Viszlát modellváltás? Lemondott a MOME alapítványának kuratóriuma és felügyelőbizottsága

A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.

Csütörtökön bejelentette lemondását a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága, amely eddig az intézményt irányította. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület ezzel lezárta működését, és az alapítói jogokat az újonnan felálló, felsőoktatásért is felelős minisztériumnak ajánlotta fel – írja a 444.

Kívánjuk, hogy a MOME és a hazai felsőoktatás – a számos ponton indokolt és időszerű változások mellett – megőrizhesse a modellváltás értékeit; a nemzet egésze számára érezhető módon és mértékben járulva hozzá a magyar kultúra és gazdaság dinamizmusához

– olvasható abban a levélben, melyet Böszörményi-Nagy Gergely és Fellegi Tamás felügyelőbizottsági elnök írt alá.

A MOME 2020-ban az első egyetem volt, amely az úgynevezett KEKVA-modellben működő alapítványi fenntartásba került. A rendszer célja az volt, hogy rugalmasabb működést és nagyobb forrásokat biztosítson az intézményeknek, ugyanakkor a kuratóriumokba kinevezett, politikailag kötődő szereplők miatt az egyetemi autonómia csökkenését is eredményezte.

Az egyetemen már 2025-ben komoly belső konfliktus alakult ki, amikor a kuratórium nem a szenátus által javasolt vezetőket nevezte ki. Az ebből kinövő tiltakozás végül részleges eredményt hozott: a kuratórium visszalépett több döntésétől, és megbízott rektorként olyan jelölt került pozícióba, akit korábban elutasítottak. A feszültségek azonban nem szűntek meg, és a kuratórium egyre inkább háttérbe húzódott.

A mostani lemondás időzítése nem tűnik véletlennek: a Tisza párt kétharmados győzelme után gyors átalakulások várhatók a felsőoktatásban. A modellváltó egyetemek helyzetének rendezése kulcsfontosságú az uniós források felszabadításához és az Erasmus-ügy rendezéséhez is.

Hozzászólások

Lannert Judit: „Attól, hogy 18 évre emeljük a tankötelezettséget, még nem biztos, hogy lesz végzettsége a gyereknek”

Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.