A szenátus az egyetem élére ügyvivő rektort nevezett ki, de ilyen pozíció a felsőoktatási törvényben nem szerepel. A helyzetet bonyolítja, hogy a MOME-nak több mint egy éve szabályosan kiválasztott rektorjelöltje is van.
A szenátus ezt követően megerősítő bizalmi szavazást tartott, ahol több mint 90 százalék támogatta Kovács jelölését. A kinevezéshez azonban még az egyetemet fenntartó, Böszörményi-Nagy Gergely vezette alapítvány jóváhagyása szükséges.
Az ügyvivő rektor meg akarja erősíteni az egyetemi autonómiát, és feladata lesz a szenátus és a kuratórium közötti együttműködés kereteinek kialakítása, valamint a következő rektori pályázat előkészítése
– áll a szenátus közleményében. Kovács megbízatása az új rektor beiktatásáig, de legkésőbb 2026 őszéig tart.
A helyzet jogi szempontból is kérdéses, mivel „sem a felsőoktatási törvény, sem a MOME alapító okirata és SZMSZ-e nem ismeri az ügyvezető rektor fogalmát” – nyilatkozta az oldalnak Matheidesz Réka vezérigazgató. Az alapító okirat szerint a rektori tisztség pályázat útján tölthető be, azonban ebben az esetben nem volt nyilvános pályázat.
A jogszabályok azt rögzítik, hogy ha a rektori pozíció betöltetlen, a rektorhelyettesek veszik át a feladatokat. Azonban a MOME-n mind Koós Pál rektor, mind helyettesei lemondtak.
„Az egyetemen jelenleg nincs olyan személy, aki a rektori pozíció betöltetlensége esetén a rektori feladatokat elláthatná” – írta Matheidesz Réka. A szenátus ezért kérte a fenntartót, hogy a rektori pozíció betöltetlenségének idejére nevezze ki Kovács Csabát megbízott rektornak.
A Helsinki Bizottság azonban más állásponton van, hiszen már 2023 novemberében a szenátus egy szabályos és átlátható pályázati folyamat során Vargha Balázst választotta rektorjelöltnek Koós Pállal szemben, 17:14 arányban.
Vargha tavaly decemberben bírósághoz fordult, hogy megvizsgálják, jogszerűen járt-e el a kuratórium, amikor a szenátusi szavazás eredményével ellentétesen Koós Pált jelölte rektornak. Más értelmezések szerint azonban Koós kinevezése jogszerű volt, hiszen a szenátus szentesítette azt, így a 2023-as rektorválasztás lezárult, és Vargha nem tekinthető most jelöltnek.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
