A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.
Csütörtökön bejelentette lemondását a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága, amely eddig az intézményt irányította. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület ezzel lezárta működését, és az alapítói jogokat az újonnan felálló, felsőoktatásért is felelős minisztériumnak ajánlotta fel – írja a 444.
Kívánjuk, hogy a MOME és a hazai felsőoktatás – a számos ponton indokolt és időszerű változások mellett – megőrizhesse a modellváltás értékeit; a nemzet egésze számára érezhető módon és mértékben járulva hozzá a magyar kultúra és gazdaság dinamizmusához
– olvasható abban a levélben, melyet Böszörményi-Nagy Gergely és Fellegi Tamás felügyelőbizottsági elnök írt alá.
A MOME 2020-ban az első egyetem volt, amely az úgynevezett KEKVA-modellben működő alapítványi fenntartásba került. A rendszer célja az volt, hogy rugalmasabb működést és nagyobb forrásokat biztosítson az intézményeknek, ugyanakkor a kuratóriumokba kinevezett, politikailag kötődő szereplők miatt az egyetemi autonómia csökkenését is eredményezte.
A szenátus az egyetem élére ügyvivő rektort nevezett ki, de ilyen pozíció a felsőoktatási törvényben nem szerepel. A helyzetet bonyolítja, hogy a MOME-nak több mint egy éve szabályosan kiválasztott rektorjelöltje is van.
Az egyetemen már 2025-ben komoly belső konfliktus alakult ki, amikor a kuratórium nem a szenátus által javasolt vezetőket nevezte ki. Az ebből kinövő tiltakozás végül részleges eredményt hozott: a kuratórium visszalépett több döntésétől, és megbízott rektorként olyan jelölt került pozícióba, akit korábban elutasítottak. A feszültségek azonban nem szűntek meg, és a kuratórium egyre inkább háttérbe húzódott.
A mostani lemondás időzítése nem tűnik véletlennek: a Tisza párt kétharmados győzelme után gyors átalakulások várhatók a felsőoktatásban. A modellváltó egyetemek helyzetének rendezése kulcsfontosságú az uniós források felszabadításához és az Erasmus-ügy rendezéséhez is.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
