Összességében egészen korrekt volt a középszintű matekérettségi második része is, de a viszonylag sok szöveg sokak számára elsőre ijesztőnek tűnhetett. Ahogyan tegnap a verselemzést, ma a halmazelméletet nem lehetett kikerülni.
Az Eduline által megkérdezett szakértők azt mondták, hogy a matekérettségi második részében több feladat is szokatlanul hosszú volt sok. Volt olyan példa, amelyhez közel egy oldalnyi szöveg tartozott, ez elsőre megijeszthette a diákokat.
A másodfokú egyenlet megoldása nem volt nehéz, de a halmazelméletes feladat utolsó, bizonyításos alkérdését alaposan át kellett gondolniuk a diákoknak. A függvényes feladatnál a kölcsönösen egyértelműség fogalmát eddig még középszinten nem kérdezték, bár a követelményekben szerepelt.
A viharjelzős példa utolsó pontja sokaknak okozhatott gondot, ezért a szakértők szerint a többség feltehetően ezt a feladatot hagyta ki. A falusi focis feladatnál mind a százalékszámításhoz, mind pedig a felszín kiszámításához szükséges adatot megadtak, ezért bár sokat kellett számolni, könnyedén be lehetett gyűjteni az összes pontot. Az utolsó feladatnál pedig az átváltásokra kellett mindenkinek alaposan figyelnie.
Matekból az első rész 30, a második rész 70 pontos.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.
Középszinten mintegy 72 ezren, míg emelt szinten 8300-an érettségiznek kedden matekból. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A matek érettségi nap támogatását köszönjük a Raiffeisen Banknak, a megoldásokat pedig a Studium Generale-nek!
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
