Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Szerkesztőségünknek eljuttatott sajtóközleményében a Szülői Hang Közössége fontos előrelépésnek tartja az iskolai autonómia erősítését, ugyanakkor csalódott amiatt, hogy a köznevelési törvény most elfogadott módosításánál több szülői javaslatot nem vettek figyelembe.
A közlemény szerint a módosítás visszaadja a nevelőtestületek hatáskörét többek között a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a munkaterv elfogadásában, az igazgatók pedig ismét munkáltatói jogkört kapnak. A Szülői Hang azt is pozitív változásként értékeli, hogy visszaállítják a pedagógusok sztrájkjogát, ami szerintük javíthatja a tanárok érdekérvényesítő képességét.
A szervezet egyik legfontosabb kifogása az igazgatói kinevezések szabályozását érinti. A módosítás a közlemény szerint visszaállítja a nevelőtestület véleményezési jogát, a szülői közösségét azonban nem. A Szülői Hang szerint emiatt a szülők továbbra sem ismerhetik meg az igazgatói pályázatok anyagát, így azt sem, milyen tervekkel pályáznak az intézmény vezetésére a jelentkezők.
A Szülői Hang arra is emlékeztetett, hogy 2019-ben több mint negyven civil szervezettel közösen tiltakozott az ellen, hogy megszüntették a pedagógusok, a szülők és a diákok véleményezési lehetőségét az igazgatói pályázatoknál. Úgy fogalmaznak:
Nem elegendő csupán a nevelőtestület véleményét kikérni: a szülők is az iskolai közösség részei, a szülőkön is múlik az intézmény sikeres működése.
A közlemény szerint az új szabályozás alapján a szülők megismerhetik majd a nevelőtestület véleményét és az igazgatói pályázatokról tartott szavazás eredményét, miközben maguk a pályázatok továbbra sem lesznek nyilvánosak. A Szülői Hang szerint ez gyengítheti a szülők és az új intézményvezető közötti bizalmat.
A szervezet egy másik problémát is rendezett volna a törvénymódosítással: azt, hogyan kell kezelni a diákok hiányzását pedagógussztrájk idején.
A Szülői Hang álláspontja szerint ha a sztrájk alatt az iskolában nincs tanóra, csak gyermekfelügyelet, a szülőknek nem kellene kötelezően iskolába vinniük a gyereküket. A szervezet szerint a korábbi sztrájkok idején ebből több konfliktus is adódott, mert az intézményvezetők eltérően kezelték, hogy a szülők által igazolható hiányzási keret felhasználása nélkül otthon maradhatnak-e a diákok. Ezért azt szerették volna, ha a kérdést törvényi szinten rendezik, javaslatuk azonban állításuk szerint nem került be a módosításba.
A Szülői Hang azt írja, hogy észrevételeiket a kormánynak és a parlament oktatási bizottsági tagjainak is elküldték, de egy köszönetnyilvánításon kívül nem kaptak érdemi választ.
A szervezet szerint más, az iskolák autonóm és demokratikus működését érintő javaslataikat sem vették figyelembe. Hozzátették, hogy a Civil Közoktatási Platform hasonló témájú észrevételeire sem érkezett érdemi reakció.
A közleményben ugyanakkor megjegyzik, hogy más ügyekben tapasztalnak kormányzati nyitottságot a civil szervezetek felé, és a Szülői Hang képviselői korábban személyesen is egyeztethettek az oktatási és gyermekügyi miniszterrel. A mostani törvénymódosítás esetében azonban úgy látják, hogy a szülőket érintő kérdésekről nem alakult ki valódi társadalmi párbeszéd. A Szülői Hang ezért azt kéri a kormánytól, hogy mielőbb korrigálja a törvénymódosítás általuk problémásnak tartott pontjait.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
