Az Oktatási Hivatal által közzétett részletes vizsgastatisztikákat elemeztük, amelyek feladatrészenként is megmutatják, hogyan teljesítettek a diákok az idei középszintű magyarérettségin. Az adatokból jól látszik, hogy az egyes feladattípusok között jelentős különbségek voltak: míg a műértelmező esszében és a szövegértési feladatokban viszonylag jól teljesítettek a vizsgázók, az irodalmi feladatlap eredményei jóval gyengébbek lettek.
A feladatrészek közötti különbségek jól látszanak az átlagos teljesítési arányokból:
- Szóbeli: 73,7 százalék
- Műértelmező szövegalkotás (tartalmi értékelés): 75,5 százalék
- Műértelmező szövegalkotás (nyelvi minőség): 65,1 százalék
- Szövegértési-nyelvi feladatsor: 64,5 százalék
- Irodalmi feladatlap: 42,7 százalék
Az adatok alapján egyértelműen az irodalmi feladatlap bizonyult a legnehezebbnek: ezen a részen a diákok átlagosan még a megszerezhető pontok felét sem érték el.
Mit kellett megoldani az irodalmi feladatlapon?
A feladatsor elsősorban nem szövegértési vagy szövegalkotási készségeket, hanem biztos irodalomtörténeti és lexikális tudást mért. A diákoknak többek között:
- hibás irodalomtörténeti állításokat kellett kijavítaniuk;
- ismert művek szereplőit kellett felidézniük;
- memoriterként tanult versek sorainak helyes sorrendjét kellett felismerniük;
- stílusirányzatot, rímelést és költői képeket kellett azonosítaniuk;
- irodalmi fogalmakat kellett megnevezniük;
- szerzőket kellett művekkel és irodalomtörténeti állításokkal párosítaniuk.
Vagyis ez a feladatrész végig a tanult irodalmi ismeretek pontos felidézésére épült, ami a statisztikák szerint sok vizsgázónak komoly kihívást jelentett.
Árnyalja a vizsga utáni első benyomásokat
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a középszintű magyarérettségi országos átlaga 2025-höz képest 3,21 százalékponttal csökkent, ami a négy legnépszerűbb érettségi tárgy közül a legnagyobb visszaesés volt.
A vizsga után megszólaló diákok közül sokan a második részben választható műértelmezési feladatot tartották a legnehezebbnek, mert idén kizárólag verselemzésre volt lehetőség, és többen novellára számítottak.
A részletes eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy országos szinten nem ez a feladatrész fogta meg leginkább a vizsgázókat. A leggyengébb átlag az irodalmi feladatlapon született, vagyis azon a feladatsoron, amely elsősorban a diákok irodalomtörténeti műveltségét és a tananyag alapos ismeretét kérte számon.
Ez arra utal, hogy bár a verselemző esszé sokak számára nehéznek tűnt, összességében mégis jobban teljesítettek benne, mint az irodalmi ismereteket mérő feladatokban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.