Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Augusztus 27-én hirdetik ki a 2026-os pótfelvételi ponthatárait, ekkor derül ki, kik kezdhetik meg szeptemberben az egyetemet azok közül, akik az általános felvételi után a pótfelvételiben próbálkoztak.
A pótfelvételi idén július 30-án indult, jelentkezni augusztus 7-ig lehetett. A meghirdetett képzések teljes listája a Felvi oldalán érhető el, a jelentkezést pedig az E-felvételiben kellett benyújtani. A pótfelvételiben az általános eljárással ellentétben csak egy felsőoktatási intézmény egyetlen képzését lehet megjelölni. Ha ugyanazt a képzést állami ösztöndíjas és önköltséges formában is meghirdették, mindkét finanszírozási forma megjelölhető, ezek egy jelentkezési helynek számítanak.
A tavalyi ponthatárokból jól látszik, hogy ugyanazon a szakon is jelentős különbségek lehettek az egyetemek között. A 2025-ös általános felvételi öt legnépszerűbb, pótfelvételiben is meghirdetett alapképzésén így alakultak a ponthatárok. Zárójelben azt jelöltük, hogy az adott képzés önköltséges (ANK) vagy állami ösztöndíjas (ANA) formában indult.
Gazdálkodási és menedzsment
Pszichológia
Kereskedelem és marketing
Jogász
Általános orvos
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
