Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Lannert Judit a hétfői meghallgatásán egyértelművé tette, hogy szerinte az iskolarendszerű szakképzést közelebb kell vinni az általános oktatáshoz, rugalmasabbá kell tenni az oktatók továbbképzését, miközben a finanszírozási arányokat is újra kell gondolni.
A lennedő gyermek- és oktatásügyi miniszter meghallgatásával több cikkben is foglalkoztunk:
A meghallgatáson Hankó Balázs is szót kapott és kérdezhetett. A volt kultúráért és innovációért felelős miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szakképzés népszerűsége, ma már tízből hat diák választja ezt az utat, miközben szerinte a magyar szakképzés az Európai Unió harmadik legjobb rendszere lett. Kiemelte azt is, hogy a technikumi képzés erősítésével többen jutnak be a felsőoktatásba, és a rendszer munkaerőpiaci megfelelése az OECD mérései alapján is kiemelkedő.
Lannert Judit válaszában ugyanakkor azt fejtette ki, hogy érdemes megvizsálni, mi rejlik a kedvező számok mögött „Az indikátorok mutathatnak eredményeket, de a minőséghez mélyebb elemzések kellenek” – fogalmazott.
A miniszterjelölt szerint ugyan valóban könnyebbé vált a felsőoktatásba vezető út a szakképzésből, de szerinte kérdés, hogy ez milyen tudásszinttel párosul.
Kívülről úgy tűnik, hogy ez itt valami jó dolog, de ha most megnézzük a felnőtt kompetenciaméréseket, azt látjuk, hogy a fiatalabb generációk teljesítménye több területen gyengébb
– mondta.
Lannert a finanszírozási arányokat is bírálta. A meghallgatáson arról beszélt, hogy miközben a felsőoktatás jelentős forrásokhoz jutott az elmúlt években, az alsóbb oktatási szintek továbbra is alulfinanszírozottak. Szerinte az új, egységes oktatási minisztérium egyik előnye éppen az lehet, hogy kiegyensúlyozottabban tudják kezelni az oktatás különböző területeinek finanszírozását.
Pont egy egységes oktatási minisztériumban megvan az a lehetőség, hogy jobban gazdálkodjunk ezekkel az összegekkel, és kiegyensúlyozottabb legyen a rendszer
– fejtette ki.
Szerinte a szakképzés egyik legnagyobb lehetősége, hogy az új minisztériumi struktúrában szorosabban kapcsolódhat az általános oktatáshoz. „Az iskolarendszerű szakképzés és az általános képzés közelítésével az egyéni tanulói utakat jobban meg tudjuk tervezni” – mondta.
A jelenlegi rendszer túl merev, miközben a diákok eltérő képességekkel, háttérrel és tanulási igényekkel érkeznek. A tervek szerint a szakképzésben is erősítenék a diákok bevonását és az adatalapú döntéshozatalt, fejlesztenék a szakmai támogató szolgáltatásokat, és nagyobb hangsúlyt kapna az oktatók módszertani támogatása is.
Az intézmények szervezeti működését hatékonyabbá és tanuló- és tanulásközpontúvá tesszük
– fogalmazott.
A meghallgatáson az első hónapok konkrét intézkedéseiről is beszélt. Lannert szerint rugalmasabbá tennék a szakképzési oktatók továbbképzési rendszerét, emellett megszüntetnék a szakképzési centrumokban működő kancellári rendszert is.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hosszú távú oktatáspolitikai tervezést széles társadalmi és szakmai egyeztetésre építenék. „A pedagógusok, a diákok, a szülők és az intézményvezetők tapasztalatait is be kell csatornázni a döntéselőkészítésbe” – mondta.
A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai: a 2027/2028-as tanévtől Ameka rendszeresen bekapcsolódik az emelt szintű matematikaoktatásba.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
Az egész Dunántúl gyermekpszichiátriai ellátását két kórházi osztály viszi.
