Dolgozatírás, felelés, érettségi, továbbtanulás – ezek mind egy átlagos magyar középiskolás mindennapjainak meghatározó kihívásai. Egy friss kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a diákok aggodalmai korántsem merülnek ki ezekben.
Amikor szóba kerül, milyen gondolatok és témák foglalkoztatják a mai magyar középiskolás diákokat, a legtöbben egyből arra gondolunk, hogy elsősorban az iskolai mindennapok, a különböző számonkérések, valamint a továbbtanulás van náluk fókuszban. Ám ahogyan az a Tatai Református Gimnázium által végzett friss felmérésből kiderült, a tinédzserek problémái ennél jóval komplexebbek – olvasható a Pénzcentrumon.
A 220 diák által megadott válaszok alapján minden harmadik tanuló főként az érettségitől és az egyetemi felvételitől tart, de sokan gondolkodnak azon is, hogyan alakul a jövőjük, milyen lehetőségeik lesznek, míg 17 százalékukat az aggasztja, hogy még nem biztosak abban, milyen irányban szeretnének továbbtanulni.
A megkérdezett fiatalok válaszaiból az is kirajzolódott, hogy sokakat foglalkoztat a pénzügyi kiszámíthatóság megteremtése, a környezeti problémák súlyosbodása, a nemzetközi politikai események alakulása, valamint a technológiai fejlődés, főként a mesterséges intelligencia társadalomra és a mindennapokra gyakorolt hatása.
Érdekesség azonban, hogy bár a felvételi eljárás miatt sokan izgulnak, hosszabb távon optimistán tekintenek a jövőjükre. A felmérés szerint a válaszadók közel egynegyede leginkább az egyetemi élet kezdetét várja, míg 14 százalékuk számára az önállóbb élet lehetősége jelenti a legnagyobb motivációt. Emellett többen említették a jövőbeli munkavállalást, a szakmai kihívásokat és a családalapítást is olyan mérföldkőként, amelyet izgatottan várnak.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a kamaszok életében ma is kiemelten fontos a társasági élet, illetve az, hogy valamilyen közösséghez tartozzanak. A kutatás azt is vizsgálta, mely közösségek nyújtanak a fiatalok számára biztonságot és támogatást a mindennapokban.
A válaszok alapján a legtöbben a családjukat és a baráti kapcsolataikat tartják a legfontosabb megtartó közegnek. Emellett jelentős szerepet töltenek be az életükben a különböző szabadidős és közösségi tevékenységekhez kapcsolódó csoportok is, például a sportegyesületek, zenekarok, tánccsoportok vagy cserkészközösségek. A Tatai Református Gimnázium tanulói közül sokan hangsúlyozták saját osztályközösségük, valamint a gyülekezeti ifjúsági alkalmak és közösségek összetartó erejét is.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
