Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
A lehetséges államtitkár a megkeresésre nem cáfolta az értesülést, de nem is kommentálta.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
A megbízás november 1-jén lép hatályba, és a döntés szerint a biztos feladata lesz többek között a kulturális nemzetépítés átfogó kormányzati stratégiájának kidolgozása, valamint a kulturális, oktatási, tudományos és technológiai szféra együttműködésének koordinálása.
Dr. Bács Zoltán volt az egyetlen pályázó.
Utánajártunk, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valakit egyetemi tanári kinevezéssel tüntessenek ki.
A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.
Célja, hogy minél több magyar kutató dolgozzon ismét Magyarországon.
Bár a munkakör betöltésére csak az iskola jelenlegi igazgatója jelentkezett, pályázatát így is elutasították.
A kutatónő tizennyolc egyetem díszdoktora, valamint tíz akadémia tagja.
Ez idén már a harmadik egyetemi kinevezése a jegybank elnökének.
A cél, hogy az évtized végére 100 000 nemzetközi diák tanuljon Magyarországon.
Az országos központot leszámítva 58 tankerületből 51-ben a régi vezetők maradnak a tankerületek élén a Magyar Nemzet gyűjtése szerint. Az újraházasodásból már csak a kölcsön hiányzik.
Kevesebb hallgató vehet részt a felsőoktatási döntéshozó testületek munkájában, az egyetemi docenseket pedig a mindenkori miniszter nevezheti ki: többek között ilyen változásokra lehet számítani, ha a felsőoktatási törvény tervezete a jelenlegi formájában kerül az országgyűlés elé. A koncepció egyelőre még csak vitaanyag, ám ha nem módosítják több helyen, súlyosan csorbulni fog a felsőoktatási intézmények autonómiája – állítják hallgatók és szakértők.
