Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a kezdetektől alapvető szemléletváltást sürgetett, és hangsúlyozta, hogy egy tizenhat év alatt felépült, rosszul működő rendszert nem lehet egyik napról a másikra átalakítani, de az irány kijelölhető, és a változások lépésről lépésre végigvihetők.
A minisztérium nyitott műhelyként működik, folyamatos párbeszédben áll a civil szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, pedagógusokkal, érdekképviseletekkel és a fiatalokkal.
Az első 60 napban számos fontos lépést tettek: önálló képviseletet kapott a kormányban a bölcsődei és óvodai terület, 400 ezer gyermek számára biztosítanak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, visszaadták az egyetemi hallgatóknak az európai mobilitási és kutatási lehetőségeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokon keresztül. Továbbá felfüggesztették a pedagógusok TÉR-rendszerét, és megkezdték a szabad tankönyvválasztás helyreállítását.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Azóta újabb döntések születtek a túlzott központosítás és a bürokráció lebontásáról, az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságának megerősítéséről, valamint arról, hogy az oktatás működésében ismét a gyermekek érdeke legyen az első.
Az Országgyűlés egyetlen ellenszavazattal fogadta el a köznevelési törvények módosítását, amely visszaadta az iskolák autonómiáját. Bővítették az iskolaigazgatók jogköreit, helyreállították a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait, megerősítették a munkavállalói érdekképviseletet, és rendezték a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit. A miniszter szerint, aki felelősséget visel egy iskoláért, annak valódi döntési lehetőséget is kell kapnia.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Döntés született a túlzott központosítás felszámolásáról is. Átvilágították a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat feltárta, hogy az elmúlt években ismét felépült egy olyan központosított rendszer, amely növelte a bürokráciát és szűkítette az iskolák mozgásterét. A kormány döntése értelmében megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe, és kutató-fejlesztő, szakmai háttérintézményként működik tovább. A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatják meg, Sinka Edit oktatáskutatót nevezték ki a Központ élére.
A felsőoktatásban nyílt pályázatot hirdettek az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. Ez az egyéves átmeneti időszak célja, hogy a fenntartási rendszer átalakítása mellett az egyetemek működése stabil és kiszámítható maradjon.
Az Oktatói Hálózat (a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók civil szervezete) készen áll arra, hogy elkezdődjön a szakmai párbeszéd Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterrel.
Egyszerűbbé teszik a szakképzés irányítását is azáltal, hogy megszüntetik a szakképzési centrumok kettős vezetését és a kancellári rendszert, egy kevésbé hierarchikus, gyorsabb döntéshozatalt és közvetlenebb együttműködést lehetővé tevő rendszerért.
A 2026/2027-es tanév rendje idén először összehangoltan, egy rendszeren belül jelent meg a szakképzésre és a közoktatásra vonatkozóan, és először kapott helyet a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap. Egyszerűsítették a kompetenciamérések rendszerét, és nagyobb szabadságot adtak az intézményeknek a témanapok és témahetek megszervezésében. Ezenkívül 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldtek az általános iskoláknak, amely a gyermekek felesleges terhelésének csökkentését, valamint a mozgás, a játék, az alkotás, a tapasztalati tanulás és a közös élmények nagyobb szerepét segíti az alsó tagozaton.
A gyermekek érdekeit már az iskolába lépésnél is jobban érvényesíteni szeretnék. A 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet: ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért az iskolaérettségben, a gyermek megkezdheti az iskolát, ellenkező esetben szakértői vizsgálat segíti a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
Megkezdték a magyarérettségi megújítását. Teljesen megújították az érettségi tétel-előkészítő bizottságot, amely elkészíti az új szabályozásra vonatkozó szakmai javaslatot. A cél egy átláthatóbb, igazságosabb és egyértelműbb követelményrendszer, valamint a magyartanárok szakmai szabadságának növelése. A változtatásokat széles körű szakmai egyeztetésre építik.
Folyamatosan bővítik a tananyagkínálatot. A korábban meghirdetett nyilvános felhívás nyomán már 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, amelyek közül 145 esetében az eljárás sikeresen lezárult. A tankönyvjegyzék folyamatosan bővül, az iskolák pedig augusztus 24. és szeptember 15. között pótrendelésben egészíthetik ki korábbi rendeléseiket az újonnan elérhetővé váló kiadványokkal.
Az első száz napban világosan kijelölték az irányokat: lebontják a túlzott központosítást, visszaadják az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságát, csökkentik a felesleges bürokráciát, és a bizalomra építik az oktatás működését. A változásokat az érintettekkel együtt viszik végig.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02bRXUcFsALeNQv1F5b639JGVK2KXHvwxsbBbPgiN2EdMSaNh5iNqqbGN6CcDMdMJzl&id=61589397058487
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
