Ideológiailag elfogultak a tankönyvek, a felsőoktatás politikai játszmák színterévé vált, és a fiatalok kriminalizálása nem jelent megoldást a drogkereskedelem problémájára a Momentum Mozgalom szerint.
Az elmúlt időszakban több szakmai és civil szervezet is részletes oktatási javaslatcsomaggal állt elő. A Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elsősorban a pedagógusok helyzetére és az oktatási rendszer működésére koncentráltak.
A Momentum Mozgalom honlapján tette közzé 22 pontját, amelyek olyan intézkedésekből állnak, amelyek gyorsan, akár jelentősebb költségvetési teher nélkül is megvalósíthatók, miközben azonnal érezhető változást hozhatnak a mindennapokban. A javaslatcsomag több területet érint, az oktatástól kezdve a jogállamiságon át a fiatalok helyzetéig.
A Momentum szerint a tankönyvpiac államosítása komoly problémákat okozott az oktatásban. Úgy látják, ennek következményei a gyengébb minőségű, elavult és ideológiailag elfogult tankönyvek, amelyeket sok pedagógus már nem is használ a gyakorlatban.
A párt szerint az oktatás megújítása elképzelhetetlen egy szabadabb, központi irányítástól mentes tankönyvpiac nélkül. Olyan rendszert sürgetnek, ahol a tanárok nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, és lehetőség nyílik korszerűbb, a diákok igényeihez jobban igazodó tananyagok fejlesztésére és használatára.
A javaslatcsomag egyik kiemelt eleme, hogy Magyarország újra csatlakozzon az európai felsőoktatási és kutatási együttműködésekhez, köztük az Erasmus+ és a Horizon Europe programokhoz.
A Momentum szerint a magyar egyetemek alapítványi átalakítása és a politikai befolyás erősödése vezetett oda, hogy az ország kiszorult ezekből a kezdeményezésekből. A párt úgy látja, ez komoly hátrányt jelent a diákok, kutatók és oktatók számára.
Ezért az egyetemi autonómia helyreállítását és az európai uniós feltételek teljesítését sürgetik, hogy a magyar felsőoktatás mielőbb visszatérhessen a nemzetközi együttműködésekbe.
A Momentum a drogpolitikában is irányváltást javasol. Szerintük az elmúlt évek gyakorlata nem hozott érdemi eredményt, mivel a hangsúly elsősorban a fogyasztók büntetésén volt, nem pedig a megelőzésen vagy a kezelésen.
A párt álláspontja szerint a drogkérdést elsősorban egészségügyi és társadalmi problémaként kell kezelni, nem rendészeti eszközökkel. Úgy vélik, a fiatalok kriminalizálása nem jelent megoldást, sőt, további problémákat okozhat.
Ezért a „drogháború” lezárását, társadalmi párbeszéd elindítását és a dekriminalizáció irányába tett lépéseket sürgetnek.
A Momentum teljes listája a következő javaslatokat tartalmazza:
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
