Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a kezdetektől alapvető szemléletváltást sürgetett, és hangsúlyozta, hogy egy tizenhat év alatt felépült, rosszul működő rendszert nem lehet egyik napról a másikra átalakítani, de az irány kijelölhető, és a változások lépésről lépésre végigvihetők.
A minisztérium nyitott műhelyként működik, folyamatos párbeszédben áll a civil szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, pedagógusokkal, érdekképviseletekkel és a fiatalokkal.
Az első 60 napban számos fontos lépést tettek: önálló képviseletet kapott a kormányban a bölcsődei és óvodai terület, 400 ezer gyermek számára biztosítanak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, visszaadták az egyetemi hallgatóknak az európai mobilitási és kutatási lehetőségeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokon keresztül. Továbbá felfüggesztették a pedagógusok TÉR-rendszerét, és megkezdték a szabad tankönyvválasztás helyreállítását.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Azóta újabb döntések születtek a túlzott központosítás és a bürokráció lebontásáról, az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságának megerősítéséről, valamint arról, hogy az oktatás működésében ismét a gyermekek érdeke legyen az első.
Az Országgyűlés egyetlen ellenszavazattal fogadta el a köznevelési törvények módosítását, amely visszaadta az iskolák autonómiáját. Bővítették az iskolaigazgatók jogköreit, helyreállították a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait, megerősítették a munkavállalói érdekképviseletet, és rendezték a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit. A miniszter szerint, aki felelősséget visel egy iskoláért, annak valódi döntési lehetőséget is kell kapnia.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Döntés született a túlzott központosítás felszámolásáról is. Átvilágították a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat feltárta, hogy az elmúlt években ismét felépült egy olyan központosított rendszer, amely növelte a bürokráciát és szűkítette az iskolák mozgásterét. A kormány döntése értelmében megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe, és kutató-fejlesztő, szakmai háttérintézményként működik tovább. A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatják meg, Sinka Edit oktatáskutatót nevezték ki a Központ élére.
A felsőoktatásban nyílt pályázatot hirdettek az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. Ez az egyéves átmeneti időszak célja, hogy a fenntartási rendszer átalakítása mellett az egyetemek működése stabil és kiszámítható maradjon.
Az Oktatói Hálózat (a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók civil szervezete) készen áll arra, hogy elkezdődjön a szakmai párbeszéd Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterrel.
Egyszerűbbé teszik a szakképzés irányítását is azáltal, hogy megszüntetik a szakképzési centrumok kettős vezetését és a kancellári rendszert, egy kevésbé hierarchikus, gyorsabb döntéshozatalt és közvetlenebb együttműködést lehetővé tevő rendszerért.
A 2026/2027-es tanév rendje idén először összehangoltan, egy rendszeren belül jelent meg a szakképzésre és a közoktatásra vonatkozóan, és először kapott helyet a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap. Egyszerűsítették a kompetenciamérések rendszerét, és nagyobb szabadságot adtak az intézményeknek a témanapok és témahetek megszervezésében. Ezenkívül 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldtek az általános iskoláknak, amely a gyermekek felesleges terhelésének csökkentését, valamint a mozgás, a játék, az alkotás, a tapasztalati tanulás és a közös élmények nagyobb szerepét segíti az alsó tagozaton.
A gyermekek érdekeit már az iskolába lépésnél is jobban érvényesíteni szeretnék. A 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet: ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért az iskolaérettségben, a gyermek megkezdheti az iskolát, ellenkező esetben szakértői vizsgálat segíti a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
Megkezdték a magyarérettségi megújítását. Teljesen megújították az érettségi tétel-előkészítő bizottságot, amely elkészíti az új szabályozásra vonatkozó szakmai javaslatot. A cél egy átláthatóbb, igazságosabb és egyértelműbb követelményrendszer, valamint a magyartanárok szakmai szabadságának növelése. A változtatásokat széles körű szakmai egyeztetésre építik.
Folyamatosan bővítik a tananyagkínálatot. A korábban meghirdetett nyilvános felhívás nyomán már 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, amelyek közül 145 esetében az eljárás sikeresen lezárult. A tankönyvjegyzék folyamatosan bővül, az iskolák pedig augusztus 24. és szeptember 15. között pótrendelésben egészíthetik ki korábbi rendeléseiket az újonnan elérhetővé váló kiadványokkal.
Az első száz napban világosan kijelölték az irányokat: lebontják a túlzott központosítást, visszaadják az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságát, csökkentik a felesleges bürokráciát, és a bizalomra építik az oktatás működését. A változásokat az érintettekkel együtt viszik végig.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02bRXUcFsALeNQv1F5b639JGVK2KXHvwxsbBbPgiN2EdMSaNh5iNqqbGN6CcDMdMJzl&id=61589397058487
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
