Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A köznevelési törvény módosítását célzó javaslatot kedden nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Korábban írtunk már róla, hogy több, a pedagógusok által régóta szorgalmazott változtatást vezetnének be a köznevelésben: ismét a tantestületek dönthetnének a pedagógiai programról, a házirendről és az éves munkatervről, bővülnének az iskolaigazgatók munkáltatói jogkörei, valamint módosulnának a szakszervezeti és sztrájkszabályok is.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat külön fejezetben tért ki a köznevelésben dolgozók sztrájkjogának kérdésére. Szabályozná a köznevelésben biztosítandó úgynevezett még elégséges szolgáltatást, vagyis azt, hogy sztrájk idején milyen feladatokat kell mindenképpen ellátni az iskolákban és óvodákban.
A javaslat indoklása szerint a módosítás célja, hogy megszüntesse a köznevelésben dolgozók sztrájkjogát korlátozó akadályokat, miközben továbbra is biztosítsa a gyerekek fejlődéshez és művelődéshez való jogát.
A törvényjavaslat szerint sztrájk idején továbbra is biztosítani kellene:
A gyerekfelügyeletet szükség esetén más, azonos fenntartóhoz tartozó intézményben vagy összevont csoportokban is meg lehetne szervezni, az SNI-s tanulók esetében azonban erre nem lenne lehetőség.
A tervezet külön kitér az érettségi előtt álló diákokra is. Eszerint ha a sztrájkra az érettségi vizsgák előtti 90 napban kerül sor, és a munkabeszüntetés összesen öt munkanapnál hosszabb ideig tart, akkor a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráinak száz százalékát meg kellene tartani.
A javaslat részletesen szabályozná a sztrájk előkészítésének menetét is. A helyi sztrájkbizottságnak legkésőbb öt munkanappal a munkabeszüntetés előtt kellene tájékoztatnia az iskola igazgatóját a sztrájk szándékáról, majd három munkanappal korábban arról is, várhatóan kik és milyen létszámban vesznek részt benne.
Az igazgatónak ezt követően el kellene készítenie a még elégséges szolgáltatás biztosításához szükséges munkabeosztást, és legkésőbb két munkanappal a sztrájk előtt a szülőket is tájékoztatnia kellene a munkabeszüntetés várható részleteiről, illetve arról, hogyan biztosítják a gyerekek felügyeletét.
A törvényjavaslat azt is kimondaná, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkoló pedagógust. Az így végzett munkára arányos illetmény vagy munkabér járna. Ugyanakkor a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra ezek az előzetes szervezési szabályok nem vonatkoznának.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat több elemét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is üdvözölte, de nem hiánytalanul. A szervezet szerint további módosítások lennének szükségesek. Szerintük egyértelműen rögzíteni kellene, hogy sztrájk idején nem írható elő tanítási kötelezettség, mert ez aránytalanul korlátozza a sztrájkjog gyakorlását. Azt is kifogásolják, hogy a tervezet továbbra is kötelező feladatként írná elő az érettségire való felkészítést a munkabeszüntetés idején, szerintük ugyanis ez nem minden esetben indokolja a sztrájkjog korlátozását. A PDSZ emellett fontosnak tartja azt is, hogy a szabályozás ne nehezítse meg a kétórás figyelmeztető sztrájk megtartását.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
