Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Lannert Judit a hétfői meghallgatásán egyértelművé tette, hogy szerinte az iskolarendszerű szakképzést közelebb kell vinni az általános oktatáshoz, rugalmasabbá kell tenni az oktatók továbbképzését, miközben a finanszírozási arányokat is újra kell gondolni.
A lennedő gyermek- és oktatásügyi miniszter meghallgatásával több cikkben is foglalkoztunk:
A meghallgatáson Hankó Balázs is szót kapott és kérdezhetett. A volt kultúráért és innovációért felelős miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szakképzés népszerűsége, ma már tízből hat diák választja ezt az utat, miközben szerinte a magyar szakképzés az Európai Unió harmadik legjobb rendszere lett. Kiemelte azt is, hogy a technikumi képzés erősítésével többen jutnak be a felsőoktatásba, és a rendszer munkaerőpiaci megfelelése az OECD mérései alapján is kiemelkedő.
Lannert Judit válaszában ugyanakkor azt fejtette ki, hogy érdemes megvizsálni, mi rejlik a kedvező számok mögött „Az indikátorok mutathatnak eredményeket, de a minőséghez mélyebb elemzések kellenek” – fogalmazott.
A miniszterjelölt szerint ugyan valóban könnyebbé vált a felsőoktatásba vezető út a szakképzésből, de szerinte kérdés, hogy ez milyen tudásszinttel párosul.
Kívülről úgy tűnik, hogy ez itt valami jó dolog, de ha most megnézzük a felnőtt kompetenciaméréseket, azt látjuk, hogy a fiatalabb generációk teljesítménye több területen gyengébb
– mondta.
Lannert a finanszírozási arányokat is bírálta. A meghallgatáson arról beszélt, hogy miközben a felsőoktatás jelentős forrásokhoz jutott az elmúlt években, az alsóbb oktatási szintek továbbra is alulfinanszírozottak. Szerinte az új, egységes oktatási minisztérium egyik előnye éppen az lehet, hogy kiegyensúlyozottabban tudják kezelni az oktatás különböző területeinek finanszírozását.
Pont egy egységes oktatási minisztériumban megvan az a lehetőség, hogy jobban gazdálkodjunk ezekkel az összegekkel, és kiegyensúlyozottabb legyen a rendszer
– fejtette ki.
Szerinte a szakképzés egyik legnagyobb lehetősége, hogy az új minisztériumi struktúrában szorosabban kapcsolódhat az általános oktatáshoz. „Az iskolarendszerű szakképzés és az általános képzés közelítésével az egyéni tanulói utakat jobban meg tudjuk tervezni” – mondta.
A jelenlegi rendszer túl merev, miközben a diákok eltérő képességekkel, háttérrel és tanulási igényekkel érkeznek. A tervek szerint a szakképzésben is erősítenék a diákok bevonását és az adatalapú döntéshozatalt, fejlesztenék a szakmai támogató szolgáltatásokat, és nagyobb hangsúlyt kapna az oktatók módszertani támogatása is.
Az intézmények szervezeti működését hatékonyabbá és tanuló- és tanulásközpontúvá tesszük
– fogalmazott.
A meghallgatáson az első hónapok konkrét intézkedéseiről is beszélt. Lannert szerint rugalmasabbá tennék a szakképzési oktatók továbbképzési rendszerét, emellett megszüntetnék a szakképzési centrumokban működő kancellári rendszert is.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hosszú távú oktatáspolitikai tervezést széles társadalmi és szakmai egyeztetésre építenék. „A pedagógusok, a diákok, a szülők és az intézményvezetők tapasztalatait is be kell csatornázni a döntéselőkészítésbe” – mondta.
A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
