Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
A PDSZ múlt pénteken közzétett blogbejegyzésében több ponton is üdvözli a tervezett módosításokat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a köznevelési rendszer működését érintő legfontosabb kérdések közül több továbbra is rendezetlen marad.
A szakszervezet pozitív változásnak tartja, hogy a tervezet megszüntetné a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonásának és átutalásának tilalmát. A PDSZ szerint a korábbi szabályozás „a szakszervezeti működés szempontjából ellehetetlenítő hatású volt”, ezért az új rendelkezést fontos előrelépésnek tartják a szakszervezeti működés gyakorlati feltételeinek biztosítása szempontjából. Úgy vélik, a módosítás jelentősen megkönnyítheti a tagdíjfizetés adminisztrációját, és hozzájárulhat a szervezetek stabil működéséhez.
A sztrájkokkal kapcsolatos szabályok enyhítését szintén üdvözli a szakszervezet, ugyanakkor szerintük további változtatásokra lenne szükség. A véleményük szerint egyértelműen rögzíteni kellene, hogy sztrájk alatt nem írható elő tanítási kötelezettség, mert ez „a sztrájkjog gyakorlását aránytalanul korlátozza”.
A PDSZ azt is kifogásolja, hogy az érettségire való felkészítést a jogalkotó továbbra is a sztrájk idején ellátandó kötelező feladatok közé sorolná. Szerintük ezek a tevékenységek nem minden esetben tekinthetők olyan feladatnak, amely indokolná a sztrájkjog korlátozását. A szervezet szerint különösen fontos, hogy a szabályozás ne akadályozza a kétórás figyelmeztető sztrájk megtartását sem.
A jogintézmény céljával ellentétes minden olyan értelmezés vagy szabályozási megoldás, amely a figyelmeztető sztrájk gyakorlati megvalósulását ellehetetleníti vagy aránytalanul korlátozza
– írják.
A PDSZ üdvözli, hogy a tervezet visszaállítaná a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleményezési eljárást. Szerintük ez „fontos előrelépés a korábbi, erősen centralizált szabályozáshoz képest”, ugyanakkor azt javasolják, hogy az alkalmazotti közösség minden esetben titkos szavazással nyilváníthasson véleményt. A szakszervezet szerint a nyílt szavazás vagy az intézményenként eltérő eljárás „torzíthatja a döntési folyamatot, és befolyásolhatja a véleménynyilvánítás szabadságát”.
Pozitívumként értékelik azt is, hogy a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv tartalmáról ismét elsősorban helyi szinten születhetne döntés. A szakszervezet úgy véli, hogy ezek az intézményi autonómia alapdokumentumai, ezért a fenntartó egyetértési joga csak a többletköltséggel járó kérdésekre terjedhetne ki.
A pozitív elemek mellett a szakszervezet egyik legerősebb kritikája az egyeztetések hiányát érinti. A szakszervezet szerint „erősen kifogásolható”, hogy a tervezet társadalmi egyeztetését nem előzte meg előzetes szakszervezeti konzultáció. A szervezet álláspontja szerint ez nemcsak a szociális párbeszéd elvével, hanem az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségekkel is ellentétes. Úgy fogalmaznak:
Szükségesnek tartjuk, hogy a jogalkotó visszatérjen a korai, koncepcionális egyeztetési fázisban történő bevonáshoz, és a szakszervezeteket partnerként kezelje a jogszabályalkotás teljes folyamatában.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt – többek között ez is szerepel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szakképzésre vonatkozó követelései között.
A szakszervezet külön fejezetben bírálja a közalkalmazotti tanácsok rendszerének visszaállítását. Szerintük a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy ezek a szervezetek nem a munkavállalói érdekérvényesítést erősítették, hanem „a szakszervezetek szerepének háttérbe szorítását eredményezték”. A PDSZ ezért a jelenlegi javaslatot egyértelműen „visszalépésnek” tekinti.
A tervezet szerint az országos érdekegyeztetésben való részvételhez a szakszervezeteknek bizonyos reprezentativitási feltételeknek kellene megfelelniük. Bár a korábbi 10 százalékos küszöböt 2 százalékra csökkentenék, a PDSZ szerint maga a korlátozás sem indokolt. A szervezet arra hivatkozik, hogy a Munka törvénykönyve sem alkalmaz hasonló feltételt, és szerintük semmilyen gyakorlati probléma nem indokolja a korlátozás bevezetését.
A PDSZ kifogásolja azt is, hogy több, korábban sokat bírált elemhez nem nyúlna hozzá a jogalkotó. Ide tartozik a Nemzeti Pedagógus Kar szerepének változatlan fenntartása, valamint a jogellenes felmentések jogkövetkezményeinek korlátozása. A szakszervezet szerint ezek a szabályok sértik a munkavállalói jogorvoslathoz és helyreállításhoz fűződő alapelveket.
A dokumentum egyik leghosszabb része az állami fenntartású köznevelési rendszer jövőjével foglalkozik. A PDSZ szerint a tervezetből az látszik, hogy a korábban felvetett decentralizáció helyett a tankerületi központok hatáskörei lényegében változatlanok maradnának.
A szakszervezet szerint nem indokolt a jelenlegi, erősen centralizált rendszer fenntartása, és az intézményvezetőknek érdemi munkáltatói jogköröket kellene kapniuk. Külön problémának tartják, hogy a tervezet nem rendezi egyértelműen, ki számít az intézményvezetők munkáltatójának. A szakszervezet szerint világosabb, decentralizáltabb fenntartói és munkáltatói struktúrára lenne szükség, amely nagyobb autonómiát biztosít az intézményvezetőknek, és felülvizsgálja a tankerületi központok jelenlegi jogosítványait.
Ez a bizonytalanság nem felel meg a kiszámítható közszolgálati foglalkoztatás követelményeinek.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Elkezdődött a nyári szünet, ezzel együtt pedig az első komoly nyári hőhullám is megérkezett. A rendkívüli meleg miatt szombattól kedd éjfélig hőségriadó van érvényben, ami leginkább a kisgyerekek egészségét veszélyeztetheti.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
