Magyar Péter: közép- és hosszú távon a cél a kekva-modell megszüntetése a magyar egyetemeknél

A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.

Magyar Péter a közösségi oldalára tett fel egy videót, amelyben úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben tárgyal a magyar kormány, hogy haza tudják hozni az uniós pénzeket.

Ennek egyik központi eleme a korrupció elleni küzdelem, ahol vannak még nyitott kérdések, de rengeteg fontos ügyben már megegyeztek. Ilyen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzete.

Nem véletlenül merült fel az egyetemi közösségekben, a magyar polgárokban rengeteg kérdés ezzel kapcsolatban. Mindenféle egyeztetések nélkül verték ezt át, a közpénz sokszor elvesztette közpénz jellegét, és egy teljesen átláthatatlan finanszírozási struktúra, urambátyámviszony alakult ki. Közép- és hosszú távon ennek a rendszernek a teljes megszüntetése, átalakítása a cél

– emelte ki a miniszterelnök, majd hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a magyar egyetemek állami gyámság alá kerülnének, hanem azt, hogy átlátható, modern finanszírozási struktúrában működhessenek, fejlődhessenek.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy április végén lemondott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága, amely eddig az intézményt irányította. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület ezzel lezárta működését, és az alapítói jogokat az újonnan felálló, felsőoktatásért is felelős minisztériumnak ajánlotta fel.

A MOME 2020-ban az első egyetem volt, amely az úgynevezett KEKVA-modellben működő alapítványi fenntartásba került. A rendszer célja az volt, hogy rugalmasabb működést és nagyobb forrásokat biztosítson az intézményeknek, ugyanakkor a kuratóriumokba kinevezett, politikailag kötődő szereplők miatt az egyetemi autonómia csökkenését is eredményezte.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.