Hivatalosan is kinevezték Lannert Juditot: ő lett a Tisza-kormány gyermek- és oktatásügyi minisztere

Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.

A kinevezési ünnepség után a miniszterek az Országházba mentek, ahol várhatóan még kedden leteszik a miniszteri esküt is. A Tisza-kormány ezzel hivatalosan is megalakult.

Lannert Judit tegnapi meghallgatásáról részletesen beszámoltunk az Eduline-on. Többek között arról beszélt, hogy stratégiai céljuk „tanuló társadalommá” alakítani Magyarországot, ezért az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a kora gyermekkortól a felnőttképzésig lefedné a teljes tanulási életutat. A leendő miniszter szerint az új rendszer három alapelve a gyermekközpontúság, az adatvezérelt szakpolitika és a partnerség lenne, miközben nagyobb hangsúlyt kapna a hátránykompenzáció, a 21. századi kompetenciák fejlesztése és a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása is. Lannert célként nevezte meg az Erasmus- és Horizon-programokhoz való teljes visszatérést, az oktatás depolitizálását, valamint a monopóliumok lebontását a tankönyv- és képzési piacon. Azt is jelezte, hogy hosszabb távon a bölcsődék, az óvodák és több gyermekvédelmi terület is a tárcához kerülhetne. A bérrendezéssel kapcsolatban ugyanakkor óvatosan fogalmazott: mint mondta, „üres a kassza, de nem miattunk üres”, ezért előbb fel kell mérniük a költségvetés állapotát.

A Tisza-kormány miniszterei a Sándor-alotában
MTI / Hegedűs Róbert

Lannert Judit meghallgatásával alábbi cikkeinkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.