Lannert Judit a hétfői meghallgatásán egyértelművé tette, hogy szerinte az iskolarendszerű szakképzést közelebb kell vinni az általános oktatáshoz, rugalmasabbá kell tenni az oktatók továbbképzését, miközben a finanszírozási arányokat is újra kell gondolni.
A lennedő gyermek- és oktatásügyi miniszter meghallgatásával több cikkben is foglalkoztunk:
„Az indikátorok mutathatnak eredményeket, de a minőséghez mélyebb elemzések kellenek”
A meghallgatáson Hankó Balázs is szót kapott és kérdezhetett. A volt kultúráért és innovációért felelős miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szakképzés népszerűsége, ma már tízből hat diák választja ezt az utat, miközben szerinte a magyar szakképzés az Európai Unió harmadik legjobb rendszere lett. Kiemelte azt is, hogy a technikumi képzés erősítésével többen jutnak be a felsőoktatásba, és a rendszer munkaerőpiaci megfelelése az OECD mérései alapján is kiemelkedő.
Lannert Judit válaszában ugyanakkor azt fejtette ki, hogy érdemes megvizsálni, mi rejlik a kedvező számok mögött „Az indikátorok mutathatnak eredményeket, de a minőséghez mélyebb elemzések kellenek” – fogalmazott.
A miniszterjelölt szerint ugyan valóban könnyebbé vált a felsőoktatásba vezető út a szakképzésből, de szerinte kérdés, hogy ez milyen tudásszinttel párosul.
Kívülről úgy tűnik, hogy ez itt valami jó dolog, de ha most megnézzük a felnőtt kompetenciaméréseket, azt látjuk, hogy a fiatalabb generációk teljesítménye több területen gyengébb
– mondta.

Lannert Judit meghallgatása a Parlamentben 2026. május 11-én.
HVG / Cabrera Martin
A felsőoktatás „ki lett tömve”, az alsóbb oktatási szintek viszont alulfinanszírozottak
Lannert a finanszírozási arányokat is bírálta. A meghallgatáson arról beszélt, hogy miközben a felsőoktatás jelentős forrásokhoz jutott az elmúlt években, az alsóbb oktatási szintek továbbra is alulfinanszírozottak. Szerinte az új, egységes oktatási minisztérium egyik előnye éppen az lehet, hogy kiegyensúlyozottabban tudják kezelni az oktatás különböző területeinek finanszírozását.
Pont egy egységes oktatási minisztériumban megvan az a lehetőség, hogy jobban gazdálkodjunk ezekkel az összegekkel, és kiegyensúlyozottabb legyen a rendszer
– fejtette ki.
Szerinte a szakképzés egyik legnagyobb lehetősége, hogy az új minisztériumi struktúrában szorosabban kapcsolódhat az általános oktatáshoz. „Az iskolarendszerű szakképzés és az általános képzés közelítésével az egyéni tanulói utakat jobban meg tudjuk tervezni” – mondta.
A jelenlegi rendszer túl merev, miközben a diákok eltérő képességekkel, háttérrel és tanulási igényekkel érkeznek. A tervek szerint a szakképzésben is erősítenék a diákok bevonását és az adatalapú döntéshozatalt, fejlesztenék a szakmai támogató szolgáltatásokat, és nagyobb hangsúlyt kapna az oktatók módszertani támogatása is.
Az intézmények szervezeti működését hatékonyabbá és tanuló- és tanulásközpontúvá tesszük
– fogalmazott.
Megszüntetnék a kancellári rendszert
A meghallgatáson az első hónapok konkrét intézkedéseiről is beszélt. Lannert szerint rugalmasabbá tennék a szakképzési oktatók továbbképzési rendszerét, emellett megszüntetnék a szakképzési centrumokban működő kancellári rendszert is.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hosszú távú oktatáspolitikai tervezést széles társadalmi és szakmai egyeztetésre építenék. „A pedagógusok, a diákok, a szülők és az intézményvezetők tapasztalatait is be kell csatornázni a döntéselőkészítésbe” – mondta.
A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.