Gráfok, függvények, halmazelmélet és területszámítás – nem sok minden érhette váratlanul a diákokat a középszintű matekérettségin, ugyanakkor néhány hosszú bekezdést tartalmazó feladat elsőre sokakat elijeszthetett.
Idén is eljött az érettségik legrettegettebb napja, a matekérettségi, de úgy tűnik, a legtöbben túlélték a feladatsort, amit az általunk megkérdezett diákok átlagosra értékeltek.
Az I. rész 12 feladatot tartalmazott, erre 45 percük volt a diákoknak. Alma és Dávid ezt a részt megoldhatónak találták, bár Alma szerint nehezebb volt a feladatsor, mint a korábbi években, de szerinte még így sem volt túl megerőltető ez a 45 perc.
A második részre már 135 perc állt rendelkezésre, de ez a feladatlap további két részből áll. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból épül fel, a II. B részben pedig három, egyenként 17 pontos feladat szerepel, de ebből csak kettőt kell megoldani. A második rész 70 pontot ér, míg az első csak 30-at, így ez a fajsúlyosabb feladatlap. Ezt a részt általában jóval nehezebbnek is találják a diákok, Alma azon lepődött meg, hogy mennyi időt kellett töltenie a szövegértéssel.
„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem, mit kell csinálni”
– mondta. Az általunk megkeresett szaktanár is megjegyezte, hogy a második részben több feladat szokatlanul hosszú volt, ami elsőre megijeszthette a diákokat.
Összességében egészen korrekt volt a középszintű matekérettségi második része is, de a viszonylag sok szöveg sokak számára elsőre ijesztőnek tűnhetett. Ahogyan tegnap a verselemzést, ma a halmazelméletet nem lehetett kikerülni.
A hosszú szöveget leszámítva viszont megoldható volt a 16-os feladat Alma szerint, amiben körcikk területét kellett kiszámítani. A többi feladatot sem volt meglepő szerinte, a függvényelemzést és a területszámítást is meg tudta oldani. A 17-es, valószínűségszámításos feladatot pedig szerencsére ki tudta hagyni, ugyanis a 16-18. feladatok azok, amikből csak kettőt kell megoldani a diákoknak.
Dávid sem tudta mindenhol megoldani a valószínűségszámításra vonatkozó kérdéseket, így a 17-es, focis feladatban sem, viszont a feladat többi része – ami százalék- és területszámításra kérdezett rá – jól ment neki. „Mindenhova tudtam írni valamit, jobban bízom ebben, mint az irodalomban” – mondta.
Egész napos közvetítésünket itt tudjátok elolvasni, alább pedig az összes témába vágó cikket megtaláljátok, szakértői véleményektől kezdve a megoldásokig. Holnap a történelemérettségivel folytatjuk a vizsgahetet, illetve a matekérettségi hivatalos megoldásait is megtaláljátok majd nálunk.
Nyitókép: Matekérettségi a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Fotó: HVG / Cabrera Martin
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
