A parlamentben vitáztak a közneveléssel összefüggő törvények módosításáról. Ahogyan korábban megírtuk, a javaslat nagyobb szakmai és szervezeti autonómiát adna a tankerületi fenntartású intézményeknek, bővítené az igazgatók munkáltatói jogköreit, és több korábban elvett véleményezési és egyetértési jogot adna vissza a nevelőtestületeknek. Emellett változnának a pedagógussztrájkok szabályai is.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a parlamenti vitában azt hangsúlyozta, hogy a módosítás egyik célja, hogy a pedagógusok ismét ténylegesen élhessenek a sztrájkjogukkal. A még elégséges szolgáltatás szabályozásával szerinte egyszerre kell biztosítani a gyerekek és a tanulók jogait, valamint a munkabeszüntetés lehetőségét.
„A törvényjavaslat helyreállítja a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogait, ami reményeink szerint legalább részben orvosolja azokat a bűnöket, amelyeket az Orbán-kormány elkövetett a pedagógusok ellen” – fogalmazott.
Mi történik az érettségizőkkel sztrájk idején?
A Fidesz és a KDNP felszólalói elsősorban azt tartották aggályosnak, hogy szerintük a módosítás nem ad elegendő garanciát a diákok, különösen az érettségire készülők számára. A fideszes Czirbus Gábor ezért azt javasolta, hogy sztrájk esetén az érettségi tantárgyak tanóráinak 100 százalékát meg kelljen tartani.
„A továbbtanulási esélyeik nem függhetnek attól, hogy egy adott időszakban milyen hosszú vagy milyen időpontban zajló sztrájkra kerül sor” – érvelt.
A KDNP részéről Máthé Zsuzsa szintén az érettségizők felkészítését és a gyermekfelügyelet szabályait kifogásolta. Szerinte az érettségizők felkészítésére vonatkozó garanciákat „az egész iskolai évre ki kellene terjeszteni”, hiszen egy felvételi eljárás során senki sem hivatkozhat arra, hogy az adott időszakban sztrájk volt. A gyermekfelügyeletet pedig délután 17 óráig biztosította volna, tekintettel a szülők munkahelyi elfoglaltságára.
Máthé az akár ötven gyerek összevont csoportban történő felügyeletét is aggályosnak nevezte, különösen a kisebb gyerekek esetében. A törvényjavaslatot ugyanakkor több ponton támogathatónak tartotta, de azt mondta, „fél szívvel tudnánk támogatni”, ezért a KDNP várhatóan a tartózkodás mellett dönt.
Érdekesség, hogy a PDSZ éppen az ellenkező oldalról bírálta ugyanezt a szabályozást. A szakszervezet korábban azt javasolta, hogy sztrájk alatt egyáltalán ne legyen tanítás, és kifogásolta azt is, hogy a tervezet bizonyos esetekben kötelezővé tenné az érettségire felkészítő órák megtartását. Ezt a javaslatukat az Országgyűlés Oktatási Bizottsága nem támogatta.
A gyermekfelügyeletről is vita volt
A Fidesz a sztrájk alatti gyermekfelügyelet szabályain is változtatott volna. A törvényjavaslat szerint reggel 7 és délután 3 óra között kellene biztosítani a felügyeletet, a fideszes képviselő azonban azt javasolta, hogy az óvodákban továbbra is napi nyolc órában, az általános iskolákban pedig délután öt óráig legyen kötelező. Szerinte a tervezett szabály nehéz helyzetbe hozhatja a dolgozó szülőket.
A PDSZ korábban ezen a ponton is nagyobb mozgásteret szeretett volna a sztrájkolóknak: azt javasolták, hogy ahol erre lehetőség van, a gyermekfelügyeletet más intézményekben biztosítsák, ezt azonban szintén nem támogatta az Oktatási Bizottság.
A vita végén Lannert Judit azt hangsúlyozta, hogy a mostani törvénymódosítás csak az első, rövid távon megtehető lépések egyike, miközben az oktatási rendszer átalakításán hosszabb távon is dolgoznak.
Olyan rövid távú intézkedések ezek, amelyek azonnal javítják az oktatásban dolgozók helyzetét. Természetesen vannak további olyan kérdések, amelyek csak hosszabb távon oldhatók meg. Az oktatás ugyanis azon területek közé tartozik, amelyen csak fokozatosan, lépésről lépésre lehet javítani, és hosszú távon válhat majd valóban jól működő rendszerré
– mondta Lannert, hozzátéve, hogy ez a hosszú távú stratégiai munka már zajlik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.