Jocó bácsi az érettségiről: „Nincs itt semmi bosszú, minden évben az egyik feladatsor nehezebb, a másik könnyebb”

Az idei érettségi szezon egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a magyar írásbeli volt: a diákok közül sokan úgy érezték, a feladatsor szokatlanul nehézre sikerült. A közösségi médiában gyorsan megjelentek a túlzóbb értelmezések is, egyesek már arról írtak, mintha a leköszönő kormány „bosszút állt volna” a vizsgázókon.

A magyarérettségi körüli felháborodással ellentétben a töriérettségi fogadtatása a diákok és a szakma körében is jóval higgadtabbak voltak.

A 2026-os érettségi első hetének megoldásai
Magyar
- első rész nem hivatalos megoldásai
- második rész nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Matek
- első rész nem hivatalos megoldásai
- 13-15-ös feladatok nem hivatalos megoldásai
- 16-os feladat nem hivatalos megoldása
- 17-es feladat nem hivatalos megoldása
- 18-as feladat nem hivatalos megoldása
- hivatalos megoldások
Töri
- első rész nem hivatalos megoldásai
- rövid esszék nem hivatalos megoldásai
- hosszú esszék nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Angol
- szövegértés nem hivatalos megoldásai
- nyelvhelyesség nem hivatalos megoldásai
- íráskészség nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások

Balatoni József, azaz Jocó bácsi a történelem írásbeli után közzétett értékelésében egyértelműen reagált az összeesküvés-elméletekre. Mint írta:

Igen, minden évben vannak összeesküvés-elméletek – idén talán kicsit meredekebbek –, de higgyetek nekem, nincs itt semmi bosszú. Minden évben az egyik feladatsor nehezebb, a másik könnyebb, idén a töri volt a könnyebb.

Vagyis szerinte nem történt semmiféle szándékos nehezítés: egyszerűen az érettségi rendszer sajátossága, hogy a különböző tárgyak eltérő nehézségűnek érződnek.

Átlagos, sokaknak kifejezetten kedvező feladatsor

A pedagógus szerint az idei történelemérettségi sem közép-, sem emelt szinten nem lógott ki az elmúlt évek sorából. A feladatok több, a diákok által kedvelt témát érintettek – például a reformációt, a dualizmust vagy a görög építészetet –, így sok vizsgázónak inkább sikerélményt okozhattak.

Hangsúlyozta azt is, hogy a feladatsor nem pusztán lexikális tudást kért számon: a diákok a képességeikre, logikájukra is támaszkodhattak, amit a képes feladatok és az értelmezést igénylő kérdések különösen támogattak.

Az esszétémák is „hálásnak” bizonyultak, különösen középszinten: a céhek vagy Károly Róbert uralkodása régóta a leginkább „tanulóbarát” témák közé tartozik.

Jocó bácsi arra is felhívta a figyelmet, hogy az érettségi feladatsorok összeállítása hosszú és szigorúan szabályozott szakmai folyamat. Több körben ellenőrzött, szakértők által készített anyagokról van szó, így a nehézségük nem egy-egy aktuális politikai helyzet következménye.

Nyáry Krisztián a magyarérettségiről: „Megint ott ül az asztalnál nyolcvanezer fiatal, akik közül legalább negyvenezer többé nem fog irodalmat olvasni”

Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.