A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
Magyar Péter a közösségi oldalára tett fel egy videót, amelyben úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben tárgyal a magyar kormány, hogy haza tudják hozni az uniós pénzeket.
Ennek egyik központi eleme a korrupció elleni küzdelem, ahol vannak még nyitott kérdések, de rengeteg fontos ügyben már megegyeztek. Ilyen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzete.
Nem véletlenül merült fel az egyetemi közösségekben, a magyar polgárokban rengeteg kérdés ezzel kapcsolatban. Mindenféle egyeztetések nélkül verték ezt át, a közpénz sokszor elvesztette közpénz jellegét, és egy teljesen átláthatatlan finanszírozási struktúra, urambátyámviszony alakult ki. Közép- és hosszú távon ennek a rendszernek a teljes megszüntetése, átalakítása a cél
– emelte ki a miniszterelnök, majd hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a magyar egyetemek állami gyámság alá kerülnének, hanem azt, hogy átlátható, modern finanszírozási struktúrában működhessenek, fejlődhessenek.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy április végén lemondott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága, amely eddig az intézményt irányította. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület ezzel lezárta működését, és az alapítói jogokat az újonnan felálló, felsőoktatásért is felelős minisztériumnak ajánlotta fel.
A MOME 2020-ban az első egyetem volt, amely az úgynevezett KEKVA-modellben működő alapítványi fenntartásba került. A rendszer célja az volt, hogy rugalmasabb működést és nagyobb forrásokat biztosítson az intézményeknek, ugyanakkor a kuratóriumokba kinevezett, politikailag kötődő szereplők miatt az egyetemi autonómia csökkenését is eredményezte.
Ideológiailag elfogultak a tankönyvek, a felsőoktatás politikai játszmák színterévé vált, és a fiatalok kriminalizálása nem jelent megoldást a drogkereskedelem problémájára a Momentum Mozgalom szerint.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
