Szülői Hang: Nem vették figyelembe a szülők szempontjait a köznevelési törvény módosításánál

Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.

Szerkesztőségünknek eljuttatott sajtóközleményében a Szülői Hang Közössége fontos előrelépésnek tartja az iskolai autonómia erősítését, ugyanakkor csalódott amiatt, hogy a köznevelési törvény most elfogadott módosításánál több szülői javaslatot nem vettek figyelembe.

A közlemény szerint a módosítás visszaadja a nevelőtestületek hatáskörét többek között a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a munkaterv elfogadásában, az igazgatók pedig ismét munkáltatói jogkört kapnak. A Szülői Hang azt is pozitív változásként értékeli, hogy visszaállítják a pedagógusok sztrájkjogát, ami szerintük javíthatja a tanárok érdekérvényesítő képességét.

Az igazgatói pályázatoknál hiányolják a szülők beleszólását

A szervezet egyik legfontosabb kifogása az igazgatói kinevezések szabályozását érinti. A módosítás a közlemény szerint visszaállítja a nevelőtestület véleményezési jogát, a szülői közösségét azonban nem. A Szülői Hang szerint emiatt a szülők továbbra sem ismerhetik meg az igazgatói pályázatok anyagát, így azt sem, milyen tervekkel pályáznak az intézmény vezetésére a jelentkezők.

A Szülői Hang arra is emlékeztetett, hogy 2019-ben több mint negyven civil szervezettel közösen tiltakozott az ellen, hogy megszüntették a pedagógusok, a szülők és a diákok véleményezési lehetőségét az igazgatói pályázatoknál. Úgy fogalmaznak:

Nem elegendő csupán a nevelőtestület véleményét kikérni: a szülők is az iskolai közösség részei, a szülőkön is múlik az intézmény sikeres működése.

A közlemény szerint az új szabályozás alapján a szülők megismerhetik majd a nevelőtestület véleményét és az igazgatói pályázatokról tartott szavazás eredményét, miközben maguk a pályázatok továbbra sem lesznek nyilvánosak. A Szülői Hang szerint ez gyengítheti a szülők és az új intézményvezető közötti bizalmat.

A sztrájk alatti hiányzásokat is szabályozták volna

A szervezet egy másik problémát is rendezett volna a törvénymódosítással: azt, hogyan kell kezelni a diákok hiányzását pedagógussztrájk idején.

A Szülői Hang álláspontja szerint ha a sztrájk alatt az iskolában nincs tanóra, csak gyermekfelügyelet, a szülőknek nem kellene kötelezően iskolába vinniük a gyereküket. A szervezet szerint a korábbi sztrájkok idején ebből több konfliktus is adódott, mert az intézményvezetők eltérően kezelték, hogy a szülők által igazolható hiányzási keret felhasználása nélkül otthon maradhatnak-e a diákok. Ezért azt szerették volna, ha a kérdést törvényi szinten rendezik, javaslatuk azonban állításuk szerint nem került be a módosításba.

Hiányolják az érdemi párbeszédet

A Szülői Hang azt írja, hogy észrevételeiket a kormánynak és a parlament oktatási bizottsági tagjainak is elküldték, de egy köszönetnyilvánításon kívül nem kaptak érdemi választ.

A szervezet szerint más, az iskolák autonóm és demokratikus működését érintő javaslataikat sem vették figyelembe. Hozzátették, hogy a Civil Közoktatási Platform hasonló témájú észrevételeire sem érkezett érdemi reakció.

A közleményben ugyanakkor megjegyzik, hogy más ügyekben tapasztalnak kormányzati nyitottságot a civil szervezetek felé, és a Szülői Hang képviselői korábban személyesen is egyeztethettek az oktatási és gyermekügyi miniszterrel. A mostani törvénymódosítás esetében azonban úgy látják, hogy a szülőket érintő kérdésekről nem alakult ki valódi társadalmi párbeszéd. A Szülői Hang ezért azt kéri a kormánytól, hogy mielőbb korrigálja a törvénymódosítás általuk problémásnak tartott pontjait.

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.