Most jönnek a nehezebb, összetettebb példák. Megkapták az érettségizők a matekérettségi második feladatlapját is.
A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, és ezek mindegyikét meg kell oldani. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat vár a diákokra, amik közül kettőt kell kiválasztani és megoldani. Azt, hogy melyik feladatot választják, egyértelműen jelölniük kell, vagy különben a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe.
A második rész első felében többek között másodfokú egyenletet kellett megoldaniuk, egy függvényt kellett elemezniük. A második rész második részében például egy viharjelző magasságát vagy a falusi focicsapatok számának csökkenését is ki kellett számolniuk.
Az idei matekérettségin feladatsor első részében exponenciális függvényes és gráfos feladatot is kaptak a diákok, de mediánt és kvartilist is kellett számolniuk.Ezen kívül halmazok, gráfok valamint a kör egyenlete is szerepelt a példák között, és a végén dobókockás valószínűség-számításos feladatot is meg kellett oldaniuk.
Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint az első rész mind nehézségében, mind típusfeladataiban hasonló volt a korábbi évekhez. Aki gyakorolt a matekérettségire, azt nem érhette meglepetés.
Emelt szinten a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldaniuk, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné.
Az emelt szintű feladatsorról nincsen információnk, viszont az érettségi után hozzuk a diákvéleményeket, ezért érdemes bennünket a nap folyamán követni.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.
Középszinten mintegy 72 ezren, míg emelt szinten 8300-an érettségiznek kedden matekból. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A matek érettségi nap támogatását köszönjük a Raiffeisen Banknak, a megoldásokat pedig a Studium Generale-nek!
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
