Most jönnek a nehezebb, összetettebb példák. Megkapták az érettségizők a matekérettségi második feladatlapját is.
A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, és ezek mindegyikét meg kell oldani. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat vár a diákokra, amik közül kettőt kell kiválasztani és megoldani. Azt, hogy melyik feladatot választják, egyértelműen jelölniük kell, vagy különben a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe.
A második rész első felében többek között másodfokú egyenletet kellett megoldaniuk, egy függvényt kellett elemezniük. A második rész második részében például egy viharjelző magasságát vagy a falusi focicsapatok számának csökkenését is ki kellett számolniuk.
Az idei matekérettségin feladatsor első részében exponenciális függvényes és gráfos feladatot is kaptak a diákok, de mediánt és kvartilist is kellett számolniuk.Ezen kívül halmazok, gráfok valamint a kör egyenlete is szerepelt a példák között, és a végén dobókockás valószínűség-számításos feladatot is meg kellett oldaniuk.
Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint az első rész mind nehézségében, mind típusfeladataiban hasonló volt a korábbi évekhez. Aki gyakorolt a matekérettségire, azt nem érhette meglepetés.
Emelt szinten a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldaniuk, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné.
Az emelt szintű feladatsorról nincsen információnk, viszont az érettségi után hozzuk a diákvéleményeket, ezért érdemes bennünket a nap folyamán követni.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.
Középszinten mintegy 72 ezren, míg emelt szinten 8300-an érettségiznek kedden matekból. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A matek érettségi nap támogatását köszönjük a Raiffeisen Banknak, a megoldásokat pedig a Studium Generale-nek!
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
