A magyarérettségi körüli felháborodással ellentétben a töriérettségi fogadtatása a diákok és a szakma körében is jóval higgadtabbak voltak.
A 2026-os érettségi első hetének megoldásai
Balatoni József, azaz Jocó bácsi a történelem írásbeli után közzétett értékelésében egyértelműen reagált az összeesküvés-elméletekre. Mint írta:
Igen, minden évben vannak összeesküvés-elméletek – idén talán kicsit meredekebbek –, de higgyetek nekem, nincs itt semmi bosszú. Minden évben az egyik feladatsor nehezebb, a másik könnyebb, idén a töri volt a könnyebb.
Vagyis szerinte nem történt semmiféle szándékos nehezítés: egyszerűen az érettségi rendszer sajátossága, hogy a különböző tárgyak eltérő nehézségűnek érződnek.
Átlagos, sokaknak kifejezetten kedvező feladatsor
A pedagógus szerint az idei történelemérettségi sem közép-, sem emelt szinten nem lógott ki az elmúlt évek sorából. A feladatok több, a diákok által kedvelt témát érintettek – például a reformációt, a dualizmust vagy a görög építészetet –, így sok vizsgázónak inkább sikerélményt okozhattak.
Hangsúlyozta azt is, hogy a feladatsor nem pusztán lexikális tudást kért számon: a diákok a képességeikre, logikájukra is támaszkodhattak, amit a képes feladatok és az értelmezést igénylő kérdések különösen támogattak.
Az esszétémák is „hálásnak” bizonyultak, különösen középszinten: a céhek vagy Károly Róbert uralkodása régóta a leginkább „tanulóbarát” témák közé tartozik.
Jocó bácsi arra is felhívta a figyelmet, hogy az érettségi feladatsorok összeállítása hosszú és szigorúan szabályozott szakmai folyamat. Több körben ellenőrzött, szakértők által készített anyagokról van szó, így a nehézségük nem egy-egy aktuális politikai helyzet következménye.
Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.