Összességében egészen korrekt volt a középszintű matekérettségi második része is, de a viszonylag sok szöveg sokak számára elsőre ijesztőnek tűnhetett. Ahogyan tegnap a verselemzést, ma a halmazelméletet nem lehetett kikerülni.
Az Eduline által megkérdezett szakértők azt mondták, hogy a matekérettségi második részében több feladat is szokatlanul hosszú volt sok. Volt olyan példa, amelyhez közel egy oldalnyi szöveg tartozott, ez elsőre megijeszthette a diákokat.
A másodfokú egyenlet megoldása nem volt nehéz, de a halmazelméletes feladat utolsó, bizonyításos alkérdését alaposan át kellett gondolniuk a diákoknak. A függvényes feladatnál a kölcsönösen egyértelműség fogalmát eddig még középszinten nem kérdezték, bár a követelményekben szerepelt.
A viharjelzős példa utolsó pontja sokaknak okozhatott gondot, ezért a szakértők szerint a többség feltehetően ezt a feladatot hagyta ki. A falusi focis feladatnál mind a százalékszámításhoz, mind pedig a felszín kiszámításához szükséges adatot megadtak, ezért bár sokat kellett számolni, könnyedén be lehetett gyűjteni az összes pontot. Az utolsó feladatnál pedig az átváltásokra kellett mindenkinek alaposan figyelnie.
Matekból az első rész 30, a második rész 70 pontos.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.
Középszinten mintegy 72 ezren, míg emelt szinten 8300-an érettségiznek kedden matekból. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A matek érettségi nap támogatását köszönjük a Raiffeisen Banknak, a megoldásokat pedig a Studium Generale-nek!
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
