Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Az online petíció az Oktatás és Gyermekügyi Minisztériumhoz fordulva követeli a nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezését.
A petíció kezdeményezői azt kérik, hogy a jövőbeni béremelések ne csak a pedagógusokra, hanem a NOKS dolgozókra is terjedjenek ki, és szűnjön meg az elmúlt években kialakult jelentős bérkülönbség.
A felhívás szerint a köznevelés működésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a gyógypedagógiai asszisztensek, a pedagógiai asszisztensek, a dajkák és más szakemberek, akik nap mint nap támogatják a gyermekek, különösen a sajátos nevelési igényű és különleges figyelmet igénylő tanulók fejlődését.
A kezdeményezők úgy fogalmaznak, hogy munkájuk nélkül az iskolák és óvodák működése elképzelhetetlen, ennek ellenére bérezésük továbbra sem tükrözi a felelősségüket és a munkájuk jelentőségét. Kiemelik:
A méltatlan bérezés miatt egyre többen hagyják el a pályát, ami végső soron a gyermekeket, a családokat és az iskolákat is hátrányosan érinti.
Ezért arra kérik a döntéshozókat, hogy biztosítsanak méltó anyagi elismerést a NOKS dolgozóknak, és a jövőbeni bérfejlesztések során őket is vegyék figyelembe.
A NOKS dolgozók bérezése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került. Ahogy korábban megírtuk, a Pedagógusok Szakszervezete a korábban beígért, július 1-jétől tervezett 25 százalékos béremelést szükséges, de nem elégséges lépésnek nevezte. A szakszervezet szerint sok nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozó fizetése még mindig olyan alacsony, hogy nettó keresetük „kettessel kezdődik”, ezért átfogó bérrendezésre lenne szükség.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
