Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
A Honvédelmi Minisztérium által meghirdetett pályázat célja, hogy ösztönözze az utánpótláskorú sportolókat az eredményes tanulásra, valamint elismerje azokat a fiatalokat, akik egyszerre nyújtanak magas szintű teljesítményt az iskolában és a sportpályán. A program lebonyolításában a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Versenysport Szövetség, valamint a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség is közreműködött.
A címre az általános iskola 5–8. évfolyamán tanuló diákok jelentkezhettek, akik a 2024/2025-ös tanév végén legalább 4,8-as tanulmányi átlagot értek el, emellett pedig országos vagy nemzetközi sportversenyeken 1–6. helyezést szereztek. A pályázat során többek között a korosztályos országos bajnokságokon, diákolimpiákon, Európa-bajnokságokon, világbajnokságokon és más rangos nemzetközi versenyeken elért eredményeket vették figyelembe.
A pályázat elbírálásánál olimpiai, paralimpiai, valamint a Nemzeti Versenysport Szövetség tagszervezetei által képviselt sportágak eredményeit vették figyelembe, és kizárólag az alábbi versenyeken szerzett, első hat hely valamelyikét jelentő eredmények számítottak:
Hazai versenyek
Nemzetközi versenyek
A nyertesek a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” címet tanúsító oklevelet kapnak. A pályázatokat egy értékelőbizottság bírálta el a tanulmányi és sporteredmények alapján, a végső döntést pedig a sportért felelős államtitkár hozta meg.
A díjazottak teljes névsora a kormányzati portál dokumentumtárában érhető el, ahol a nyertesek neve mellett az oktatási intézményük is szerepel.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
