Pánikról és leblokkolásról szinte minden megkérdezett diák beszámolt: már az elején úrrá lett rajtuk a stressz, amint megkapták az emelt matek feladatlapot. Volt, aki kiment a mosdóba lenyugodni, volt, aki pedig sajnos sok időt veszített, és befejezni sem tudta a feladatsort. Persze idén is volt, aki lazán vette az akadályt.
Ma matekból középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en érettségiztek.
Az emelt szintű matekérettségi első része négy, jellemzően rövidebb feladatból áll, amelyek több részkérdést tartalmaznak, és általában középszintű tudással is megoldhatók. A második részben öt összetettebb, egyenként 16 pontos feladat közül négyet kell kiválasztaniuk a diákoknak.
A megszólaltatott diákok tapasztalatai alapján az idei feladatsor megosztó volt: volt, aki nehezebbnek érezte a korábbiaknál, mások szerint viszont teljesíthető maradt.
Dóra például úgy látta, hogy „átlagban nehezebb volt, mint a tavalyi és az az előtti”, és bevallotta, hogy az elején le is blokkolt, bár később sikerült összeszednie magát. Az első négy feladatot még „nem olyan vészesnek” tartotta, ugyanakkor szerinte feltűnően sok volt a valószínűségszámítás, a kombinatorika és az egyenletrendszer, miközben például koordinátageometria egyáltalán nem szerepelt, geometriából pedig csak egy feladat jutott.
A vizsgahelyzet kezelése is kihívást jelentett:
Az osztályfőnököm azt javasolta, ha leblokkolok inkább menjek ki a mosdóba. Ki is mentem és sikerült lenyugodnom
A második részben stratégiai döntést is hoznia kellett: kihagyta azt a feladatot, ahol deriválni kellett volna, és inkább egy gráfos példát választott – még úgy is, hogy ezt a témát az iskolában nem sokszor vették.
A legnehezebbnek egy olyan részt talált, ahol deriválást és egyenletrendszert kellett kombinálni, míg a könnyebb feladatok közé sorolta a számtani sorozatokat és a várható érték számítását. Összességében így is 85 százalék feletti eredményre számít.
Kristóf valamivel visszafogottabban értékelte a teljesítményét: szerinte „sikerülhetett volna jobban”, de így is jó eredményben bízik, nagyjából 70-80 százalékban. Úgy látja, már az első rész is nehezebb volt a megszokottnál, különösen a húr- és érintőnégyszöggel kapcsolatos feladatok okoztak neki gondot.
A második részben végül nem választotta a térgeometriás feladatot, mert nem érezte magáénak, helyette egy függvényes példát oldott meg. Itt azonban nem sikerült minden részfeladatot tökéletesen befejeznie: „nem sikerült a három ismeretlent megtalálnom”, így maximális pontszámra nem számít.
A legkönnyebbnek egy sorozatos feladatot tartott, ahol szórást kellett számolni, és amely a harmonikus és számtani sorozatokhoz kapcsolódott – ezt fejezte be a leggyorsabban. Felkészülésként január óta gyakorolt rendszeresen: egy próbaérettségi után kezdett el napi egy órát készülni.
Daniella egészen más élményekkel jött ki a vizsgáról: bár szerinte „nem volt szivatós” a feladatsor, a saját teljesítményével elégedetlen. Úgy fogalmazott, „jó szarul sikerült”, amit elsősorban annak tulajdonít, hogy menet közben bepánikolt. Már a harmadik feladatnál elakadt, és időbe telt, mire újra össze tudta szedni magát.
A legnehezebbnek egy térfogatszámításos feladatot talált, amelyben egy olyan akvárium szerepelt, aminek egy gömbcikk-alakú része is volt, ezt kifejezetten nehéznek érezte. Ugyanakkor az első feladatokat, például az egyenletrendszereket és egyenlőtlenségeket könnyebbnek tartotta.
Bár sokat készült, úgy érzi, a vizsgahelyzet még mindig kifog rajta, és ez jelentősen befolyásolta a teljesítményét. Ennek ellenére 60-70 százalék körüli eredményben reménykedik.
Gráfok, függvények, halmazelmélet és területszámítás – nem sok minden érhette váratlanul a diákokat a középszintű matekérettségin, ugyanakkor néhány hosszú bekezdést tartalmazó feladat elsőre sokakat elijeszthetett.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
