Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Szombat este kétórás „Ask Me Anything” (AMA) kérdezz-feleleket tartott a Redditen Magyar Péter, ahol a felhasználók a kedvenc borától kezdve a közpolitikai kérdésekig szinte bármiről kérdezhették.
Az egyik kérdés így szólt: „Várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a NOKS-státuszú iskolai dolgozók számára?”
Magyar Péter erre mindössze annyit válaszolt: „Igen.”
A rövid válasz később a tapolcai Tisza Sziget Facebook-oldalán is megjelent, ahol azt írták: Magyar Péter lényegében bejelentette, hogy, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérrendezése szerepel a kormány tervei között.
A NOKS-dolgozók béremelése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került a szakmai szervezetek és a kormány közötti egyeztetéseken. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban arról beszélt, hogy a Tisza Párt programjába is bekerült az érintettek 25 százalékos béremelése. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke szerint ez ugyan fontos első lépés lenne, de önmagában nem oldaná meg a problémát.
Mint fogalmazott, sok nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozó nettó fizetése ma is „kettessel kezdődik”, ezért a szervezet hosszabb távon ennél jelentősebb bérrendezést tart szükségesnek. A PSZ szerint 2027-től az érintettek bérének legalább a garantált bérminimum 150 százalékát kellene elérnie, emellett pedig újra be kellene vezetni a bértáblát.
A bérrendezést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiemelt ügyként kezeli. A szervezet korábban jelezte: ha őszig nem történik érdemi előrelépés a NOKS-dolgozók és más köznevelési munkavállalók bérezésében, ismét napirendre kerülhetnek az érdekvédelmi akciók, akár a sztrájk is.
A NOKS-dolgozók bére a közelmúltban az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, valamint a PDSZ közötti egyeztetésen is szóba került. Korábban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter arról beszélt, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében megvizsgálják a nevelést-oktatást segítő dolgozók, a nem oktatási munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai asszisztensek és a gyermekvédelmi dolgozók béremelésének lehetőségét.
Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
