Az idei érettségi szezon egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a magyar írásbeli volt: a diákok közül sokan úgy érezték, a feladatsor szokatlanul nehézre sikerült. A közösségi médiában gyorsan megjelentek a túlzóbb értelmezések is, egyesek már arról írtak, mintha a leköszönő kormány „bosszút állt volna” a vizsgázókon.
A magyarérettségi körüli felháborodással ellentétben a töriérettségi fogadtatása a diákok és a szakma körében is jóval higgadtabbak voltak.
Balatoni József, azaz Jocó bácsi a történelem írásbeli után közzétett értékelésében egyértelműen reagált az összeesküvés-elméletekre. Mint írta:
Igen, minden évben vannak összeesküvés-elméletek – idén talán kicsit meredekebbek –, de higgyetek nekem, nincs itt semmi bosszú. Minden évben az egyik feladatsor nehezebb, a másik könnyebb, idén a töri volt a könnyebb.
Vagyis szerinte nem történt semmiféle szándékos nehezítés: egyszerűen az érettségi rendszer sajátossága, hogy a különböző tárgyak eltérő nehézségűnek érződnek.
A pedagógus szerint az idei történelemérettségi sem közép-, sem emelt szinten nem lógott ki az elmúlt évek sorából. A feladatok több, a diákok által kedvelt témát érintettek – például a reformációt, a dualizmust vagy a görög építészetet –, így sok vizsgázónak inkább sikerélményt okozhattak.
Hangsúlyozta azt is, hogy a feladatsor nem pusztán lexikális tudást kért számon: a diákok a képességeikre, logikájukra is támaszkodhattak, amit a képes feladatok és az értelmezést igénylő kérdések különösen támogattak.
Az esszétémák is „hálásnak” bizonyultak, különösen középszinten: a céhek vagy Károly Róbert uralkodása régóta a leginkább „tanulóbarát” témák közé tartozik.
Jocó bácsi arra is felhívta a figyelmet, hogy az érettségi feladatsorok összeállítása hosszú és szigorúan szabályozott szakmai folyamat. Több körben ellenőrzött, szakértők által készített anyagokról van szó, így a nehézségük nem egy-egy aktuális politikai helyzet következménye.
Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
