A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
Magyar Péter a közösségi oldalára tett fel egy videót, amelyben úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben tárgyal a magyar kormány, hogy haza tudják hozni az uniós pénzeket.
Ennek egyik központi eleme a korrupció elleni küzdelem, ahol vannak még nyitott kérdések, de rengeteg fontos ügyben már megegyeztek. Ilyen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzete.
Nem véletlenül merült fel az egyetemi közösségekben, a magyar polgárokban rengeteg kérdés ezzel kapcsolatban. Mindenféle egyeztetések nélkül verték ezt át, a közpénz sokszor elvesztette közpénz jellegét, és egy teljesen átláthatatlan finanszírozási struktúra, urambátyámviszony alakult ki. Közép- és hosszú távon ennek a rendszernek a teljes megszüntetése, átalakítása a cél
– emelte ki a miniszterelnök, majd hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a magyar egyetemek állami gyámság alá kerülnének, hanem azt, hogy átlátható, modern finanszírozási struktúrában működhessenek, fejlődhessenek.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy április végén lemondott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága, amely eddig az intézményt irányította. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület ezzel lezárta működését, és az alapítói jogokat az újonnan felálló, felsőoktatásért is felelős minisztériumnak ajánlotta fel.
A MOME 2020-ban az első egyetem volt, amely az úgynevezett KEKVA-modellben működő alapítványi fenntartásba került. A rendszer célja az volt, hogy rugalmasabb működést és nagyobb forrásokat biztosítson az intézményeknek, ugyanakkor a kuratóriumokba kinevezett, politikailag kötődő szereplők miatt az egyetemi autonómia csökkenését is eredményezte.
Ideológiailag elfogultak a tankönyvek, a felsőoktatás politikai játszmák színterévé vált, és a fiatalok kriminalizálása nem jelent megoldást a drogkereskedelem problémájára a Momentum Mozgalom szerint.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
