Hivatalosan is kinevezték Lannert Juditot: ő lett a Tisza-kormány gyermek- és oktatásügyi minisztere

Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.

A kinevezési ünnepség után a miniszterek az Országházba mentek, ahol várhatóan még kedden leteszik a miniszteri esküt is. A Tisza-kormány ezzel hivatalosan is megalakult.

Lannert Judit tegnapi meghallgatásáról részletesen beszámoltunk az Eduline-on. Többek között arról beszélt, hogy stratégiai céljuk „tanuló társadalommá” alakítani Magyarországot, ezért az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a kora gyermekkortól a felnőttképzésig lefedné a teljes tanulási életutat. A leendő miniszter szerint az új rendszer három alapelve a gyermekközpontúság, az adatvezérelt szakpolitika és a partnerség lenne, miközben nagyobb hangsúlyt kapna a hátránykompenzáció, a 21. századi kompetenciák fejlesztése és a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása is. Lannert célként nevezte meg az Erasmus- és Horizon-programokhoz való teljes visszatérést, az oktatás depolitizálását, valamint a monopóliumok lebontását a tankönyv- és képzési piacon. Azt is jelezte, hogy hosszabb távon a bölcsődék, az óvodák és több gyermekvédelmi terület is a tárcához kerülhetne. A bérrendezéssel kapcsolatban ugyanakkor óvatosan fogalmazott: mint mondta, „üres a kassza, de nem miattunk üres”, ezért előbb fel kell mérniük a költségvetés állapotát.

A Tisza-kormány miniszterei a Sándor-alotában
MTI / Hegedűs Róbert

Lannert Judit meghallgatásával alábbi cikkeinkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.