Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.
Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint az idei középszintű magyarérettségi összességében jól teljesíthető volt: a szövegértési és nyelvtani feladatok nem voltak túl nehezek, az esszé témája pedig kifejezetten várható volt. Ugyanakkor néhány feladat – például a szereplők felidézése vagy a lírai műértelmezés – okozhatott nehézséget, és szerinte szerencsésebb lett volna változatosabb, például epikus művet is adni elemzésre.
Nyáry Krisztián Facebook-posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsga mögött egy mélyebb probléma húzódik: miközben évente több tízezer diák ad számot irodalmi tudásáról, közülük sokan éppen az iskola miatt fordulnak el az olvasástól.
Az író szerint „ma megint ott ül az asztalnál nyolcvanezer fiatal, akik közül legalább negyvenezer többé nem fog irodalmat olvasni”, és ennek egyik oka a lexikális tudást számon kérő oktatás.
Többek között azért, mert az iskolarendszer, amely most Jókai Mór, Wass Albert és Herczeg Ferenc műveinek ismeretét kéri számon rajtuk, elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat. Sokukkal kifejezetten megutáltatta. Nem érdemes itt egyedül az elmúlt 16 év oktatáspolitikáját, az erőből bevezetett irodalmi kánont, a lexikális alapú számonkérést hibáztatni – az csak súlyosbította a helyzetet.
– hangsúlyozta Nyáry.
A jelenség nem kizárólag magyar sajátosság, hanem egy szélesebb nemzetközi trend része. Egyre többen beszélnek arról, hogy a társadalmak a „poszt-írásbeliség” irányába mozdulnak el, ahol a hosszabb, elmélyült olvasás szerepe visszaszorul. Szerinte ezt a hazai adatok is alátámasztják: minden ötödik magyar diák funkcionális analfabéta, vagyis el tudja olvasni a szöveget, de nem érti meg.
A probléma ráadásul nem áll meg az iskolában: Nyáry szerint a felnőttek körében is sokan küzdenek szövegértési nehézségekkel, és ez már az egyetemeken is megjelenik. Mint írja, egyre több hallgató nem a szaknyelvet, hanem „magát a mondatot” nem érti.
Az író szerint mindez összefügg azzal, hogy a hosszabb, lineáris szövegek helyét egyre inkább rövid, gyorsan fogyasztható tartalmak veszik át. „Egy regény vagy egy esszé nemcsak információt ad, hanem megtanít végiggondolni valamit” – fogalmazott, míg a rövid videók inkább csak felvillantják az információkat, de ritkán ösztönöznek mélyebb gondolkodásra.
Nyáry szerint ennek komoly társadalmi következményei vannak: „Ha egy társadalomban visszaszorul a fókuszált vagy mély olvasás képessége, vagy ki sem alakul, akkor csökken a kritikus gondolkodás, a kreativitás és az empátia képessége, és a társadalom jobban ki lesz téve mindenféle manipulációnak.” Úgy látja, az értő olvasás nem tűnik el, de könnyen „a kevesek kiváltságává” válhat.
A megoldást szerinte az olvasás megszerettetése és a szövegértés fejlesztése jelentheti, nemcsak magyarórán, hanem minden tantárgyban.
Az olvasáskultúra nem magánügy, hanem közérdek
– írta, hozzátéve: enélkül hosszú távon nemcsak az irodalom helyzete, hanem a gazdaság és a demokrácia működése is sérülhet.
Ma matekból érettségiznek a diákok, élő közvetítésünket itt tudjátok követni:
Középszinten mintegy 72 ezren, míg emelt szinten 8300-an érettségiznek kedden matekból. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A matek érettségi nap támogatását köszönjük a Raiffeisen Banknak, a megoldásokat pedig a Studium Generale-nek!
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
