„Ki fizeti a múzeumlátogatást és a tanárok pluszmunkáját?” – a PSZ szerint sok a nyitott kérdés az alsósokat érintő javaslatcsomag körül

Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.

„Összességében támogatjuk ezeket a javaslatokat, és tényleg előremozdítják az oktatást” – mondta az Eduline-nak Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a minisztérium által közzétett, alsó tagozatosokat érintő 14 pontos javaslatcsomagról.

A PSZ ugyanakkor egyelőre nem adott ki hivatalos állásfoglalást a csomagról. Tóth szerint bár több elképzelés iránya támogatható, számos kérdés nyitva maradt, mindenekelőtt az, hogyan igazítják majd hozzájuk a jogszabályokat, és miből finanszírozzák a megvalósításukat.

A 35 perces óra önmagában nem oldja meg a problémát

A javaslatcsomag egyik legtöbbet emlegetett eleme a 35 perces tanórák lehetősége. Tóth Tünde szerint azonban az órák tízperces rövidítése csak akkor működhet, ha az oktatás tartalmi szabályozása is alkalmazkodik hozzá:

Az a kérdés, hogy a Nemzeti alaptanterv változik-e ennek megfelelően. Például rugalmasabbá válik-e az alsó tagozatban ahhoz, hogy mindezt kivitelezni lehessen.

A PSZ alelnöke szerint éppen ezért egyelőre nem látszik pontosan a javaslat technikai megvalósítása. Ahhoz ugyanis, hogy az elképzelések valóban működjenek az iskolákban, szerinte a NAT-ot is rugalmasabbá kell tenni, és meg kell teremteni a megfelelő jogszabályi környezetet. Ez azért is fontos kérdés, mert a tananyag mennyiségének változatlanul hagyása mellett a rövidebb tanórák nem feltétlenül jelentenének kisebb terhelést a gyerekeknek és a pedagógusoknak.

Ki fizeti a múzeumlátogatást és a pluszmunkát?

A javaslatok között több olyan elem is szerepel, amely az iskolán kívüli programokra, a rugalmasabb oktatásra és az élményalapú tanulásra helyezné a hangsúlyt. Tóth szerint ezekkel az elképzelésekkel alapvetően nincs probléma, sőt sok pedagógus eddig is hasonló módszerekkel próbálta színesebbé tenni a tanítást. A kérdés szerinte sokkal inkább az, hogy az ehhez szükséges többletforrásokat ki biztosítja. Egy kisebb település iskolájának például már az is jelentős költséget jelenthet, ha a diákokat egy közeli nagyobb város múzeumába vinnék.

„Nem láttunk semmiféle konkrétumot arra vonatkozóan, hogy miből fogják finanszírozni mondjuk a múzeumlátogatásokat, kirándulásokat” – mondta. Ráadásul az ilyen programok nemcsak pénzbe, hanem munkaidőbe is kerülnek. Előzetesen egyeztetni és szervezni kell őket, megfelelő számú kísérőre lehet szükség, miközben egyes intézményekben már most sem biztos, hogy rendelkezésre áll ehhez elegendő dolgozó. A PSZ szerint ezért azt is tisztázni kellene, hogyan fizetik ki a pedagógusok többletmunkáját, és milyen forrásból fedezik az új programok költségeit.

Egyeztetni kellett volna a szakszervezetekkel

Tóth Tünde az interjúban azt is kifogásolta, hogy a javaslatcsomagról nem történt előzetes egyeztetés a szakszervezetekkel. Kiemelte:

Mivel többletadminisztrációs terhekkel, többletfeladatokkal is járhat együtt, ezeket mind-mind egyeztetni kellett volna a munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel is, és az anyagi fedezetet kitalálni rá.

A PSZ alelnöke szerint bár vannak találkozók és konzultációk az oktatási szereplőkkel, az intézményesített érdekegyeztetés keretei egyelőre nem látszanak. Vagyis nincs egyértelműen meghatározva, hogy például egy jogszabály vagy oktatáspolitikai intézkedés előkészítésekor mely szervezeteket, milyen formában és a folyamat mely pontján vonják be.

„Találkozások vannak, beszélgetések vannak, de olyat, hogy az érintett szereplőket egyszerre egy asztalhoz ültessék, nem igazán tapasztalunk még. Ezt mindenképpen helyre kell állítani” – mondta.

Tóth szerint problémát okozhat, ha az intézményeknek úgy kell az új ajánlásokhoz igazítaniuk a működésüket, hogy közben a jogszabályi környezet még nem változott meg. A PSZ alelnöke hangsúlyozta: értik és támogatják a javaslatok mögötti szándékot, de a megvalósítás jogszabályi és pénzügyi szempontból is alaposabb előkészítést igényel.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.