Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
A Honvédelmi Minisztérium által meghirdetett pályázat célja, hogy ösztönözze az utánpótláskorú sportolókat az eredményes tanulásra, valamint elismerje azokat a fiatalokat, akik egyszerre nyújtanak magas szintű teljesítményt az iskolában és a sportpályán. A program lebonyolításában a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Versenysport Szövetség, valamint a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség is közreműködött.
A címre az általános iskola 5–8. évfolyamán tanuló diákok jelentkezhettek, akik a 2024/2025-ös tanév végén legalább 4,8-as tanulmányi átlagot értek el, emellett pedig országos vagy nemzetközi sportversenyeken 1–6. helyezést szereztek. A pályázat során többek között a korosztályos országos bajnokságokon, diákolimpiákon, Európa-bajnokságokon, világbajnokságokon és más rangos nemzetközi versenyeken elért eredményeket vették figyelembe.
A pályázat elbírálásánál olimpiai, paralimpiai, valamint a Nemzeti Versenysport Szövetség tagszervezetei által képviselt sportágak eredményeit vették figyelembe, és kizárólag az alábbi versenyeken szerzett, első hat hely valamelyikét jelentő eredmények számítottak:
Hazai versenyek
Nemzetközi versenyek
A nyertesek a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” címet tanúsító oklevelet kapnak. A pályázatokat egy értékelőbizottság bírálta el a tanulmányi és sporteredmények alapján, a végső döntést pedig a sportért felelős államtitkár hozta meg.
A díjazottak teljes névsora a kormányzati portál dokumentumtárában érhető el, ahol a nyertesek neve mellett az oktatási intézményük is szerepel.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
