A 2026-os középszintű matekérettségi összességében hozta a megszokott szintet a matektanár és a Studium Generale matekszekciójának szakértői szerint. A vizsga „korrekt” volt, de a figyelmetlenség könnyen pontokba kerülhetett – különösen a hosszabb szövegezésű példáknál.
„Az első rész kifejezetten könnyűnek mondható, hiszen a feladatokban alapösszefüggésekre kérdeztek rá” – mondta az Eduline-nak Töreky Szilvia, a matekmentor.hu matektanára, majd hozzátette, hogy a második rész első fele a megszokotthoz képest nehezebb volt.
Ez a halmazos feladattípus nem az a tipikus példa, amit a diákok az érettségi előtt alaposan begyakoroltak, ez egy kicsit meglephette az érettségizőket
– jegyezte meg a matektanár.
A tizenhármas feladatban a másodfokú egyenlet megoldásánál az egyik nevezetes azonosságra is szükség volt, ami általában elég lassan rögzül a diákoknál, de remélhetőleg az érettségire már mindenkinél sikerül.
A II. B rész kapcsán Töreky kiemelte, hogy a szokásoshoz képest a 16–18. feladatnál legfeljebb a szöveg hosszúsága okozhatott gondot, de matematikai szempontból a megszokottnál viszonylag könnyebben meg lehetett őket oldani. Pontot viszont könnyedén veszíthetett az a diák, aki nem olvasta el alaposan a feladatot, és nem vette észre, hogy például az utolsó feladatban a bőrönd térfogatát nem literre, hanem 10 literre kell kerekíteni.
„Nagyon korrekt” – mondták az Eduline-nak a Studium Generale matekszekciójának szakértői, majd hozzátették, hogy a középszintű matekérettségi első része olyan volt, mind nehézségében, mind feladataiban, amire a korábbi évek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
Az első, halmazelméletes példánál egyedül annyi volt a csavar, hogy az unió alapján egy másik halmaz elemeit kellett felírni. A második feladatnál egy kicsit trükkösebb volt a megfogalmazás. A harmadiknál pedig csak a Pitagorasz-tételbe kellett behelyettesíteniük az érettségizőknek, hogy kiszámolják a megadott derékszögű háromszög befogóját.
A 4–8. feladatnál, ha valaki tudta, hol kell keresni az adott a képletet a függvénytáblázatban, akkor csak be kellett helyettesítenie a számokat, és ha az egészet jól bepötyögte a számológépbe, akkor megkapta a helyes végeredményt
– emelték ki.
A hatos példánál egyedül azon lehetett elcsúszni, ha valaki a diagramon nem vette észre, hogy az egység nem egyet, hanem kettőt jelent.
A kilencedik és a tizedik feladat klasszikus mintapélda. Azok, akik gyakoroltak a matekra, biztosan találkoztak hasonló feladattal. A tizenegyedik feladatot trükkösen fogalmazták meg, ami, ha valaki nem figyelt a részletekre, gondot okozhatott. Az utolsó, tizenkettedik példa viszont a többihez képest kifejezetten nehézre sikeredett az SG-sek szerint, főleg annak tükrében, hogy a valószínűségszámítás a többségnek nem a szíve csücske.
A második rész kapcsán a Studium Generale szakértői megjegyezték, hogy szinte mindegyik példánál volt egy mumus alkérdés, ráadásul a szövegek hosszúsága sokakat megijeszthetett.
A tizenhármas példánál a másodfokú egyenlet megoldásánál szinte lehetetlen volt pontokat bukni.
A halmazelméletbe nem szokott a középszintű feladatsor ilyen mélységekben belemenni
– jegyezték meg, majd kifejtették, hogy az bizonyításos alpontot viszont alaposan át kellett gondolni, ami többeknek okozhatott gondot.
A tizenötödik, függvényes feladatnál a kölcsönösen egyértelműség fogalmát eddig még középszinten nem kérdezték, bár a követelményekben szerepelt. A tizenhatodik, világítótornyos példa a „D” alpontjánál sok tényezőt kellett figyelembe venni, többek között azt, hogy a torony nem a parton, hanem a vízben állt. Ráadásul a 17 pontból 7 pontot ért. Az SG szakértői szerint emiatt feltehetően ezt a feladatot hagyták ki a legtöbben.
A tizenhetedik, falusi focis feladatnál mind a százalékszámításhoz, mind pedig a felszín kiszámításához szükséges adatot megadtak. Még az utolsó, kombinatorikai alpontnál is segítettek azzal, hogy megadták az eseteket, ezért ez a feladat ajándék volt.
– tették hozzá, végül megjegyezték, hogy a tizennyolcadik feladatnál az átváltásokon lehetett elcsúszni.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Középszinten mintegy 72 ezren, míg emelt szinten 8300-an érettségiznek kedden matekból. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A matek érettségi nap támogatását köszönjük a Raiffeisen Banknak, a megoldásokat pedig a Studium Generale-nek!
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
