Viszlát modellváltás? Lemondott a MOME alapítványának kuratóriuma és felügyelőbizottsága

A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.

Csütörtökön bejelentette lemondását a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága, amely eddig az intézményt irányította. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület ezzel lezárta működését, és az alapítói jogokat az újonnan felálló, felsőoktatásért is felelős minisztériumnak ajánlotta fel – írja a 444.

Kívánjuk, hogy a MOME és a hazai felsőoktatás – a számos ponton indokolt és időszerű változások mellett – megőrizhesse a modellváltás értékeit; a nemzet egésze számára érezhető módon és mértékben járulva hozzá a magyar kultúra és gazdaság dinamizmusához

– olvasható abban a levélben, melyet Böszörményi-Nagy Gergely és Fellegi Tamás felügyelőbizottsági elnök írt alá.

A MOME 2020-ban az első egyetem volt, amely az úgynevezett KEKVA-modellben működő alapítványi fenntartásba került. A rendszer célja az volt, hogy rugalmasabb működést és nagyobb forrásokat biztosítson az intézményeknek, ugyanakkor a kuratóriumokba kinevezett, politikailag kötődő szereplők miatt az egyetemi autonómia csökkenését is eredményezte.

Az egyetemen már 2025-ben komoly belső konfliktus alakult ki, amikor a kuratórium nem a szenátus által javasolt vezetőket nevezte ki. Az ebből kinövő tiltakozás végül részleges eredményt hozott: a kuratórium visszalépett több döntésétől, és megbízott rektorként olyan jelölt került pozícióba, akit korábban elutasítottak. A feszültségek azonban nem szűntek meg, és a kuratórium egyre inkább háttérbe húzódott.

A mostani lemondás időzítése nem tűnik véletlennek: a Tisza párt kétharmados győzelme után gyors átalakulások várhatók a felsőoktatásban. A modellváltó egyetemek helyzetének rendezése kulcsfontosságú az uniós források felszabadításához és az Erasmus-ügy rendezéséhez is.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.