Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Az online petíció az Oktatás és Gyermekügyi Minisztériumhoz fordulva követeli a nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezését.
A petíció kezdeményezői azt kérik, hogy a jövőbeni béremelések ne csak a pedagógusokra, hanem a NOKS dolgozókra is terjedjenek ki, és szűnjön meg az elmúlt években kialakult jelentős bérkülönbség.
A felhívás szerint a köznevelés működésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a gyógypedagógiai asszisztensek, a pedagógiai asszisztensek, a dajkák és más szakemberek, akik nap mint nap támogatják a gyermekek, különösen a sajátos nevelési igényű és különleges figyelmet igénylő tanulók fejlődését.
A kezdeményezők úgy fogalmaznak, hogy munkájuk nélkül az iskolák és óvodák működése elképzelhetetlen, ennek ellenére bérezésük továbbra sem tükrözi a felelősségüket és a munkájuk jelentőségét. Kiemelik:
A méltatlan bérezés miatt egyre többen hagyják el a pályát, ami végső soron a gyermekeket, a családokat és az iskolákat is hátrányosan érinti.
Ezért arra kérik a döntéshozókat, hogy biztosítsanak méltó anyagi elismerést a NOKS dolgozóknak, és a jövőbeni bérfejlesztések során őket is vegyék figyelembe.
A NOKS dolgozók bérezése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került. Ahogy korábban megírtuk, a Pedagógusok Szakszervezete a korábban beígért, július 1-jétől tervezett 25 százalékos béremelést szükséges, de nem elégséges lépésnek nevezte. A szakszervezet szerint sok nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozó fizetése még mindig olyan alacsony, hogy nettó keresetük „kettessel kezdődik”, ezért átfogó bérrendezésre lenne szükség.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
