Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A köznevelési törvény módosítását célzó javaslatot kedden nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Korábban írtunk már róla, hogy több, a pedagógusok által régóta szorgalmazott változtatást vezetnének be a köznevelésben: ismét a tantestületek dönthetnének a pedagógiai programról, a házirendről és az éves munkatervről, bővülnének az iskolaigazgatók munkáltatói jogkörei, valamint módosulnának a szakszervezeti és sztrájkszabályok is.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat külön fejezetben tért ki a köznevelésben dolgozók sztrájkjogának kérdésére. Szabályozná a köznevelésben biztosítandó úgynevezett még elégséges szolgáltatást, vagyis azt, hogy sztrájk idején milyen feladatokat kell mindenképpen ellátni az iskolákban és óvodákban.
A javaslat indoklása szerint a módosítás célja, hogy megszüntesse a köznevelésben dolgozók sztrájkjogát korlátozó akadályokat, miközben továbbra is biztosítsa a gyerekek fejlődéshez és művelődéshez való jogát.
A törvényjavaslat szerint sztrájk idején továbbra is biztosítani kellene:
A gyerekfelügyeletet szükség esetén más, azonos fenntartóhoz tartozó intézményben vagy összevont csoportokban is meg lehetne szervezni, az SNI-s tanulók esetében azonban erre nem lenne lehetőség.
A tervezet külön kitér az érettségi előtt álló diákokra is. Eszerint ha a sztrájkra az érettségi vizsgák előtti 90 napban kerül sor, és a munkabeszüntetés összesen öt munkanapnál hosszabb ideig tart, akkor a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráinak száz százalékát meg kellene tartani.
A javaslat részletesen szabályozná a sztrájk előkészítésének menetét is. A helyi sztrájkbizottságnak legkésőbb öt munkanappal a munkabeszüntetés előtt kellene tájékoztatnia az iskola igazgatóját a sztrájk szándékáról, majd három munkanappal korábban arról is, várhatóan kik és milyen létszámban vesznek részt benne.
Az igazgatónak ezt követően el kellene készítenie a még elégséges szolgáltatás biztosításához szükséges munkabeosztást, és legkésőbb két munkanappal a sztrájk előtt a szülőket is tájékoztatnia kellene a munkabeszüntetés várható részleteiről, illetve arról, hogyan biztosítják a gyerekek felügyeletét.
A törvényjavaslat azt is kimondaná, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkoló pedagógust. Az így végzett munkára arányos illetmény vagy munkabér járna. Ugyanakkor a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra ezek az előzetes szervezési szabályok nem vonatkoznának.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat több elemét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is üdvözölte, de nem hiánytalanul. A szervezet szerint további módosítások lennének szükségesek. Szerintük egyértelműen rögzíteni kellene, hogy sztrájk idején nem írható elő tanítási kötelezettség, mert ez aránytalanul korlátozza a sztrájkjog gyakorlását. Azt is kifogásolják, hogy a tervezet továbbra is kötelező feladatként írná elő az érettségire való felkészítést a munkabeszüntetés idején, szerintük ugyanis ez nem minden esetben indokolja a sztrájkjog korlátozását. A PDSZ emellett fontosnak tartja azt is, hogy a szabályozás ne nehezítse meg a kétórás figyelmeztető sztrájk megtartását.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
