Mintapéldák néhol trükkösebb megfogalmazással - szakértők szerint ilyen volt a matekérettségi első része

Az első részben a dobókockás feladat volt a legnehezebb. Több feladatnál csak egy függvénytáblázatban lévő képletbe kellett behelyettesíteni, de azért akadtak apróbb buktatók.

Az idei matekérettségin feladatsor első részében exponenciális függvényes és gráfos feladatot is kaptak a diákok, de mediánt és kvartilist is kellett számolniuk.

Ezen kívül halmazok, gráfok valamint a kör egyenlete is szerepelt a példák között, és a végén dobókockás valószínűség-számításos feladatot is meg kellett oldaniuk.

Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint az első rész mind nehézségében, mind típusfeladataiban hasonló volt a korábbi évekhez. Aki gyakorolt a matekérettségire, azt nem érhette meglepetés.

A második feladatnak egy kicsit trükkös volt a megfogalmazása. A diagramos példánál egyedül annál lehetett elcsúszni, hogy az egységek, nem egyet jelentettek. A 4-8. feladat is gyakorlatilag csak egy függvénytáblázatban lévő képletbe kellett behelyettesíteni.

A valószínűség-számításos példa viszont nehéz volt a többihez képest főleg azoknak, akik mumus ez a témakör.

Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.

Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

Matekérettségi 2026
Exponenciális függvény és gráfok - ilyen feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi első részében
Függvényelemzés és falusi focicsapatok - ezeket a feladatokat kapták a diákok a matekérettségi második részében
Szinte mindegyik feladatban volt egy mumus alkérdés - ilyennek látták a szakértők a matekérettségi második részét
Itt van a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldása
„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem” – Ilyennek látták a diákok középszinten a matekérettségit
Mutatjuk a matekérettségi 13-15-ös feladatainak nem hivatalos megoldásait
Itt van matekérettségi 16-os feladatának nem hivatalos megoldása
Így kellett megoldani a matekérettségi 17-es feladatát
Itt van a matekérettségi 18-as feladatának nem hivatalos megoldása
„Már az elején bepánikoltam, és sok időt vesztettem” – ilyen volt az emelt matekérettségi a diákok szerint
Ilyen mélységű halmazelmélet még nem volt középszinten matekból a szaktanárok szerint

A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.