Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
„Összességében támogatjuk ezeket a javaslatokat, és tényleg előremozdítják az oktatást” – mondta az Eduline-nak Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a minisztérium által közzétett, alsó tagozatosokat érintő 14 pontos javaslatcsomagról.
A PSZ ugyanakkor egyelőre nem adott ki hivatalos állásfoglalást a csomagról. Tóth szerint bár több elképzelés iránya támogatható, számos kérdés nyitva maradt, mindenekelőtt az, hogyan igazítják majd hozzájuk a jogszabályokat, és miből finanszírozzák a megvalósításukat.
A javaslatcsomag egyik legtöbbet emlegetett eleme a 35 perces tanórák lehetősége. Tóth Tünde szerint azonban az órák tízperces rövidítése csak akkor működhet, ha az oktatás tartalmi szabályozása is alkalmazkodik hozzá:
Az a kérdés, hogy a Nemzeti alaptanterv változik-e ennek megfelelően. Például rugalmasabbá válik-e az alsó tagozatban ahhoz, hogy mindezt kivitelezni lehessen.
A PSZ alelnöke szerint éppen ezért egyelőre nem látszik pontosan a javaslat technikai megvalósítása. Ahhoz ugyanis, hogy az elképzelések valóban működjenek az iskolákban, szerinte a NAT-ot is rugalmasabbá kell tenni, és meg kell teremteni a megfelelő jogszabályi környezetet. Ez azért is fontos kérdés, mert a tananyag mennyiségének változatlanul hagyása mellett a rövidebb tanórák nem feltétlenül jelentenének kisebb terhelést a gyerekeknek és a pedagógusoknak.
A javaslatok között több olyan elem is szerepel, amely az iskolán kívüli programokra, a rugalmasabb oktatásra és az élményalapú tanulásra helyezné a hangsúlyt. Tóth szerint ezekkel az elképzelésekkel alapvetően nincs probléma, sőt sok pedagógus eddig is hasonló módszerekkel próbálta színesebbé tenni a tanítást. A kérdés szerinte sokkal inkább az, hogy az ehhez szükséges többletforrásokat ki biztosítja. Egy kisebb település iskolájának például már az is jelentős költséget jelenthet, ha a diákokat egy közeli nagyobb város múzeumába vinnék.
„Nem láttunk semmiféle konkrétumot arra vonatkozóan, hogy miből fogják finanszírozni mondjuk a múzeumlátogatásokat, kirándulásokat” – mondta. Ráadásul az ilyen programok nemcsak pénzbe, hanem munkaidőbe is kerülnek. Előzetesen egyeztetni és szervezni kell őket, megfelelő számú kísérőre lehet szükség, miközben egyes intézményekben már most sem biztos, hogy rendelkezésre áll ehhez elegendő dolgozó. A PSZ szerint ezért azt is tisztázni kellene, hogyan fizetik ki a pedagógusok többletmunkáját, és milyen forrásból fedezik az új programok költségeit.
Tóth Tünde az interjúban azt is kifogásolta, hogy a javaslatcsomagról nem történt előzetes egyeztetés a szakszervezetekkel. Kiemelte:
Mivel többletadminisztrációs terhekkel, többletfeladatokkal is járhat együtt, ezeket mind-mind egyeztetni kellett volna a munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel is, és az anyagi fedezetet kitalálni rá.
A PSZ alelnöke szerint bár vannak találkozók és konzultációk az oktatási szereplőkkel, az intézményesített érdekegyeztetés keretei egyelőre nem látszanak. Vagyis nincs egyértelműen meghatározva, hogy például egy jogszabály vagy oktatáspolitikai intézkedés előkészítésekor mely szervezeteket, milyen formában és a folyamat mely pontján vonják be.
„Találkozások vannak, beszélgetések vannak, de olyat, hogy az érintett szereplőket egyszerre egy asztalhoz ültessék, nem igazán tapasztalunk még. Ezt mindenképpen helyre kell állítani” – mondta.
Tóth szerint problémát okozhat, ha az intézményeknek úgy kell az új ajánlásokhoz igazítaniuk a működésüket, hogy közben a jogszabályi környezet még nem változott meg. A PSZ alelnöke hangsúlyozta: értik és támogatják a javaslatok mögötti szándékot, de a megvalósítás jogszabályi és pénzügyi szempontból is alaposabb előkészítést igényel.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
