeredményt

– emelték ki.

A hatos példánál egyedül azon lehetett elcsúszni, ha valaki a diagramon nem vette észre, hogy az egység nem egyet, hanem kettőt jelent.

A kilencedik és a tizedik feladat klasszikus mintapélda. Azok, akik gyakoroltak a matekra, biztosan találkoztak hasonló feladattal. A tizenegyedik feladatot trükkösen fogalmazták meg, ami, ha valaki nem figyelt a részletekre, gondot okozhatott. Az utolsó, tizenkettedik példa viszont a többihez képest kifejezetten nehézre sikeredett az SG-sek szerint, főleg annak tükrében, hogy a valószínűségszámítás a többségnek nem a szíve csücske.

Hosszú szöveges feladatok a második részben

A második rész kapcsán a Studium Generale szakértői megjegyezték, hogy szinte mindegyik példánál volt egy mumus alkérdés, ráadásul a szövegek hosszúsága sokakat megijeszthetett.

A tizenhármas példánál a másodfokú egyenlet megoldásánál szinte lehetetlen volt pontokat bukni.

A halmazelméletbe nem szokott a középszintű feladatsor ilyen mélységekben belemenni

– jegyezték meg, majd kifejtették, hogy az bizonyításos alpontot viszont alaposan át kellett gondolni, ami többeknek okozhatott gondot.

A tizenötödik, függvényes feladatnál a kölcsönösen egyértelműség fogalmát eddig még középszinten nem kérdezték, bár a követelményekben szerepelt. A tizenhatodik, világítótornyos példa a „D” alpontjánál sok tényezőt kellett figyelembe venni, többek között azt, hogy a torony nem a parton, hanem a vízben állt. Ráadásul a 17 pontból 7 pontot ért. Az SG szakértői szerint emiatt feltehetően ezt a feladatot hagyták ki a legtöbben.

A tizenhetedik, falusi focis feladatnál mind a százalékszámításhoz, mind pedig a felszín kiszámításához szükséges adatot megadtak. Még az utolsó, kombinatorikai alpontnál is segítettek azzal, hogy megadták az eseteket, ezért ez a feladat ajándék volt.

– tették hozzá, végül megjegyezték, hogy a tizennyolcadik feladatnál az átváltásokon lehetett elcsúszni.

A matekérettségiről szóló tudósításunkat az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.