Ügyvezető rektor vezeti a MOME-t, de jogilag ilyen pozíció nem is létezik

A szenátus az egyetem élére ügyvivő rektort nevezett ki, de ilyen pozíció a felsőoktatási törvényben nem szerepel. A helyzetet bonyolítja, hogy a MOME-nak több mint egy éve szabályosan kiválasztott rektorjelöltje is van.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) a szenátus március 3-án 70 százalékos többséggel Kovács Csaba Ybl-díjas építészt, egyetemi tanárt jelölte az egyetem ügyvezető rektori pozíciójára – írja a

hvg.hu

.

A szenátus ezt követően megerősítő bizalmi szavazást tartott, ahol több mint 90 százalék támogatta Kovács jelölését. A kinevezéshez azonban még az egyetemet fenntartó, Böszörményi-Nagy Gergely vezette alapítvány jóváhagyása szükséges.

Az ügyvivő rektor meg akarja erősíteni az egyetemi autonómiát, és feladata lesz a szenátus és a kuratórium közötti együttműködés kereteinek kialakítása, valamint a következő rektori pályázat előkészítése

– áll a szenátus közleményében. Kovács megbízatása az új rektor beiktatásáig, de legkésőbb 2026 őszéig tart.

A helyzet jogi szempontból is kérdéses, mivel „sem a felsőoktatási törvény, sem a MOME alapító okirata és SZMSZ-e nem ismeri az ügyvezető rektor fogalmát” – nyilatkozta az oldalnak Matheidesz Réka vezérigazgató. Az alapító okirat szerint a rektori tisztség pályázat útján tölthető be, azonban ebben az esetben nem volt nyilvános pályázat.

A jogszabályok azt rögzítik, hogy ha a rektori pozíció betöltetlen, a rektorhelyettesek veszik át a feladatokat. Azonban a MOME-n mind Koós Pál rektor, mind helyettesei lemondtak.

„Az egyetemen jelenleg nincs olyan személy, aki a rektori pozíció betöltetlensége esetén a rektori feladatokat elláthatná” – írta Matheidesz Réka. A szenátus ezért kérte a fenntartót, hogy a rektori pozíció betöltetlenségének idejére nevezze ki Kovács Csabát megbízott rektornak.

A Helsinki Bizottság azonban más állásponton van, hiszen már 2023 novemberében a szenátus egy szabályos és átlátható pályázati folyamat során Vargha Balázst választotta rektorjelöltnek Koós Pállal szemben, 17:14 arányban.

Vargha tavaly decemberben bírósághoz fordult, hogy megvizsgálják, jogszerűen járt-e el a kuratórium, amikor a szenátusi szavazás eredményével ellentétesen Koós Pált jelölte rektornak. Más értelmezések szerint azonban Koós kinevezése jogszerű volt, hiszen a szenátus szentesítette azt, így a 2023-as rektorválasztás lezárult, és Vargha nem tekinthető most jelöltnek.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.