Ideológiailag elfogultak a tankönyvek, a felsőoktatás politikai játszmák színterévé vált, és a fiatalok kriminalizálása nem jelent megoldást a drogkereskedelem problémájára a Momentum Mozgalom szerint.
Az elmúlt időszakban több szakmai és civil szervezet is részletes oktatási javaslatcsomaggal állt elő. A Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elsősorban a pedagógusok helyzetére és az oktatási rendszer működésére koncentráltak.
A Momentum Mozgalom honlapján tette közzé 22 pontját, amelyek olyan intézkedésekből állnak, amelyek gyorsan, akár jelentősebb költségvetési teher nélkül is megvalósíthatók, miközben azonnal érezhető változást hozhatnak a mindennapokban. A javaslatcsomag több területet érint, az oktatástól kezdve a jogállamiságon át a fiatalok helyzetéig.
A Momentum szerint a tankönyvpiac államosítása komoly problémákat okozott az oktatásban. Úgy látják, ennek következményei a gyengébb minőségű, elavult és ideológiailag elfogult tankönyvek, amelyeket sok pedagógus már nem is használ a gyakorlatban.
A párt szerint az oktatás megújítása elképzelhetetlen egy szabadabb, központi irányítástól mentes tankönyvpiac nélkül. Olyan rendszert sürgetnek, ahol a tanárok nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, és lehetőség nyílik korszerűbb, a diákok igényeihez jobban igazodó tananyagok fejlesztésére és használatára.
A javaslatcsomag egyik kiemelt eleme, hogy Magyarország újra csatlakozzon az európai felsőoktatási és kutatási együttműködésekhez, köztük az Erasmus+ és a Horizon Europe programokhoz.
A Momentum szerint a magyar egyetemek alapítványi átalakítása és a politikai befolyás erősödése vezetett oda, hogy az ország kiszorult ezekből a kezdeményezésekből. A párt úgy látja, ez komoly hátrányt jelent a diákok, kutatók és oktatók számára.
Ezért az egyetemi autonómia helyreállítását és az európai uniós feltételek teljesítését sürgetik, hogy a magyar felsőoktatás mielőbb visszatérhessen a nemzetközi együttműködésekbe.
A Momentum a drogpolitikában is irányváltást javasol. Szerintük az elmúlt évek gyakorlata nem hozott érdemi eredményt, mivel a hangsúly elsősorban a fogyasztók büntetésén volt, nem pedig a megelőzésen vagy a kezelésen.
A párt álláspontja szerint a drogkérdést elsősorban egészségügyi és társadalmi problémaként kell kezelni, nem rendészeti eszközökkel. Úgy vélik, a fiatalok kriminalizálása nem jelent megoldást, sőt, további problémákat okozhat.
Ezért a „drogháború” lezárását, társadalmi párbeszéd elindítását és a dekriminalizáció irányába tett lépéseket sürgetnek.
A Momentum teljes listája a következő javaslatokat tartalmazza:
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
