Egyre több középiskolában mondanak le arról, hogy a diákok teljes regényeket olvassanak: a kötelezők helyét sokszor könyvrészletek veszik át, amelyeket nem papíron, hanem iskolai laptopok képernyőjén kell elolvasni.
„Az olvasás mindig akkora öröm volt számomra, hogy kicsit megszakadt a szívem, amikor megtudtam, hogy sok iskolában már nem adnak fel teljes könyveket a középiskolásoknak” – írja Margaret Sullivan a Guardian véleménycikkében. A szerző szerint ma egyre több diák csak könyvrészletekkel találkozik, ráadásul nem nyomtatva, hanem iskolai laptopokon olvasva.
A New York Times által végzett, 2000 tanárt, diákot és szülőt bevonó felmérés szerint ez már bevett gyakorlat számos iskolában.
Részletek könyvek helyett
A diákok sok esetben „csak könyvrészleteket kapnak”, nem teljes műveket. Ennek oka részben az a feltételezés, hogy a fiatalok koncentrációs ideje rövidebb lett, részben pedig az, hogy az iskolák elsősorban a standardizált mérésekre készítenek fel. A felmérés alapján a tanárok is elismerik, hogy a tinédzserek ma jóval kevesebb teljes regényt olvasnak el, mint korábban.
Azonban nem minden pedagógus törődik bele ebbe. Egy új-mexikói angoltanár, Heather McGuire-t szerint:
Sok tanár titkos forradalmár, és továbbra is teljes könyveket ad fel.
A cikk szerzője kifejezetten támogatja őket. Mint írja, el sem tudja képzelni az életét – vagy a gyerekei felnevelését – könyvek nélkül. Egyik legkedvesebb emléke, amikor hétéves lányával együtt megvették a Harry Potter és a Tűz Serlegét a megjelenés napján. A gyerek már az autóban olvasni kezdte.
„Ha a gyerekeknek harcolniuk kell, harcoljanak inkább egy könyvért” – jegyzi meg, felidézve, hogy a testvérek végül megosztották egymás között a kötetet.
Kellenek a kötelezők ahhoz, hogy megszeressenek olvasni
Sullivan hangsúlyozza: nem minden gyerek nő fel olyan közegben, ahol természetes része az életnek az olvasás. Nekik különösen fontos lehet egy-egy iskolai feladat: „Szükségük lehet arra az iskolai kötelezőre, hogy rájöjjenek, mennyire jutalmazó élmény egy regényt végigolvasni. Igen, elejétől a végéig.”
Itt akár ezer forint alatt is megvásárolhatjátok a kötelező olvasmányokat
Szerinte nem kell rögtön hosszú klasszikusokkal kezdeni. Claire Keegan Foster című, mindössze 130 oldalas kisregénye például ideális belépő lehet.
Egy húsz éven át tartó kutatás szerint az olyan gyerekek, akik olyan otthonban nőttek fel, ahol akár csak 20 könyv is volt, később jobb tanulmányi eredményeket értek el, gazdagabb lett a szókincsük, és nagyobb eséllyel boldogultak a munkaerőpiacon. „A könyvek gazdagabb és sikeresebb élethez vezetnek” – vonja le a következtetést Sullivan.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
