Az idei érettségi szezon egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a magyar írásbeli volt: a diákok közül sokan úgy érezték, a feladatsor szokatlanul nehézre sikerült. A közösségi médiában gyorsan megjelentek a túlzóbb értelmezések is, egyesek már arról írtak, mintha a leköszönő kormány „bosszút állt volna” a vizsgázókon.
A magyarérettségi körüli felháborodással ellentétben a töriérettségi fogadtatása a diákok és a szakma körében is jóval higgadtabbak voltak.
Balatoni József, azaz Jocó bácsi a történelem írásbeli után közzétett értékelésében egyértelműen reagált az összeesküvés-elméletekre. Mint írta:
Igen, minden évben vannak összeesküvés-elméletek – idén talán kicsit meredekebbek –, de higgyetek nekem, nincs itt semmi bosszú. Minden évben az egyik feladatsor nehezebb, a másik könnyebb, idén a töri volt a könnyebb.
Vagyis szerinte nem történt semmiféle szándékos nehezítés: egyszerűen az érettségi rendszer sajátossága, hogy a különböző tárgyak eltérő nehézségűnek érződnek.
A pedagógus szerint az idei történelemérettségi sem közép-, sem emelt szinten nem lógott ki az elmúlt évek sorából. A feladatok több, a diákok által kedvelt témát érintettek – például a reformációt, a dualizmust vagy a görög építészetet –, így sok vizsgázónak inkább sikerélményt okozhattak.
Hangsúlyozta azt is, hogy a feladatsor nem pusztán lexikális tudást kért számon: a diákok a képességeikre, logikájukra is támaszkodhattak, amit a képes feladatok és az értelmezést igénylő kérdések különösen támogattak.
Az esszétémák is „hálásnak” bizonyultak, különösen középszinten: a céhek vagy Károly Róbert uralkodása régóta a leginkább „tanulóbarát” témák közé tartozik.
Jocó bácsi arra is felhívta a figyelmet, hogy az érettségi feladatsorok összeállítása hosszú és szigorúan szabályozott szakmai folyamat. Több körben ellenőrzött, szakértők által készített anyagokról van szó, így a nehézségük nem egy-egy aktuális politikai helyzet következménye.
Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
