Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A köznevelési törvény módosítását célzó javaslatot kedden nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Korábban írtunk már róla, hogy több, a pedagógusok által régóta szorgalmazott változtatást vezetnének be a köznevelésben: ismét a tantestületek dönthetnének a pedagógiai programról, a házirendről és az éves munkatervről, bővülnének az iskolaigazgatók munkáltatói jogkörei, valamint módosulnának a szakszervezeti és sztrájkszabályok is.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat külön fejezetben tért ki a köznevelésben dolgozók sztrájkjogának kérdésére. Szabályozná a köznevelésben biztosítandó úgynevezett még elégséges szolgáltatást, vagyis azt, hogy sztrájk idején milyen feladatokat kell mindenképpen ellátni az iskolákban és óvodákban.
A javaslat indoklása szerint a módosítás célja, hogy megszüntesse a köznevelésben dolgozók sztrájkjogát korlátozó akadályokat, miközben továbbra is biztosítsa a gyerekek fejlődéshez és művelődéshez való jogát.
A törvényjavaslat szerint sztrájk idején továbbra is biztosítani kellene:
A gyerekfelügyeletet szükség esetén más, azonos fenntartóhoz tartozó intézményben vagy összevont csoportokban is meg lehetne szervezni, az SNI-s tanulók esetében azonban erre nem lenne lehetőség.
A tervezet külön kitér az érettségi előtt álló diákokra is. Eszerint ha a sztrájkra az érettségi vizsgák előtti 90 napban kerül sor, és a munkabeszüntetés összesen öt munkanapnál hosszabb ideig tart, akkor a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráinak száz százalékát meg kellene tartani.
A javaslat részletesen szabályozná a sztrájk előkészítésének menetét is. A helyi sztrájkbizottságnak legkésőbb öt munkanappal a munkabeszüntetés előtt kellene tájékoztatnia az iskola igazgatóját a sztrájk szándékáról, majd három munkanappal korábban arról is, várhatóan kik és milyen létszámban vesznek részt benne.
Az igazgatónak ezt követően el kellene készítenie a még elégséges szolgáltatás biztosításához szükséges munkabeosztást, és legkésőbb két munkanappal a sztrájk előtt a szülőket is tájékoztatnia kellene a munkabeszüntetés várható részleteiről, illetve arról, hogyan biztosítják a gyerekek felügyeletét.
A törvényjavaslat azt is kimondaná, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkoló pedagógust. Az így végzett munkára arányos illetmény vagy munkabér járna. Ugyanakkor a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra ezek az előzetes szervezési szabályok nem vonatkoznának.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat több elemét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is üdvözölte, de nem hiánytalanul. A szervezet szerint további módosítások lennének szükségesek. Szerintük egyértelműen rögzíteni kellene, hogy sztrájk idején nem írható elő tanítási kötelezettség, mert ez aránytalanul korlátozza a sztrájkjog gyakorlását. Azt is kifogásolják, hogy a tervezet továbbra is kötelező feladatként írná elő az érettségire való felkészítést a munkabeszüntetés idején, szerintük ugyanis ez nem minden esetben indokolja a sztrájkjog korlátozását. A PDSZ emellett fontosnak tartja azt is, hogy a szabályozás ne nehezítse meg a kétórás figyelmeztető sztrájk megtartását.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
