Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
A szervezet azt is közölte, hogy ígéretet kaptak arra a minisztériumtól: a jövőben a köznevelési és a szakképzési tanév rendjéről szóló rendeletek legalább egy időben jelennek meg, hosszabb távon pedig egy közös szabályozás előkészítése is napirenden van.
Változik az érettségi időszak alatti digitális munkarend szabályozása is. A CKP szerint az iskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, elrendelik-e az online munkarendet az írásbeli érettségik idején.
A december 24-e ledolgozására kijelölt pótnappal kapcsolatban is pontosítják a rendeletet: a szabályozás egyértelműen kimondja majd, hogy ezen a napon nem kötelező hagyományos tanítást tartani.
A témahetek megszervezése is rugalmasabbá válik, az iskolák szabadabban dönthetnek azok időzítéséről. Emellett a pályaorientációs nap egy lazább keretek között megszervezhető témanappá alakul. Az így felszabaduló tanítás nélküli munkanapot pedig az intézmények saját belső továbbképzéseikre fordíthatják.
A CKP arról is beszámolt, hogy a rendeletben megjelenik egy új, „Diákok hangja” elnevezésű témanap. Ennek megszervezéséhez a pedagógusok külön minisztériumi segédanyagot kapnak majd. A szervezet szerint a módosítások összességében nagyobb önállóságot biztosítanak az iskoláknak a tanév megszervezésében.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az eredetileg benyújtott 2026/2027-es tanév rendjének tervezetében már szerepelt a kompetenciamérések átalakítása, melynek értelmében a páratlan évfolyamokon egyáltalán nem lesz kompetenciamérés, és hatodik évfolyamtól felfelé kivezetik a digitális kultúra és a történelem tantárgyi mérését.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, az érettségik, és meddig tart majd az első félév. A központi írásbeli pontos időpontja is szerepel a tervezetben. Arról nem beszélve, hogy a kompetenciaméréseket jelentősen átalakítják.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
