Az idei érettségi szezon egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a magyar írásbeli volt: a diákok közül sokan úgy érezték, a feladatsor szokatlanul nehézre sikerült. A közösségi médiában gyorsan megjelentek a túlzóbb értelmezések is, egyesek már arról írtak, mintha a leköszönő kormány „bosszút állt volna” a vizsgázókon.
A magyarérettségi körüli felháborodással ellentétben a töriérettségi fogadtatása a diákok és a szakma körében is jóval higgadtabbak voltak.
Balatoni József, azaz Jocó bácsi a történelem írásbeli után közzétett értékelésében egyértelműen reagált az összeesküvés-elméletekre. Mint írta:
Igen, minden évben vannak összeesküvés-elméletek – idén talán kicsit meredekebbek –, de higgyetek nekem, nincs itt semmi bosszú. Minden évben az egyik feladatsor nehezebb, a másik könnyebb, idén a töri volt a könnyebb.
Vagyis szerinte nem történt semmiféle szándékos nehezítés: egyszerűen az érettségi rendszer sajátossága, hogy a különböző tárgyak eltérő nehézségűnek érződnek.
A pedagógus szerint az idei történelemérettségi sem közép-, sem emelt szinten nem lógott ki az elmúlt évek sorából. A feladatok több, a diákok által kedvelt témát érintettek – például a reformációt, a dualizmust vagy a görög építészetet –, így sok vizsgázónak inkább sikerélményt okozhattak.
Hangsúlyozta azt is, hogy a feladatsor nem pusztán lexikális tudást kért számon: a diákok a képességeikre, logikájukra is támaszkodhattak, amit a képes feladatok és az értelmezést igénylő kérdések különösen támogattak.
Az esszétémák is „hálásnak” bizonyultak, különösen középszinten: a céhek vagy Károly Róbert uralkodása régóta a leginkább „tanulóbarát” témák közé tartozik.
Jocó bácsi arra is felhívta a figyelmet, hogy az érettségi feladatsorok összeállítása hosszú és szigorúan szabályozott szakmai folyamat. Több körben ellenőrzött, szakértők által készített anyagokról van szó, így a nehézségük nem egy-egy aktuális politikai helyzet következménye.
Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
