Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Szombat este kétórás „Ask Me Anything” (AMA) kérdezz-feleleket tartott a Redditen Magyar Péter, ahol a felhasználók a kedvenc borától kezdve a közpolitikai kérdésekig szinte bármiről kérdezhették.
Az egyik kérdés így szólt: „Várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a NOKS-státuszú iskolai dolgozók számára?”
Magyar Péter erre mindössze annyit válaszolt: „Igen.”
A rövid válasz később a tapolcai Tisza Sziget Facebook-oldalán is megjelent, ahol azt írták: Magyar Péter lényegében bejelentette, hogy, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérrendezése szerepel a kormány tervei között.
A NOKS-dolgozók béremelése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került a szakmai szervezetek és a kormány közötti egyeztetéseken. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban arról beszélt, hogy a Tisza Párt programjába is bekerült az érintettek 25 százalékos béremelése. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke szerint ez ugyan fontos első lépés lenne, de önmagában nem oldaná meg a problémát.
Mint fogalmazott, sok nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozó nettó fizetése ma is „kettessel kezdődik”, ezért a szervezet hosszabb távon ennél jelentősebb bérrendezést tart szükségesnek. A PSZ szerint 2027-től az érintettek bérének legalább a garantált bérminimum 150 százalékát kellene elérnie, emellett pedig újra be kellene vezetni a bértáblát.
A bérrendezést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiemelt ügyként kezeli. A szervezet korábban jelezte: ha őszig nem történik érdemi előrelépés a NOKS-dolgozók és más köznevelési munkavállalók bérezésében, ismét napirendre kerülhetnek az érdekvédelmi akciók, akár a sztrájk is.
A NOKS-dolgozók bére a közelmúltban az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, valamint a PDSZ közötti egyeztetésen is szóba került. Korábban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter arról beszélt, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében megvizsgálják a nevelést-oktatást segítő dolgozók, a nem oktatási munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai asszisztensek és a gyermekvédelmi dolgozók béremelésének lehetőségét.
Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
