35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
„Legyen élmény a tanulás!” címmel juttatta el az iskoláknak Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár az alsó tagozat gyermekközpontú megújítását célzó javaslatcsomagot. A dokumentum összesen 14 területen fogalmaz meg ajánlásokat. Ezek az iskolai nap szinte minden részét érintik a reggeli érkezéstől és a tanórák hosszától kezdve a házi feladaton és az értékelésen át egészen a délutáni foglalkozásokig.
Az ajánlások mellett az intézmények konkrét teendőket is kaptak: több ponton a házirend, az SZMSZ vagy a pedagógiai program felülvizsgálatára, az órarend és az éves munkaterv átalakítására, illetve a szülők tájékoztatására is szükség lehet.
Az egyik legfontosabb változás a tanórák hosszát és szervezését érintheti. A minisztérium javaslatcsomagjának szövege szerint a cél a gyerekek figyelmi terhelésének mérséklése és az elmélyült, tevékenységalapú tanulás feltételeinek megteremtése:
Az iskola vizsgálja meg a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségét.
Ez nemcsak a tanórák hosszát érintheti. Az alsó tagozatos munkaközösségeknek ki kellene dolgozniuk az alkalmazott óraszervezési modellt, az intézményeknek pedig át kellene vezetniük azt a tantárgyfelosztásban, az órarendben és az éves munkatervben. Tartós szervezési változás esetén a pedagógiai program módosítására is szükség lehet.
"A gyerekek képtelenek 45 percen át ülni és figyelni”
A tanórák mellett az iskolai szüneteket is újragondolnák. A javaslat szerint több időt kellene biztosítani arra, hogy a gyerekek napközben fizikailag és mentálisan is regenerálódhassanak. A minisztérium ajánlása szerint „az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, valamint szükség szerint mese-, csendes vagy pihenőidőt.”
Ehhez az intézményeknek felül kellene vizsgálniuk a csengetési rendet és az étkezés megszervezését, a hosszabb szünetek, valamint az ebéd- és pihenőidő szabályait pedig a házirendbe is be kellene építeniük. Már a reggeli érkezést is nyugodtabbá tennék. A tanítás előtt ráhangoló idősávot alakíthatnának ki, amelyben beszélgetőkör, közös olvasás, mesehallgatás, csendes érkezés vagy mozgásos tevékenység kaphatna helyet.
A házi feladatokkal kapcsolatban a javaslat célja a gyerekek délutáni és családi idejének védelme, illetve az, hogy az otthoni gyakorlás önállóan teljesíthető és valóban fejlesztő legyen. A javaslat szerint az iskolák pedagógiai programjában meg kellene határozni az alsó tagozatos házi feladatok mennyiségi és minőségi korlátait, a pontos megfogalmazás szerint:
Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat; hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.
A nevelőtestületeknek évfolyamonként kellene kidolgozniuk a házi feladatra vonatkozó korlátokat, egységes pedagógusi gyakorlatot kellene kialakítaniuk, a szabályokról pedig írásban tájékoztatniuk kellene a szülőket.
A minisztérium a hagyományos napi tantárgyi beosztáson is lazítana. A cél egy életkorhoz jobban igazodó, változatosabb tanulási ritmus kialakítása. Az iskolák a kétévfolyamos ciklusokon belül tudatosabban használhatnák az óraszámok átcsoportosításának lehetőségét, ezzel pedig hosszabb művészeti, természettudományos, könyvtári, múzeumi vagy projektblokkoknak teremthetnének helyet.
A javaslatcsomag szerint lehetőség szerint havonta komplex élmény- és projektnapokat is szerveznének. Ilyen lehet például egy mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti nap. Az intézményeknek előre meg kellene határozniuk ezek számát, témáját és felelőseit, majd a programokat az éves munkatervbe is be kellene építeniük.
A javaslatcsomag alapján az iskolán kívüli tanulási helyszínek használata is rendszeresebbé válhat. A könyvtári és múzeumi foglalkozások mellett természeti, közművelődési, helytörténeti helyszíneken és sportlétesítményekben is szervezhetnének programokat.
Az iskoláknak ehhez éves külső helyszíni programtervet kellene készíteniük, ki kellene jelölniük a kapcsolattartókat, a kísérőket és a felelősöket, valamint rögzíteniük kellene a szülői tájékoztatás, az engedélyezés, a felügyelet és a balesetmegelőzés helyi szabályait.
Külön pontban szerepel a mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás. A cél ezzel többek között a szókincs, a szövegértés, a figyelem, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése. A javaslat szerint „az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba.”
A minisztérium azt is szeretné, hogy ez a lehetőség minden alsó tagozatos osztály számára elérhető legyen. Az intézményeknek ehhez meg kellene határozniuk a mindennapos mese vagy felolvasás helyét és időkeretét, és megfelelő könyvállományról is gondoskodniuk kellene.
Nagyobb szerepet kapna a művészeti nevelés is. Az ének, a zene, a rajz és a kézművesség mellett rendszeresen megjelenhetne a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás.
A matematika és a természettudományok tanításánál több gyakorlati tapasztalatra építenének. A dokumentum példaként említi az udvari mérést, a növény- és környezetmegfigyelést, az egyszerű kísérleteket, a tárgyakkal végzett számolást és a mozgásos matematikát.
A mindennapos testnevelést is élményszerűbbé tennék. A javaslat szerint nagyobb szerepet kaphat a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, valamint az ügyességi és csapatjáték.
A délutáni iskolai foglalkozások átalakítása szintén hangsúlyos része a csomagnak. A minisztérium célja, hogy a hosszabb iskolai jelenlét ne jelentsen egész napos tanórai terhelést. Az ajánlásban ezt egyértelműen meg is fogalmazzák:
A délutáni foglalkozásokban kapjon hangsúlyt a pihenés, a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.
A dokumentum külön hozzáteszi: „Az iskola kerülje a mechanikus, tanórapótló jellegű szervezést.” Az intézményeknek ezért felül kellene vizsgálniuk a délutáni foglalkozások rendjét, és olyan heti struktúrát kellene kialakítaniuk, amelyben megfelelő arányban jelenik meg a pihenés, a játék, a mozgás, a művészet és a differenciált fejlesztés.
Az értékelési gyakorlaton is változtatnának. A minisztérium szerint annak a tanulók fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit kellene támogatnia. A javaslatban úgy fogalmaznak, az értékelés „ne pusztán minősítsen”. Ennek érdekében az iskoláknak konkrétabb és személyre szabottabb visszajelzési gyakorlatot kellene kialakítaniuk. Fejlesztő értékelési mintákat és tanulói önértékelést alkalmazhatnának, illetve kezdeményezhetnék a szöveges vagy más fejlesztő értékelési formák használatát is.
A 14 pontos javaslatcsomag utolsó része az iskolai bántalmazás megelőzésével és kezelésével foglalkozik. Az intézményeknek egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt kellene kialakítaniuk a fizikai és digitális bántalmazás kezelésére. A szükséges szabályokat a házirendben és az SZMSZ-ben is rögzíteni kellene, és ki kellene jelölni azokat a személyeket, akik a jelzések fogadásáért és kezeléséért felelnek. A dokumentum rendszeres beszélgetőkörök, együttműködésre építő tanulási helyzetek és közös szabadidős programok szervezését is javasolja.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.
