Alig változott a 2026/2027-es tanév rendje a társadalmi egyeztetés után. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok esetben érthető, hogy jogi vagy időbeli korlátok miatt nem lehet megvalósítani a beérkező javaslatokat, de minderről a minisztériumnak sokkal világosabban kellene kommunikálnia.
A minisztérium kommunikációjával kapcsolatos véleményt a Civil Közoktatási Platform a 2026/2027-es tanév rendjéről megjelent rendelet kapcsán osztotta meg. Azt írják, hogy a társadalmi egyeztetés során megfogalmazott javaslataiknak csak kis része került be a végleges szabályozásba. Javaslataik közül csak az került elfogadásra, hogy a köznevelési és a szakképzési intézmények szabályozása ugyanabban a rendeletben történjen meg, nem változott a tervezethez képest többek között a kompetenciamérések, az első és második osztályos mérés, valamint az Országos Pályaorientációs mérés köre és kötelezősége, ahogyan a szakképzésben az érettségi szünet szabályozása sem.
Ugyanakkor a Tanítanék Mozgalom hat, a következő tanév rendjével kapcsolatos javaslatából hármat megfogadott a minisztérium. Többek között rugalmasabbá vált a témahetek és témanapok megszervezése, nem lesz kötelező a digitális munkarend az írásbeli érettségik alatt, valamint a köznevelés és a szakképzés tanévét is egységes rendeletben szabályozzák.
A helyzet ugyanakkor összetettebb annál, mint hogy a minisztérium egyszerűen figyelmen kívül hagyta volna a beérkező véleményeket. A CKP beszámolója szerint már a konzultáción kiderült, hogy a javaslatok jelentős részét az adott rendelet keretei között nem is lehetett volna megvalósítani. Mint írják:
Már a konzultáción is kiderült, hogy a javaslatok nagy része nem valósítható meg, ugyanis törvénymódosítást igényelnének, amelyre a jelenlegi időszakban nincs lehetőség.
A szakképzési érettségi szünet ügyében például a CKP tájékoztatása szerint a kormányzat más eszközökkel próbálná kezelni a problémát. Az államtitkárral folytatott találkozójukon azt az információt kapták, hogy a vizsgánként járó szabadnapok számának növelésével és oktatásszervezési megoldások támogatásával keresnének megoldást.
A CKP szerint más, korábban véleményezett jogszabályoknál is hasonló problémával találkoztak. Az iskolakezdési támogatásról szóló rendelet esetében például állításuk szerint az időhiány akadályozta a javaslatok befogadását.
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításánál pedig ugyancsak számos felvetés kimaradt. Nem bővültek például az intézményi dokumentumok elfogadásánál a szülői és diákjogosítványok, az igazgatói pályázatoknál a fenntartó továbbra sem köteles kikérni a szülők és a diákok véleményét, és nem került be olyan szabály sem, amely indoklási kötelezettséget írna elő a miniszternek az igazgatói pályázatok elfogadásánál vagy elutasításánál.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
A CKP bejegyzésének egyik legfontosabb állítása ugyanakkor az, hogy nem várják el minden civil javaslat automatikus elfogadását. A problémát sokkal inkább abban látják, hogy a véleményezők nem feltétlenül tudják előre, milyen keretek között érdemes javaslatokat kidolgozniuk, az elutasítás után pedig kevés visszajelzést kapnak. Kiemelik:
Tudomásul vesszük, hogy sok esetben jogtechnikai okokból nem lehet megoldani az ideális szabályozást. Azonban fontos lenne előre látni, hogy milyen keretekben lehet, érdemes gondolkodni.
Ennek azért van jelentősége, mert egy-egy szakmai vélemény kialakítása komoly munkát és többkörös egyeztetést jelenthet a részt vevő szervezeteknek. Ha csak később derül ki, hogy egy felvetés az adott jogszabály keretei között eleve nem megvalósítható, az erre fordított idő és energia más, reálisabban keresztülvihető javaslatoktól hiányozhat.
A Civil Közoktatási Platform három területen tartana szükségesnek változást a minisztériumi kommunikációban.
A CKP szerint a tét nem pusztán az, hogy a civil szervezetek kapnak-e választ egy-egy felvetésükre. Ha ugyanis rendszeresen úgy érzik, hogy sok munkával elkészített javaslataik eltűnnek a társadalmi egyeztetés után, annak magára a részvételre is hatása lehet.
„Ha a vélemények nem kerülnek beépítésre, de ezen kommunikációs lépések elmaradnak, az nagyban csökkenti a véleményezők motiváltságát, és kevesebb vélemény fog beérkezni” – fogalmaznak.
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Több rendőrautó vonult ki szerda reggel a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumhoz. A helyi televízió első információi még fegyveres fenyegetésről szóltak, később azonban kiderült, hogy nem történt erőszakos bűncselekmény. A rendőrség közveszéllyel való fenyegetés miatt indított eljárást.
Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.
Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
A benyújtott törvényjavaslat szerint szenteste napján az üzletek többsége is zárva tartana, hogy minél többen tölthessék pihenéssel és a családjukkal az ünnepet.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt kezdeményezte Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbbügyész-helyettes.
