Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
A szervezet azt is közölte, hogy ígéretet kaptak arra a minisztériumtól: a jövőben a köznevelési és a szakképzési tanév rendjéről szóló rendeletek legalább egy időben jelennek meg, hosszabb távon pedig egy közös szabályozás előkészítése is napirenden van.
Változik az érettségi időszak alatti digitális munkarend szabályozása is. A CKP szerint az iskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, elrendelik-e az online munkarendet az írásbeli érettségik idején.
A december 24-e ledolgozására kijelölt pótnappal kapcsolatban is pontosítják a rendeletet: a szabályozás egyértelműen kimondja majd, hogy ezen a napon nem kötelező hagyományos tanítást tartani.
A témahetek megszervezése is rugalmasabbá válik, az iskolák szabadabban dönthetnek azok időzítéséről. Emellett a pályaorientációs nap egy lazább keretek között megszervezhető témanappá alakul. Az így felszabaduló tanítás nélküli munkanapot pedig az intézmények saját belső továbbképzéseikre fordíthatják.
A CKP arról is beszámolt, hogy a rendeletben megjelenik egy új, „Diákok hangja” elnevezésű témanap. Ennek megszervezéséhez a pedagógusok külön minisztériumi segédanyagot kapnak majd. A szervezet szerint a módosítások összességében nagyobb önállóságot biztosítanak az iskoláknak a tanév megszervezésében.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az eredetileg benyújtott 2026/2027-es tanév rendjének tervezetében már szerepelt a kompetenciamérések átalakítása, melynek értelmében a páratlan évfolyamokon egyáltalán nem lesz kompetenciamérés, és hatodik évfolyamtól felfelé kivezetik a digitális kultúra és a történelem tantárgyi mérését.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, az érettségik, és meddig tart majd az első félév. A központi írásbeli pontos időpontja is szerepel a tervezetben. Arról nem beszélve, hogy a kompetenciaméréseket jelentősen átalakítják.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Teljes a csütörtöki budapesti ponthatárváró buli lineup-ja.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
92 ország 364 középiskolása mérettette meg magát.
