Romlott a magyarérettségi átlaga idén: a legtöbb diák az irodalmi feladatlapon csúszott el

Bár a 2026-os középszintű magyarérettségi után sok diák a műértelmező esszét érezte a legnehezebbnek, a hivatalos részletes eredmények egészen más képet mutatnak. Az országos statisztikák szerint nem a hosszabb szövegalkotási feladatok, hanem az irodalmi feladatlap okozta a legtöbb nehézséget a vizsgázóknak.

Az Oktatási Hivatal által közzétett részletes vizsgastatisztikákat elemeztük, amelyek feladatrészenként is megmutatják, hogyan teljesítettek a diákok az idei középszintű magyarérettségin. Az adatokból jól látszik, hogy az egyes feladattípusok között jelentős különbségek voltak: míg a műértelmező esszében és a szövegértési feladatokban viszonylag jól teljesítettek a vizsgázók, az irodalmi feladatlap eredményei jóval gyengébbek lettek.

A feladatrészek közötti különbségek jól látszanak az átlagos teljesítési arányokból:

  • Szóbeli: 73,7 százalék
  • Műértelmező szövegalkotás (tartalmi értékelés): 75,5 százalék
  • Műértelmező szövegalkotás (nyelvi minőség): 65,1 százalék
  • Szövegértési-nyelvi feladatsor: 64,5 százalék
  • Irodalmi feladatlap: 42,7 százalék

Az adatok alapján egyértelműen az irodalmi feladatlap bizonyult a legnehezebbnek: ezen a részen a diákok átlagosan még a megszerezhető pontok felét sem érték el.

Mit kellett megoldani az irodalmi feladatlapon?

A feladatsor elsősorban nem szövegértési vagy szövegalkotási készségeket, hanem biztos irodalomtörténeti és lexikális tudást mért. A diákoknak többek között:

  • hibás irodalomtörténeti állításokat kellett kijavítaniuk;
  • ismert művek szereplőit kellett felidézniük;
  • memoriterként tanult versek sorainak helyes sorrendjét kellett felismerniük;
  • stílusirányzatot, rímelést és költői képeket kellett azonosítaniuk;
  • irodalmi fogalmakat kellett megnevezniük;
  • szerzőket kellett művekkel és irodalomtörténeti állításokkal párosítaniuk.

Vagyis ez a feladatrész végig a tanult irodalmi ismeretek pontos felidézésére épült, ami a statisztikák szerint sok vizsgázónak komoly kihívást jelentett.

Árnyalja a vizsga utáni első benyomásokat

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a középszintű magyarérettségi országos átlaga 2025-höz képest 3,21 százalékponttal csökkent, ami a négy legnépszerűbb érettségi tárgy közül a legnagyobb visszaesés volt.

A vizsga után megszólaló diákok közül sokan a második részben választható műértelmezési feladatot tartották a legnehezebbnek, mert idén kizárólag verselemzésre volt lehetőség, és többen novellára számítottak.

A részletes eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy országos szinten nem ez a feladatrész fogta meg leginkább a vizsgázókat. A leggyengébb átlag az irodalmi feladatlapon született, vagyis azon a feladatsoron, amely elsősorban a diákok irodalomtörténeti műveltségét és a tananyag alapos ismeretét kérte számon.

Ez arra utal, hogy bár a verselemző esszé sokak számára nehéznek tűnt, összességében mégis jobban teljesítettek benne, mint az irodalmi ismereteket mérő feladatokban.

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Hozzászólások