Szinte mindegyik feladatban volt egy mumus alkérdés - ilyennek látták a szakértők a matekérettségi második részét

Összességében egészen korrekt volt a középszintű matekérettségi második része is, de a viszonylag sok szöveg sokak számára elsőre ijesztőnek tűnhetett. Ahogyan tegnap a verselemzést, ma a halmazelméletet nem lehetett kikerülni.

Az Eduline által megkérdezett szakértők azt mondták, hogy a matekérettségi második részében több feladat is szokatlanul hosszú volt sok. Volt olyan példa, amelyhez közel egy oldalnyi szöveg tartozott, ez elsőre megijeszthette a diákokat.

A másodfokú egyenlet megoldása nem volt nehéz, de a halmazelméletes feladat utolsó, bizonyításos alkérdését alaposan át kellett gondolniuk a diákoknak. A függvényes feladatnál a kölcsönösen egyértelműség fogalmát eddig még középszinten nem kérdezték, bár a követelményekben szerepelt.

A viharjelzős példa utolsó pontja sokaknak okozhatott gondot, ezért a szakértők szerint a többség feltehetően ezt a feladatot hagyta ki. A falusi focis feladatnál mind a százalékszámításhoz, mind pedig a felszín kiszámításához szükséges adatot megadtak, ezért bár sokat kellett számolni, könnyedén be lehetett gyűjteni az összes pontot. Az utolsó feladatnál pedig az átváltásokra kellett mindenkinek alaposan figyelnie.

Matekból az első rész 30, a második rész 70 pontos.

Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

Matekérettségi 2026
Exponenciális függvény és gráfok - ilyen feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi első részében
Mintapéldák néhol trükkösebb megfogalmazással - szakértők szerint ilyen volt a matekérettségi első része
Függvényelemzés és falusi focicsapatok - ezeket a feladatokat kapták a diákok a matekérettségi második részében
Itt van a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldása
„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem” – Ilyennek látták a diákok középszinten a matekérettségit
Mutatjuk a matekérettségi 13-15-ös feladatainak nem hivatalos megoldásait
Itt van matekérettségi 16-os feladatának nem hivatalos megoldása
Így kellett megoldani a matekérettségi 17-es feladatát
Itt van a matekérettségi 18-as feladatának nem hivatalos megoldása
„Már az elején bepánikoltam, és sok időt vesztettem” – ilyen volt az emelt matekérettségi a diákok szerint
Ilyen mélységű halmazelmélet még nem volt középszinten matekból a szaktanárok szerint

A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.