Pánikról és leblokkolásról szinte minden megkérdezett diák beszámolt: már az elején úrrá lett rajtuk a stressz, amint megkapták az emelt matek feladatlapot. Volt, aki kiment a mosdóba lenyugodni, volt, aki pedig sajnos sok időt veszített, és befejezni sem tudta a feladatsort. Persze idén is volt, aki lazán vette az akadályt.
Ma matekból középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en érettségiztek.
Az emelt szintű matekérettségi első része négy, jellemzően rövidebb feladatból áll, amelyek több részkérdést tartalmaznak, és általában középszintű tudással is megoldhatók. A második részben öt összetettebb, egyenként 16 pontos feladat közül négyet kell kiválasztaniuk a diákoknak.
A megszólaltatott diákok tapasztalatai alapján az idei feladatsor megosztó volt: volt, aki nehezebbnek érezte a korábbiaknál, mások szerint viszont teljesíthető maradt.
Dóra például úgy látta, hogy „átlagban nehezebb volt, mint a tavalyi és az az előtti”, és bevallotta, hogy az elején le is blokkolt, bár később sikerült összeszednie magát. Az első négy feladatot még „nem olyan vészesnek” tartotta, ugyanakkor szerinte feltűnően sok volt a valószínűségszámítás, a kombinatorika és az egyenletrendszer, miközben például koordinátageometria egyáltalán nem szerepelt, geometriából pedig csak egy feladat jutott.
A vizsgahelyzet kezelése is kihívást jelentett:
Az osztályfőnököm azt javasolta, ha leblokkolok inkább menjek ki a mosdóba. Ki is mentem és sikerült lenyugodnom
A második részben stratégiai döntést is hoznia kellett: kihagyta azt a feladatot, ahol deriválni kellett volna, és inkább egy gráfos példát választott – még úgy is, hogy ezt a témát az iskolában nem sokszor vették.
A legnehezebbnek egy olyan részt talált, ahol deriválást és egyenletrendszert kellett kombinálni, míg a könnyebb feladatok közé sorolta a számtani sorozatokat és a várható érték számítását. Összességében így is 85 százalék feletti eredményre számít.
Kristóf valamivel visszafogottabban értékelte a teljesítményét: szerinte „sikerülhetett volna jobban”, de így is jó eredményben bízik, nagyjából 70-80 százalékban. Úgy látja, már az első rész is nehezebb volt a megszokottnál, különösen a húr- és érintőnégyszöggel kapcsolatos feladatok okoztak neki gondot.
A második részben végül nem választotta a térgeometriás feladatot, mert nem érezte magáénak, helyette egy függvényes példát oldott meg. Itt azonban nem sikerült minden részfeladatot tökéletesen befejeznie: „nem sikerült a három ismeretlent megtalálnom”, így maximális pontszámra nem számít.
A legkönnyebbnek egy sorozatos feladatot tartott, ahol szórást kellett számolni, és amely a harmonikus és számtani sorozatokhoz kapcsolódott – ezt fejezte be a leggyorsabban. Felkészülésként január óta gyakorolt rendszeresen: egy próbaérettségi után kezdett el napi egy órát készülni.
Daniella egészen más élményekkel jött ki a vizsgáról: bár szerinte „nem volt szivatós” a feladatsor, a saját teljesítményével elégedetlen. Úgy fogalmazott, „jó szarul sikerült”, amit elsősorban annak tulajdonít, hogy menet közben bepánikolt. Már a harmadik feladatnál elakadt, és időbe telt, mire újra össze tudta szedni magát.
A legnehezebbnek egy térfogatszámításos feladatot talált, amelyben egy olyan akvárium szerepelt, aminek egy gömbcikk-alakú része is volt, ezt kifejezetten nehéznek érezte. Ugyanakkor az első feladatokat, például az egyenletrendszereket és egyenlőtlenségeket könnyebbnek tartotta.
Bár sokat készült, úgy érzi, a vizsgahelyzet még mindig kifog rajta, és ez jelentősen befolyásolta a teljesítményét. Ennek ellenére 60-70 százalék körüli eredményben reménykedik.
Gráfok, függvények, halmazelmélet és területszámítás – nem sok minden érhette váratlanul a diákokat a középszintű matekérettségin, ugyanakkor néhány hosszú bekezdést tartalmazó feladat elsőre sokakat elijeszthetett.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
