„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem” – Ilyennek látták a diákok középszinten a matekérettségit

Gráfok, függvények, halmazelmélet és területszámítás – nem sok minden érhette váratlanul a diákokat a középszintű matekérettségin, ugyanakkor néhány hosszú bekezdést tartalmazó feladat elsőre sokakat elijeszthetett.

Idén is eljött az érettségik legrettegettebb napja, a matekérettségi, de úgy tűnik, a legtöbben túlélték a feladatsort, amit az általunk megkérdezett diákok átlagosra értékeltek.

Az I. rész 12 feladatot tartalmazott, erre 45 percük volt a diákoknak. Alma és Dávid ezt a részt megoldhatónak találták, bár Alma szerint nehezebb volt a feladatsor, mint a korábbi években, de szerinte még így sem volt túl megerőltető ez a 45 perc.

A második részre már 135 perc állt rendelkezésre, de ez a feladatlap további két részből áll. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból épül fel, a II. B részben pedig három, egyenként 17 pontos feladat szerepel, de ebből csak kettőt kell megoldani. A második rész 70 pontot ér, míg az első csak 30-at, így ez a fajsúlyosabb feladatlap. Ezt a részt általában jóval nehezebbnek is találják a diákok, Alma azon lepődött meg, hogy mennyi időt kellett töltenie a szövegértéssel.

„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem, mit kell csinálni”

– mondta. Az általunk megkeresett szaktanár is megjegyezte, hogy a második részben több feladat szokatlanul hosszú volt, ami elsőre megijeszthette a diákokat.

https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260505_ilyennek-lattak-a-szakertok-a-matekerettsegi-masodik-reszet

A hosszú szöveget leszámítva viszont megoldható volt a 16-os feladat Alma szerint, amiben körcikk területét kellett kiszámítani. A többi feladatot sem volt meglepő szerinte, a függvényelemzést és a területszámítást is meg tudta oldani. A 17-es, valószínűségszámításos feladatot pedig szerencsére ki tudta hagyni, ugyanis a 16-18. feladatok azok, amikből csak kettőt kell megoldani a diákoknak.

Dávid sem tudta mindenhol megoldani a valószínűségszámításra vonatkozó kérdéseket, így a 17-es, focis feladatban sem, viszont a feladat többi része – ami százalék- és területszámításra kérdezett rá – jól ment neki. „Mindenhova tudtam írni valamit, jobban bízom ebben, mint az irodalomban” – mondta.

Egész napos közvetítésünket itt tudjátok elolvasni, alább pedig az összes témába vágó cikket megtaláljátok, szakértői véleményektől kezdve a megoldásokig. Holnap a történelemérettségivel folytatjuk a vizsgahetet, illetve a matekérettségi hivatalos megoldásait is megtaláljátok majd nálunk.

Matekérettségi 2026
Exponenciális függvény és gráfok - ilyen feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi első részében
Mintapéldák néhol trükkösebb megfogalmazással - szakértők szerint ilyen volt a matekérettségi első része
Függvényelemzés és falusi focicsapatok - ezeket a feladatokat kapták a diákok a matekérettségi második részében
Szinte mindegyik feladatban volt egy mumus alkérdés - ilyennek látták a szakértők a matekérettségi második részét
Itt van a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldása
Mutatjuk a matekérettségi 13-15-ös feladatainak nem hivatalos megoldásait
Itt van matekérettségi 16-os feladatának nem hivatalos megoldása
Így kellett megoldani a matekérettségi 17-es feladatát
Itt van a matekérettségi 18-as feladatának nem hivatalos megoldása
„Már az elején bepánikoltam, és sok időt vesztettem” – ilyen volt az emelt matekérettségi a diákok szerint
Ilyen mélységű halmazelmélet még nem volt középszinten matekból a szaktanárok szerint

Nyitókép: Matekérettségi a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Fotó: HVG / Cabrera Martin

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.