Ügyvezető rektor vezeti a MOME-t, de jogilag ilyen pozíció nem is létezik

A szenátus az egyetem élére ügyvivő rektort nevezett ki, de ilyen pozíció a felsőoktatási törvényben nem szerepel. A helyzetet bonyolítja, hogy a MOME-nak több mint egy éve szabályosan kiválasztott rektorjelöltje is van.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) a szenátus március 3-án 70 százalékos többséggel Kovács Csaba Ybl-díjas építészt, egyetemi tanárt jelölte az egyetem ügyvezető rektori pozíciójára – írja a hvg.hu.

A szenátus ezt követően megerősítő bizalmi szavazást tartott, ahol több mint 90 százalék támogatta Kovács jelölését. A kinevezéshez azonban még az egyetemet fenntartó, Böszörményi-Nagy Gergely vezette alapítvány jóváhagyása szükséges.

Az ügyvivő rektor meg akarja erősíteni az egyetemi autonómiát, és feladata lesz a szenátus és a kuratórium közötti együttműködés kereteinek kialakítása, valamint a következő rektori pályázat előkészítése

– áll a szenátus közleményében. Kovács megbízatása az új rektor beiktatásáig, de legkésőbb 2026 őszéig tart.

A helyzet jogi szempontból is kérdéses, mivel „sem a felsőoktatási törvény, sem a MOME alapító okirata és SZMSZ-e nem ismeri az ügyvezető rektor fogalmát” – nyilatkozta az oldalnak Matheidesz Réka vezérigazgató. Az alapító okirat szerint a rektori tisztség pályázat útján tölthető be, azonban ebben az esetben nem volt nyilvános pályázat.

A jogszabályok azt rögzítik, hogy ha a rektori pozíció betöltetlen, a rektorhelyettesek veszik át a feladatokat. Azonban a MOME-n mind Koós Pál rektor, mind helyettesei lemondtak.

„Az egyetemen jelenleg nincs olyan személy, aki a rektori pozíció betöltetlensége esetén a rektori feladatokat elláthatná” – írta Matheidesz Réka. A szenátus ezért kérte a fenntartót, hogy a rektori pozíció betöltetlenségének idejére nevezze ki Kovács Csabát megbízott rektornak.

A Helsinki Bizottság azonban más állásponton van, hiszen már 2023 novemberében a szenátus egy szabályos és átlátható pályázati folyamat során Vargha Balázst választotta rektorjelöltnek Koós Pállal szemben, 17:14 arányban.

Vargha tavaly decemberben bírósághoz fordult, hogy megvizsgálják, jogszerűen járt-e el a kuratórium, amikor a szenátusi szavazás eredményével ellentétesen Koós Pált jelölte rektornak. Más értelmezések szerint azonban Koós kinevezése jogszerű volt, hiszen a szenátus szentesítette azt, így a 2023-as rektorválasztás lezárult, és Vargha nem tekinthető most jelöltnek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.