Gráfok, függvények, halmazelmélet és területszámítás – nem sok minden érhette váratlanul a diákokat a középszintű matekérettségin, ugyanakkor néhány hosszú bekezdést tartalmazó feladat elsőre sokakat elijeszthetett.
Idén is eljött az érettségik legrettegettebb napja, a matekérettségi, de úgy tűnik, a legtöbben túlélték a feladatsort, amit az általunk megkérdezett diákok átlagosra értékeltek.
Az I. rész 12 feladatot tartalmazott, erre 45 percük volt a diákoknak. Alma és Dávid ezt a részt megoldhatónak találták, bár Alma szerint nehezebb volt a feladatsor, mint a korábbi években, de szerinte még így sem volt túl megerőltető ez a 45 perc.
A második részre már 135 perc állt rendelkezésre, de ez a feladatlap további két részből áll. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból épül fel, a II. B részben pedig három, egyenként 17 pontos feladat szerepel, de ebből csak kettőt kell megoldani. A második rész 70 pontot ér, míg az első csak 30-at, így ez a fajsúlyosabb feladatlap. Ezt a részt általában jóval nehezebbnek is találják a diákok, Alma azon lepődött meg, hogy mennyi időt kellett töltenie a szövegértéssel.
„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem, mit kell csinálni”
– mondta. Az általunk megkeresett szaktanár is megjegyezte, hogy a második részben több feladat szokatlanul hosszú volt, ami elsőre megijeszthette a diákokat.
https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260505_ilyennek-lattak-a-szakertok-a-matekerettsegi-masodik-reszet
A hosszú szöveget leszámítva viszont megoldható volt a 16-os feladat Alma szerint, amiben körcikk területét kellett kiszámítani. A többi feladatot sem volt meglepő szerinte, a függvényelemzést és a területszámítást is meg tudta oldani. A 17-es, valószínűségszámításos feladatot pedig szerencsére ki tudta hagyni, ugyanis a 16-18. feladatok azok, amikből csak kettőt kell megoldani a diákoknak.
Dávid sem tudta mindenhol megoldani a valószínűségszámításra vonatkozó kérdéseket, így a 17-es, focis feladatban sem, viszont a feladat többi része – ami százalék- és területszámításra kérdezett rá – jól ment neki. „Mindenhova tudtam írni valamit, jobban bízom ebben, mint az irodalomban” – mondta.
Egész napos közvetítésünket itt tudjátok elolvasni, alább pedig az összes témába vágó cikket megtaláljátok, szakértői véleményektől kezdve a megoldásokig. Holnap a történelemérettségivel folytatjuk a vizsgahetet, illetve a matekérettségi hivatalos megoldásait is megtaláljátok majd nálunk.
Nyitókép: Matekérettségi a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Fotó: HVG / Cabrera Martin
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
