Romlott a magyarérettségi átlaga idén: a legtöbb diák az irodalmi feladatlapon csúszott el

Bár a 2026-os középszintű magyarérettségi után sok diák a műértelmező esszét érezte a legnehezebbnek, a hivatalos részletes eredmények egészen más képet mutatnak. Az országos statisztikák szerint nem a hosszabb szövegalkotási feladatok, hanem az irodalmi feladatlap okozta a legtöbb nehézséget a vizsgázóknak.

Az Oktatási Hivatal által közzétett részletes vizsgastatisztikákat elemeztük, amelyek feladatrészenként is megmutatják, hogyan teljesítettek a diákok az idei középszintű magyarérettségin. Az adatokból jól látszik, hogy az egyes feladattípusok között jelentős különbségek voltak: míg a műértelmező esszében és a szövegértési feladatokban viszonylag jól teljesítettek a vizsgázók, az irodalmi feladatlap eredményei jóval gyengébbek lettek.

A feladatrészek közötti különbségek jól látszanak az átlagos teljesítési arányokból:

  • Szóbeli: 73,7 százalék
  • Műértelmező szövegalkotás (tartalmi értékelés): 75,5 százalék
  • Műértelmező szövegalkotás (nyelvi minőség): 65,1 százalék
  • Szövegértési-nyelvi feladatsor: 64,5 százalék
  • Irodalmi feladatlap: 42,7 százalék

Az adatok alapján egyértelműen az irodalmi feladatlap bizonyult a legnehezebbnek: ezen a részen a diákok átlagosan még a megszerezhető pontok felét sem érték el.

Mit kellett megoldani az irodalmi feladatlapon?

A feladatsor elsősorban nem szövegértési vagy szövegalkotási készségeket, hanem biztos irodalomtörténeti és lexikális tudást mért. A diákoknak többek között:

  • hibás irodalomtörténeti állításokat kellett kijavítaniuk;
  • ismert művek szereplőit kellett felidézniük;
  • memoriterként tanult versek sorainak helyes sorrendjét kellett felismerniük;
  • stílusirányzatot, rímelést és költői képeket kellett azonosítaniuk;
  • irodalmi fogalmakat kellett megnevezniük;
  • szerzőket kellett művekkel és irodalomtörténeti állításokkal párosítaniuk.

Vagyis ez a feladatrész végig a tanult irodalmi ismeretek pontos felidézésére épült, ami a statisztikák szerint sok vizsgázónak komoly kihívást jelentett.

Árnyalja a vizsga utáni első benyomásokat

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a középszintű magyarérettségi országos átlaga 2025-höz képest 3,21 százalékponttal csökkent, ami a négy legnépszerűbb érettségi tárgy közül a legnagyobb visszaesés volt.

A vizsga után megszólaló diákok közül sokan a második részben választható műértelmezési feladatot tartották a legnehezebbnek, mert idén kizárólag verselemzésre volt lehetőség, és többen novellára számítottak.

A részletes eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy országos szinten nem ez a feladatrész fogta meg leginkább a vizsgázókat. A leggyengébb átlag az irodalmi feladatlapon született, vagyis azon a feladatsoron, amely elsősorban a diákok irodalomtörténeti műveltségét és a tananyag alapos ismeretét kérte számon.

Ez arra utal, hogy bár a verselemző esszé sokak számára nehéznek tűnt, összességében mégis jobban teljesítettek benne, mint az irodalmi ismereteket mérő feladatokban.

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.