„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem” – Ilyennek látták a diákok középszinten a matekérettségit

Gráfok, függvények, halmazelmélet és területszámítás – nem sok minden érhette váratlanul a diákokat a középszintű matekérettségin, ugyanakkor néhány hosszú bekezdést tartalmazó feladat elsőre sokakat elijeszthetett.

Idén is eljött az érettségik legrettegettebb napja, a matekérettségi, de úgy tűnik, a legtöbben túlélték a feladatsort, amit az általunk megkérdezett diákok átlagosra értékeltek.

Az I. rész 12 feladatot tartalmazott, erre 45 percük volt a diákoknak. Alma és Dávid ezt a részt megoldhatónak találták, bár Alma szerint nehezebb volt a feladatsor, mint a korábbi években, de szerinte még így sem volt túl megerőltető ez a 45 perc.

A második részre már 135 perc állt rendelkezésre, de ez a feladatlap további két részből áll. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból épül fel, a II. B részben pedig három, egyenként 17 pontos feladat szerepel, de ebből csak kettőt kell megoldani. A második rész 70 pontot ér, míg az első csak 30-at, így ez a fajsúlyosabb feladatlap. Ezt a részt általában jóval nehezebbnek is találják a diákok, Alma azon lepődött meg, hogy mennyi időt kellett töltenie a szövegértéssel.

„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem, mit kell csinálni”

– mondta. Az általunk megkeresett szaktanár is megjegyezte, hogy a második részben több feladat szokatlanul hosszú volt, ami elsőre megijeszthette a diákokat.

https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260505_ilyennek-lattak-a-szakertok-a-matekerettsegi-masodik-reszet

A hosszú szöveget leszámítva viszont megoldható volt a 16-os feladat Alma szerint, amiben körcikk területét kellett kiszámítani. A többi feladatot sem volt meglepő szerinte, a függvényelemzést és a területszámítást is meg tudta oldani. A 17-es, valószínűségszámításos feladatot pedig szerencsére ki tudta hagyni, ugyanis a 16-18. feladatok azok, amikből csak kettőt kell megoldani a diákoknak.

Dávid sem tudta mindenhol megoldani a valószínűségszámításra vonatkozó kérdéseket, így a 17-es, focis feladatban sem, viszont a feladat többi része – ami százalék- és területszámításra kérdezett rá – jól ment neki. „Mindenhova tudtam írni valamit, jobban bízom ebben, mint az irodalomban” – mondta.

Egész napos közvetítésünket itt tudjátok elolvasni, alább pedig az összes témába vágó cikket megtaláljátok, szakértői véleményektől kezdve a megoldásokig. Holnap a történelemérettségivel folytatjuk a vizsgahetet, illetve a matekérettségi hivatalos megoldásait is megtaláljátok majd nálunk.

Matekérettségi 2026
Exponenciális függvény és gráfok - ilyen feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi első részében
Mintapéldák néhol trükkösebb megfogalmazással - szakértők szerint ilyen volt a matekérettségi első része
Függvényelemzés és falusi focicsapatok - ezeket a feladatokat kapták a diákok a matekérettségi második részében
Szinte mindegyik feladatban volt egy mumus alkérdés - ilyennek látták a szakértők a matekérettségi második részét
Itt van a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldása
Mutatjuk a matekérettségi 13-15-ös feladatainak nem hivatalos megoldásait
Itt van matekérettségi 16-os feladatának nem hivatalos megoldása
Így kellett megoldani a matekérettségi 17-es feladatát
Itt van a matekérettségi 18-as feladatának nem hivatalos megoldása
„Már az elején bepánikoltam, és sok időt vesztettem” – ilyen volt az emelt matekérettségi a diákok szerint
Ilyen mélységű halmazelmélet még nem volt középszinten matekból a szaktanárok szerint

Nyitókép: Matekérettségi a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Fotó: HVG / Cabrera Martin

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.