Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Lannert Judit a hétfői meghallgatásán egyértelművé tette, hogy szerinte az iskolarendszerű szakképzést közelebb kell vinni az általános oktatáshoz, rugalmasabbá kell tenni az oktatók továbbképzését, miközben a finanszírozási arányokat is újra kell gondolni.
A lennedő gyermek- és oktatásügyi miniszter meghallgatásával több cikkben is foglalkoztunk:
A meghallgatáson Hankó Balázs is szót kapott és kérdezhetett. A volt kultúráért és innovációért felelős miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szakképzés népszerűsége, ma már tízből hat diák választja ezt az utat, miközben szerinte a magyar szakképzés az Európai Unió harmadik legjobb rendszere lett. Kiemelte azt is, hogy a technikumi képzés erősítésével többen jutnak be a felsőoktatásba, és a rendszer munkaerőpiaci megfelelése az OECD mérései alapján is kiemelkedő.
Lannert Judit válaszában ugyanakkor azt fejtette ki, hogy érdemes megvizsálni, mi rejlik a kedvező számok mögött „Az indikátorok mutathatnak eredményeket, de a minőséghez mélyebb elemzések kellenek” – fogalmazott.
A miniszterjelölt szerint ugyan valóban könnyebbé vált a felsőoktatásba vezető út a szakképzésből, de szerinte kérdés, hogy ez milyen tudásszinttel párosul.
Kívülről úgy tűnik, hogy ez itt valami jó dolog, de ha most megnézzük a felnőtt kompetenciaméréseket, azt látjuk, hogy a fiatalabb generációk teljesítménye több területen gyengébb
– mondta.
Lannert a finanszírozási arányokat is bírálta. A meghallgatáson arról beszélt, hogy miközben a felsőoktatás jelentős forrásokhoz jutott az elmúlt években, az alsóbb oktatási szintek továbbra is alulfinanszírozottak. Szerinte az új, egységes oktatási minisztérium egyik előnye éppen az lehet, hogy kiegyensúlyozottabban tudják kezelni az oktatás különböző területeinek finanszírozását.
Pont egy egységes oktatási minisztériumban megvan az a lehetőség, hogy jobban gazdálkodjunk ezekkel az összegekkel, és kiegyensúlyozottabb legyen a rendszer
– fejtette ki.
Szerinte a szakképzés egyik legnagyobb lehetősége, hogy az új minisztériumi struktúrában szorosabban kapcsolódhat az általános oktatáshoz. „Az iskolarendszerű szakképzés és az általános képzés közelítésével az egyéni tanulói utakat jobban meg tudjuk tervezni” – mondta.
A jelenlegi rendszer túl merev, miközben a diákok eltérő képességekkel, háttérrel és tanulási igényekkel érkeznek. A tervek szerint a szakképzésben is erősítenék a diákok bevonását és az adatalapú döntéshozatalt, fejlesztenék a szakmai támogató szolgáltatásokat, és nagyobb hangsúlyt kapna az oktatók módszertani támogatása is.
Az intézmények szervezeti működését hatékonyabbá és tanuló- és tanulásközpontúvá tesszük
– fogalmazott.
A meghallgatáson az első hónapok konkrét intézkedéseiről is beszélt. Lannert szerint rugalmasabbá tennék a szakképzési oktatók továbbképzési rendszerét, emellett megszüntetnék a szakképzési centrumokban működő kancellári rendszert is.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hosszú távú oktatáspolitikai tervezést széles társadalmi és szakmai egyeztetésre építenék. „A pedagógusok, a diákok, a szülők és az intézményvezetők tapasztalatait is be kell csatornázni a döntéselőkészítésbe” – mondta.
A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.
Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
Több tankerületből is érkezett hozzájuk visszajelzés, miszerint korlátozták a pályázatok megismerésének feltételeit.
A Klebelsberg Központ szerint valaki megpróbálhatta befolyásolni a véleményezők önálló döntését a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatói pályázatainak véleményezése során. A szervezet hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Törley Katalin és Pilz Olivér az Eduline-nak elmondták: a Tanítanék Mozgalomhoz eddig körülbelül 50 pedagógus fordult panasszal, de becslésük szerint ennél nagyságrendekkel több tanár lehet, akiket nem engedtek vissza a pályára.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
Az oktatási miniszter bejelentette, hogy akciótervet indítanak a tanárhiány problémájának megoldására és a tanrend felülvizsgálatára.
