A szenátus 25 fő támogatása és 2 fő tartózkodása mellett választották meg az új vezetőt.
A MOME Szenátusa 70%-os szavazattöbbséggel Kovács Csaba, Ybl-díjas és Prima Primissima-díjas építészt, egyetemi tanárt választotta meg az egyetem ügyvivő rektori pozíciójára. „A szavazást követő megerősítő bizalmi szavazáson a Szenátus több mint 90%-a támogatta Kovács Csaba jelölését” – számolt be a hírről az egyetem.
A rendkívüli ülést követően a Szenátus Kovács Csabát terjesztette fel az egyetemet fenntartó alapítvány Kuratóriuma felé, azzal a kéréssel, hogy nevezze ki a Szenátus jelöltjét.
“Történelmi esély a MOME számára, hogy a hallgatók nyitotta lehetőséggel élve az egyetem saját értékeit, hagyományait és a jövő vélhető követelményeit is figyelembe véve tudja alakítani a sorsát”
- nyilatkozta a frissen megválasztott ügyvivő rektor, aki továbbá fontos feladatának tartja az egyetemi autonómia megerősítését is.
Az ügyvivő rektor feladata lesz többek között a Szenátus és Kuratórium közötti jövőbeli együttműködés kereteinek kialakítása és a következő Rektori pályázat előkészítése.
Kovács Csaba megválasztását a hallgatók is támogatták. A MOME Front kijelentette, hogy támogatja az egyetem vezető testületének többségével meghozott döntését.
„Egy ilyen kihívásokkal teli időszakban közösségünk számára elengedhetetlen, hogy egy a közösség által megválasztott vezetővel együtt dolgozhassunk az előttünk álló feladatokon”
- írta Instagram-posztjában.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
