Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek, több mozgás és iskolán kívüli programok is szerepelnek abban a 14 pontos szakmai javaslatcsomagban, amelyet Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár juttatott el az általános iskolákhoz – derül ki Lannert Judit oktatási miniszter Facebook-bejegyzéséből.

A javaslatok elsősorban az alsó tagozatos oktatás rugalmasabbá és gyerekközpontúbbá tételét célozzák. Az iskolák saját lehetőségeikhez, illetve a helyi közösség igényeihez igazodva dönthetnek arról, hogy mely elemeket vezetik be a 2026. szeptember 1-jén kezdődő tanévtől.

A csomag részeként az intézmények rugalmasabb napkezdést és tanulásszervezést alakíthatnak ki, több mozgást és hosszabb szüneteket iktathatnak be a tanítási napba, valamint komplex tantárgyi és projektnapokat is szervezhetnek. A javaslatok között szerepel az iskolán kívüli, tapasztalati tanulás erősítése és a fejlesztő értékelés nagyobb szerepe is.

Emellett az ajánlások szerint több helyet kaphat a mindennapos mese és felolvasás, a művészeti és kreatív tevékenység, valamint a közös élmények. A cél egy biztonságosabb és támogatóbb iskolai környezet kialakítása is.

Az a célunk, hogy olyan gyakorlati lehetőségeket kínáljunk a pedagógusoknak, iskoláknak, amelyek csökkenthetik a gyermekek felesleges terhelését, és több teret adhatnak a mozgásnak, az alkotásnak, a tapasztalatszerzésnek és az egyéni fejlődésnek

– írta Lannert Judit.

A miniszter szerint az iskola első évei meghatározók abban, hogyan viszonyulnak később a diákok a tanuláshoz, ezért azt szeretnék, ha az alsó tagozat nagyobb hangsúlyt helyezne a kíváncsiságra, a felfedezésre és az örömteli tanulásra.

A jó iskola nemcsak tudást ad, hanem kíváncsiságot ébreszt, önbizalmat épít és közösséget teremt

– fogalmazott.

Az iskolavezetőket és pedagógusokat arra kérik, hogy a következő tanév tervezésekor vizsgálják meg, a 14 pontos csomag mely elemeit tudják saját intézményükben alkalmazni. A bejegyzés szerint ugyanis a változtatásokat nem egységesen kívánják bevezetni: az iskolák a saját körülményeikhez és a diákok igényeihez igazíthatják azokat.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.