Már több mint négyezren írták alá a NOKS-dolgozók méltó bérezését követelő petíciót

Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.

Az online petíció az Oktatás és Gyermekügyi Minisztériumhoz fordulva követeli a nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezését.

A petíció kezdeményezői azt kérik, hogy a jövőbeni béremelések ne csak a pedagógusokra, hanem a NOKS dolgozókra is terjedjenek ki, és szűnjön meg az elmúlt években kialakult jelentős bérkülönbség.

A felhívás szerint a köznevelés működésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a gyógypedagógiai asszisztensek, a pedagógiai asszisztensek, a dajkák és más szakemberek, akik nap mint nap támogatják a gyermekek, különösen a sajátos nevelési igényű és különleges figyelmet igénylő tanulók fejlődését.

A kezdeményezők úgy fogalmaznak, hogy munkájuk nélkül az iskolák és óvodák működése elképzelhetetlen, ennek ellenére bérezésük továbbra sem tükrözi a felelősségüket és a munkájuk jelentőségét. Kiemelik:

A méltatlan bérezés miatt egyre többen hagyják el a pályát, ami végső soron a gyermekeket, a családokat és az iskolákat is hátrányosan érinti. 

Ezért arra kérik a döntéshozókat, hogy biztosítsanak méltó anyagi elismerést a NOKS dolgozóknak, és a jövőbeni bérfejlesztések során őket is vegyék figyelembe.

A NOKS dolgozók bérezése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került. Ahogy korábban megírtuk, a Pedagógusok Szakszervezete a korábban beígért, július 1-jétől tervezett 25 százalékos béremelést szükséges, de nem elégséges lépésnek nevezte. A szakszervezet szerint sok nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozó fizetése még mindig olyan alacsony, hogy nettó keresetük „kettessel kezdődik”, ezért átfogó bérrendezésre lenne szükség.

Hozzászólások

Ezeken a szakokon jóval több ponttal bejutni fizetősre, mint állami ösztöndíjasra

Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.