Ilyen mélységű halmazelmélet még nem volt középszinten matekból a szaktanárok szerint

A 2026-os középszintű matekérettségi összességében hozta a megszokott szintet a matektanár és a Studium Generale matekszekciójának szakértői szerint. A vizsga „korrekt” volt, de a figyelmetlenség könnyen pontokba kerülhetett – különösen a hosszabb szövegezésű példáknál.

„Az első rész kifejezetten könnyűnek mondható, hiszen a feladatokban alapösszefüggésekre kérdeztek rá” – mondta az Eduline-nak Töreky Szilvia, a matekmentor.hu matektanára, majd hozzátette, hogy a második rész első fele a megszokotthoz képest nehezebb volt.

Ez a halmazos feladattípus nem az a tipikus példa, amit a diákok az érettségi előtt alaposan begyakoroltak, ez egy kicsit meglephette az érettségizőket

– jegyezte meg a matektanár.

A tizenhármas feladatban a másodfokú egyenlet megoldásánál az egyik nevezetes azonosságra is szükség volt, ami általában elég lassan rögzül a diákoknál, de remélhetőleg az érettségire már mindenkinél sikerül.

Matekérettségi 2026
Exponenciális függvény és gráfok – ilyen feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi első részében
Mintapéldák néhol trükkösebb megfogalmazással – szakértők szerint ilyen volt a matekérettségi első része
Függvényelemzés és falusi focicsapatok – ezeket a feladatokat kapták a diákok a matekérettségi második részében
Szinte mindegyik feladatban volt egy mumus alkérdés – ilyennek látták a szakértők a matekérettségi második részét
Itt van a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldása
„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem” – Ilyennek látták a diákok középszinten a matekérettségit
Mutatjuk a matekérettségi 13–15-ös feladatainak nem hivatalos megoldásait
Itt van a matekérettségi 16-os feladatának nem hivatalos megoldása
Így kellett megoldani a matekérettségi 17-es feladatát
Itt van a matekérettségi 18-as feladatának nem hivatalos megoldása
„Már az elején bepánikoltam, és sok időt vesztettem” – ilyen volt az emelt matekérettségi a diákok szerint

A II. B rész kapcsán Töreky kiemelte, hogy a szokásoshoz képest a 16–18. feladatnál legfeljebb a szöveg hosszúsága okozhatott gondot, de matematikai szempontból a megszokottnál viszonylag könnyebben meg lehetett őket oldani. Pontot viszont könnyedén veszíthetett az a diák, aki nem olvasta el alaposan a feladatot, és nem vette észre, hogy például az utolsó feladatban a bőrönd térfogatát nem literre, hanem 10 literre kell kerekíteni.

Korrekt első rész

„Nagyon korrekt” – mondták az Eduline-nak a Studium Generale matekszekciójának szakértői, majd hozzátették, hogy a középszintű matekérettségi első része olyan volt, mind nehézségében, mind feladataiban, amire a korábbi évek tapasztalatai alapján számítani lehetett.

Az első, halmazelméletes példánál egyedül annyi volt a csavar, hogy az unió alapján egy másik halmaz elemeit kellett felírni. A második feladatnál egy kicsit trükkösebb volt a megfogalmazás. A harmadiknál pedig csak a Pitagorasz-tételbe kellett behelyettesíteniük az érettségizőknek, hogy kiszámolják a megadott derékszögű háromszög befogóját.

A 4–8. feladatnál, ha valaki tudta, hol kell keresni az adott a képletet a függvénytáblázatban, akkor csak be kellett helyettesítenie a számokat, és ha az egészet jól bepötyögte a számológépbe, akkor megkapta a helyes végeredményt

– emelték ki.

A hatos példánál egyedül azon lehetett elcsúszni, ha valaki a diagramon nem vette észre, hogy az egység nem egyet, hanem kettőt jelent.

A kilencedik és a tizedik feladat klasszikus mintapélda. Azok, akik gyakoroltak a matekra, biztosan találkoztak hasonló feladattal. A tizenegyedik feladatot trükkösen fogalmazták meg, ami, ha valaki nem figyelt a részletekre, gondot okozhatott. Az utolsó, tizenkettedik példa viszont a többihez képest kifejezetten nehézre sikeredett az SG-sek szerint, főleg annak tükrében, hogy a valószínűségszámítás a többségnek nem a szíve csücske.

Hosszú szöveges feladatok a második részben

A második rész kapcsán a Studium Generale szakértői megjegyezték, hogy szinte mindegyik példánál volt egy mumus alkérdés, ráadásul a szövegek hosszúsága sokakat megijeszthetett.

A tizenhármas példánál a másodfokú egyenlet megoldásánál szinte lehetetlen volt pontokat bukni.

A halmazelméletbe nem szokott a középszintű feladatsor ilyen mélységekben belemenni

– jegyezték meg, majd kifejtették, hogy az bizonyításos alpontot viszont alaposan át kellett gondolni, ami többeknek okozhatott gondot.

A tizenötödik, függvényes feladatnál a kölcsönösen egyértelműség fogalmát eddig még középszinten nem kérdezték, bár a követelményekben szerepelt. A tizenhatodik, világítótornyos példa a „D” alpontjánál sok tényezőt kellett figyelembe venni, többek között azt, hogy a torony nem a parton, hanem a vízben állt. Ráadásul a 17 pontból 7 pontot ért. Az SG szakértői szerint emiatt feltehetően ezt a feladatot hagyták ki a legtöbben.

A tizenhetedik, falusi focis feladatnál mind a százalékszámításhoz, mind pedig a felszín kiszámításához szükséges adatot megadtak. Még az utolsó, kombinatorikai alpontnál is segítettek azzal, hogy megadták az eseteket, ezért ez a feladat ajándék volt.

– tették hozzá, végül megjegyezték, hogy a tizennyolcadik feladatnál az átváltásokon lehetett elcsúszni.

A matekérettségiről szóló tudósításunkat az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.