Majdnem több pont kellett a Pázmány jogi képzésre, mint az ELTE-re
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2026-os felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.
Összeszedtük, hogy mit érdemes tudni a frissen megválasztott köztársasági elnök iskoláiról és szakmai múltjáról.
Baka András a budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát és az akkori képzési rendszernek megfelelő jogi doktori címet. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott, később pedig megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa tudományos fokozatot.
Strasbourgi bíróból lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke
Baka az Államigazgatási Főiskola főigazgatója és főiskolai tanár volt, majd az MDF listájáról, pártonkívüliként országgyűlési képviselő lett. Mandátumáról később lemondott, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájává választották. Strasbourgban több mint másfél évtizedig dolgozott.
Hazatérése után az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Baka azonban több alkalommal is nyilvánosan bírálta a kormány igazságszolgáltatást érintő terveit. Különösen élesen ellenezte a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését, amely miatt számos bírónak kellett volna idő előtt távoznia. Baka 2011 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet írt, amelyben azt kérte, hogy a változtatás ne kerüljön be az új alkotmányba. A kormánytöbbség ennek ellenére megszavazta a javaslatot. Baka akkor arról beszélt, hogy szerinte politikai támadás érhette az igazságszolgáltatást.
Mandátuma végül nem tölthette ki a teljes hatéves időszakot. A bírósági rendszer átalakításakor a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka elnöki megbízatása pedig 2011 végén idő előtt megszűnt. A HVG akkori értesülése szerint a kormánypárti döntéshozók Baka korábbi kritikáival is indokolták, hogy nem ő folytathatta a munkát az új rendszerben.
Az ügy később Strasbourgig jutott. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban jogerősen megállapította, hogy sérült Baka véleménynyilvánítási szabadsága, és jogsérelem érte megbízatásának idő előtti megszüntetésével is. Magyarországot összesen 100 ezer euró megfizetésére kötelezték.
Mit mondott első parlamenti beszédében?
Megválasztása után Baka András a parlamentben arról beszélt, hogy Magyarországnak szembe kell néznie az elmúlt időszak következményeivel. Az egyik legsúlyosabb problémának a társadalom mély megosztottságát nevezte, és az állam működését is élesen bírálta. Úgy fogalmazott:
Magyarországon olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt foglyul ejtette az államot és annak intézményeit, a korszak végére pedig eljutott az éveken át tartó, a parlamentet nagyrészt megkerülő rendeleti kormányzásig.
Baka szerint helyre kell állítani a hatalmi ágak tényleges elkülönülését, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Saját államfői szerepéről azt mondta, függetlenül és következetesen kívánja gyakorolni alkotmányos jogköreit. Kiemelte:
Nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként, nem tekintheti magát a mindenkori parlamenti többség vagy a kormány meghosszabbított kezének.
A megválasztott államfő ugyanakkor a társadalmi megbékélés fontosságát is hangsúlyozta. Szerinte a jogsértéseket fel kell tárni és a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, de az új korszak nem épülhet bosszúra. Úgy fogalmazott: a politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük vagy kívülállónak érezniük magukat saját hazájukban.
