Javítana az oktatási tárca kommunikációján a Civil Közoktatási Platform, több visszajelzést kérnek a szakmai javaslatokra

A minisztérium kommunikációjával kapcsolatos véleményt a Civil Közoktatási Platform a 2026/2027-es tanév rendjéről megjelent rendelet kapcsán osztotta meg. Azt írják, hogy a társadalmi egyeztetés során megfogalmazott javaslataiknak csak kis része került be a végleges szabályozásba. Javaslataik közül csak az került elfogadásra, hogy a köznevelési és a szakképzési intézmények szabályozása ugyanabban a rendeletben történjen meg, nem változott a tervezethez képest többek között a kompetenciamérések, az első és második osztályos mérés, valamint az Országos Pályaorientációs mérés köre és kötelezősége, ahogyan a szakképzésben az érettségi szünet szabályozása sem.

Ugyanakkor a Tanítanék Mozgalom hat, a következő tanév rendjével kapcsolatos javaslatából hármat megfogadott a minisztérium. Többek között rugalmasabbá vált a témahetek és témanapok megszervezése, nem lesz kötelező a digitális munkarend az írásbeli érettségik alatt, valamint a köznevelés és a szakképzés tanévét is egységes rendeletben szabályozzák.

Sok javaslathoz törvényt kellett volna módosítani

A helyzet ugyanakkor összetettebb annál, mint hogy a minisztérium egyszerűen figyelmen kívül hagyta volna a beérkező véleményeket. A CKP beszámolója szerint már a konzultáción kiderült, hogy a javaslatok jelentős részét az adott rendelet keretei között nem is lehetett volna megvalósítani. Mint írják:

Már a konzultáción is kiderült, hogy a javaslatok nagy része nem valósítható meg, ugyanis törvénymódosítást igényelnének, amelyre a jelenlegi időszakban nincs lehetőség.

A szakképzési érettségi szünet ügyében például a CKP tájékoztatása szerint a kormányzat más eszközökkel próbálná kezelni a problémát. Az államtitkárral folytatott találkozójukon azt az információt kapták, hogy a vizsgánként járó szabadnapok számának növelésével és oktatásszervezési megoldások támogatásával keresnének megoldást.

A CKP szerint más, korábban véleményezett jogszabályoknál is hasonló problémával találkoztak. Az iskolakezdési támogatásról szóló rendelet esetében például állításuk szerint az időhiány akadályozta a javaslatok befogadását.

A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításánál pedig ugyancsak számos felvetés kimaradt. Nem bővültek például az intézményi dokumentumok elfogadásánál a szülői és diákjogosítványok, az igazgatói pályázatoknál a fenntartó továbbra sem köteles kikérni a szülők és a diákok véleményét, és nem került be olyan szabály sem, amely indoklási kötelezettséget írna elő a miniszternek az igazgatói pályázatok elfogadásánál vagy elutasításánál.

Szülői Hang: Nem vették figyelembe a szülők szempontjait a köznevelési törvény módosításánál

Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.

Nem feltétlenül az elutasítás a probléma

A CKP bejegyzésének egyik legfontosabb állítása ugyanakkor az, hogy nem várják el minden civil javaslat automatikus elfogadását. A problémát sokkal inkább abban látják, hogy a véleményezők nem feltétlenül tudják előre, milyen keretek között érdemes javaslatokat kidolgozniuk, az elutasítás után pedig kevés visszajelzést kapnak. Kiemelik:

Tudomásul vesszük, hogy sok esetben jogtechnikai okokból nem lehet megoldani az ideális szabályozást. Azonban fontos lenne előre látni, hogy milyen keretekben lehet, érdemes gondolkodni.

Ennek azért van jelentősége, mert egy-egy szakmai vélemény kialakítása komoly munkát és többkörös egyeztetést jelenthet a részt vevő szervezeteknek. Ha csak később derül ki, hogy egy felvetés az adott jogszabály keretei között eleve nem megvalósítható, az erre fordított idő és energia más, reálisabban keresztülvihető javaslatoktól hiányozhat.

Ezen változtathatna a minisztérium

A Civil Közoktatási Platform három területen tartana szükségesnek változást a minisztériumi kommunikációban.

1. A szervezet szerint a javaslatok beérkezése vagy a végleges jogszabály megjelenése után nyilvánosan el kellene magyarázni, hogy egyes felvetéseket miért nem lehetett megvalósítani.
2. Emellett azt is jelezni kellene, hogy az elutasított javaslatok közül melyekkel ért egyet a tárca, melyek szorulnak további vizsgálatra, mely problémák oldhatók meg jogszabály-módosítás nélkül, illetve mely változtatások kerülhetnek később ismét napirendre.
3. Illetve, ha már a jogszabálytervezetek társadalmi vitára bocsátásakor ismertetnék a korlátozó tényezőket. Így a véleményezők eleve arra koncentrálhatnának, amin az adott jogalkotási folyamatban ténylegesen lehet változtatni.

A CKP szerint a tét nem pusztán az, hogy a civil szervezetek kapnak-e választ egy-egy felvetésükre. Ha ugyanis rendszeresen úgy érzik, hogy sok munkával elkészített javaslataik eltűnnek a társadalmi egyeztetés után, annak magára a részvételre is hatása lehet.

„Ha a vélemények nem kerülnek beépítésre, de ezen kommunikációs lépések elmaradnak, az nagyban csökkenti a véleményezők motiváltságát, és kevesebb vélemény fog beérkezni” – fogalmaznak.

Így változik a következő tanév rendje: a Tanítanék több javaslatát is megfogadta a minisztérium

Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.